Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-12-09 / 232. szám

2005. DECEMBER 9. Tisza Kálmán 1830. DECEMBER 10. (175 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Tisza Kálmán nagybir­tokos, POLITIKUS, MINISZTERELNÖK (1875-1890). Tanulmányait a neves pedagógus, Szőnyi Pál irányításával végezte a szülői háznál, Geszten. Az 1848-as forradalom után fogalmazó volt a Vallás- és Közok­tatásügyi Minisztériumban. Debrecenbe ment a kormánnyal együtt, majd a sza­badságharc leverése után külföldre távo­zott, és tapasztalatokat szerzett a politikai és gazdasági intézményekről, főként a berlini egyetemen. 1851-ben a nagysza­lontai református egyházmegye segéd­gondnoka lett, 1861-ben a debreceni 1. választókerületben országgyűlési képvi­selővé, a képviselőházban pedig első alel- nökké választották. 1861. májusában, gróf Teleki László öngyilkossága után a Határozati Párt elnöki székébe került. 1865-ben ismét Debrecen I. választóke­rületét képviselte, és a balközép vezére lett. Eleinte a Deák-párt lojális ellenzéke­Alfred Nobel 1896. DECEMBER 10. (109 ÉVE TÖRTÉNT) MEGHALT ALFRED NOBEL SVÉD KÉMIKUS ÉS GYÁROS, AKI FELTALÁLTA A DINAMITOT, VALAMINT A FIZIKAI, KÉMIAI, ORVOSTU­DOMÁNYI, IRODALMI ÉS A BÉKE TERÜLETÉN ELÉRT TELJESÍTMÉNYEK DÍJAZÁSÁRA LÉTREHOZTA A NOBEL-ALAPÍTVÁNYT. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 * ként elhatárolódott a szélsőjobboldali 48- as Függetlenségi Párttól, amely a Deák­pártból alakult. 1868-ban adta közre a közös ügyeket bíráló "bihari pontok"-at, majd 1875-ben ezek "szegreakasztásá"- val megindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a balközép és a Deák-párt Tisza Kálmán vezetésével Szabadelvű Párt néven egyesült. 1875 márciusában a Wenckheim Béla vezette kormány belügyminisztere lett, ezt a tisztséget 1887. februárjáig töltötte be. 1875.10.20-án Ferenc József nevezte ki miniszterelnökké Deák Ferenc és gróf Andrássy Gyula közbenjárásával, rövi- debb ideig a pénzügyminiszteri és a ki­rály személye körüli miniszteri tárcát is ő kezelte. A Tisza-korszak - a magyar történelem leghosszabb miniszterelnök­sége (1875-1890) - a dualizmus korának viszonylag békés időszaka volt, amelyre az iparosodás számottevő előrehaladása, valamint a kormányzati politikában a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Következetes magyarosítási politikát folytatott, megreformálta a rendőrséget és jelentős érdemeket szerzett az oktatás­ügyben. Kormányzata idején zajlott Ma­gyarország modern gazdasági fejlődésé­nek első nagy fellendülési szakasza. 1889-ben Tisza Kálmán helyzete meg­rendült, mivel a "véderő-vitában" enged­ményekre kényszerült és elvesztette Fe­renc József bizalmát. Lemondásával, sze­mélyében búcsúzott egy feltörekvő kor­szak. Mikszáth Kálmán - a parlament kritikus szemlélője - "Az én kortársaim" című karcolatgyűjteményében nagy tisz­telettel írt róla. 1880-ban megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét és a belső titkos tanácsosi címet. 1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia igazga­tó, 1888-ban tiszteleti tagjává választotta. (1902. március 22-én halt meg.) * Apja is gyáros és feltaláló volt, aki az orosz hadiiparnak is dolgozott. Halála után Alfred Nobel folytatta a kísérleteit, 1863-ban fejlesztette ki a robbantó gyu­taccsal történő kezdő gyújtását, 1865- ben megalapította a Dinamit Nobel Részvénytársaságot. 1867-ben nitrogli- cerinből és kovaföldből nagy hatékony­ságú robbanóanyagot állított elő, ame­lyet "dinamit"-ként szabadalmaztatott. Ezzel forradalmasította a haditechnikát és a robbanóanyagok ipari felhasználá­sát. 1895-ben alapot létesített, amelynek vagyonát a Nobel-alapítvány kezeli, és éves kamatait (150 800 svéd korona) minden évben egy fizikai, kémiai, orvos- tudományi, irodalmi és egy békedíjként ítélik oda azoknak a személyeknek, akik "az emberiségnek a legnagyobb hasznára vannak". A Nobel-békedíj alapítását a pacifisták alelnöke, az osztrák Bertha von Suttner ösztönözte. 