Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-12-09 / 232. szám
2005. DECEMBER 9. Kultúra Jó tippek az iszlám “ellen ’ IJESZTŐ TÖRÉSEK Budapesten nagy és fontos volt a közel négyszáz résztvevő Indusive Europe Horizon 2020 című konferenciája. A kulturális elmélet és gyakorlat sokféle látószögéből, a szellemi élet jő térképészeként vázolták fel Európa jövő belterjes kultúráját, egészen 2020-ig. Egyetlen, de nem kis hiányossága volt a túlzott belterjesség. A XXI. században ugyanis a világ elsősorban nem belterjes, hanem határtalant, s nyitott, ám ennek furcsa ellenpontja, hogy a magánember és a népek egyre elzárkózottabbak. 14 MAGYAR SZÓ — A HÍD A JÓZSEF Attila-emlékév vége A budapesti Fiumei (korábban Kerepesi) úti temetőben felavatták József Attila új síremlékét s ezzel befejeződött a költő születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett gazdag, színvonalas emlékév. "A vers túlélte a költőt, a mítosz túlélte az embert, de míg a mítoszt sikerült megmenteni, addig Attilát, az embert talán nem próbáltuk meg eléggé"- mondta a síremléket felavató Bozóki András kulturális miniszter. ÁrpádHír indulás JÖVŐ HÉTEN A régóta várt ÁrpádHír TV december 5- én akart indulni, de stúdiója nem készült el, ezért az indulást kénytelen volt későbbre halasztani. A Rejtve - Európai Filmdíjas Michael Haneke osztrák rendező Rejtve (Caché) című filmje nyerte el az idei Európa filmdíjat. Magyar díj most sajnos nem született, a Sorstalanság operatőri, zenei jelölése sem hozott eredményt, A Rejtve az erős nemzetközi mezőnyben is aratott: a főszerepet játszó francia afrikai Dániel Auteuil elvitte a legjobb férfiszínész díját. Partnere, a világ jelenleg legerőteljesebb, legsokszínűbb drámai színésznője, a pikáns arcú Juliette Binoche