1901. december 10-én nyújtotta át először a svéd király Stockholmban és Oslóban a Nobel-díja- kat, és azóta is minden évben e napon - Nobel halálának napján - adják át. (1833. október 21-én született.) Joseph Heller 1999. DECEMBER 12. (6 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Joseph Heller, Médici-dí[as amerikai író és drámaíró. Pályáját 1950-ben a Pennsylvaniai Egyetem előadójaként kezdte, majd 1952- től a "Time", 1956-tól a "Look" magazin reklámírója volt. "McCall's" magazin rek­lámfőnökeként dolgozott 1958-tól 1961-ig. Irodalom tanár volt a Yale, a Pennsyl­vaniai és a New York-i Városi egyetemen. Magvar nyelven is megjelent művei­ből: "A 22-es csapdája", "Megbombáztuk New Havent", "Valami történt", "Gold a mennybe megy", "Isten tudja", "Képzeljétek el". (1923. május 1-jén született) Karády Katalin 1912. DECEMBER 8. (93 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Karády (Kanczler) Ka­talin SZÍNÉSZNŐ, AZ EGYIK LEGTITOKZA­TOSABB ÉS LEGEROTKUSABB EGYÉNISÉGE A MAGYAR FILMVILÁGNAK , AKIT ZlLAHY LA­JOS FEDEZETT FEL. A kereskedelmi leányiskolában két osztályt végzett el, ezután 1931-ben fele­ségül ment Vargha Rezső adótiszthez, de az ifjú párnak még abban az évben el­váltak útjai. 1936-ban Egyed Zoltán ta­nácsára kezdett el színészetet tanulni Aczél Ilonánál. Ekkor vette fel a Karády nevet, mely néven a színpadon először Somerset Maugham - Zoe Atkins "Az asszony és ördög" című darabjában lé­pett fel a Pesti Színházban 1939 február­jában. Később fellépett a Vígszínházban és a Pesti Színházban is. Mint filmszí­nésznőt végül Zilahy Lajos fedezte fel. 1939-1948 között húsz nagyjátékfilm és három kisfilm főszerepét játszotta el. Legnagyobb sikere után a 1944 őszén a Gestapo kémkedés vádjával letartóztat­ta. 1945 után, az orosz csapatok bevonu­lása után továbbra is rendőri felügyelet alá helyezték, ezt később feloldották, de magyarországi karrierje gyakorlatilag véget ért. Még fellépett operettekben, zenés darabokban Budapesten és vidé­ken. Távozásával kapcsolatban rengeteg legenda született, még az országból való távozásának idejét sem tudjuk pontosan, egyes források szerint Karády Katalin 1949-ben hagyta el az országot, de a leg­újabb elméletek szerint, csak 1951 ele­jén. Karády már a maga korában is le­gendának számított. Greta Garbóhoz hasonlóan, ügyesen gondoskodott róla, hogy önként vállalt emigrációjában is az maradjon. Magyarországon távozása után filmjeit betiltották. Csak 1957-ben játszották egy rövid ideig az 1948-ban készült Forró mezők című filmjét. Az 1970-es években válogatott dalai leme­zen jelentek meg, klubmozihálózatban elkezdték vetíteni filmjeit. Előbb Brazíliában élt, azután az USA-ba költözött. Néhány fellépésen és alkalmi lemezfelvételeken kívül nem vállalt semmilyen szereplést. Külföldről nem is igen szivárogtak haza róla hírek Elsőként akkor lehetett róla hallani, ami­kor 1978 novemberében a Filmklub vá­ratlanul bemutatta az első Karády Kata- lin-filmet, melyet még további öt másik követett. Akkor is csak annyit lehetett megtudni, hogy New York-ban, magá­nyosan egy kalapszalont vezet, amely­nek hátsó helyiségéből sosem jött elő, ha magyar szót hallott. Amerikai éveiről csupán néhány, ott kiadott hanglemez és fakult fénykép tanúskodik. Nagy ritkán vállalt csak fellépéseket, azokat is legin­kább a nyugati parton vagy Kanadában. Balcsó András rendező 2001-ben be­mutatott filmjében, a Hamvadó Cigaret­tavégben állít emléket a legendás szí­nésznőnek, aki 1990. február 8-án hunyt el New Yorkban, ám végül Budapesten temették el 1990. febr. 19-én. (1990. feb­ruár 9.-én hunyt el) John Lennon 1980. DECEMBER 8. (25 ÉVE TÖRTÉNT) New Yorkban lelőtték John Lennont, a Beatles-együttes volt tagját, aki DALSZERZŐ, KÖNYVÍRÓ, FILMSZÍNÉSZ ÉS LEMEZPRODUCER IS VOLT. Az ötvenes évek végén állt össze a zenészcsoport, amelynek tagjai voltak: John Lennon, Paul McCartney, George Harrison és Ringó Starr. A hatvanas évek ele­jén érték el első sikereiket a liverpooli Cavern és a hamburgi Star Clubban. 1962- ben készítették első lemezüket "Love Me Do" címmel. A melodikus rockzene ti­pikus képviselői lettek. 1963-ban volt az első országos turnéjuk Nagy-Britanniá- ban, majd ezt követően, augusztus 3-án tartották utolsó koncertjüket Liverpool­ban, és átköltöztek Londonba. 1964-től külföldön is turnéztak és bemutatták "A Hard Day's Night" című filmjüket is.

Next

/
Thumbnails
Contents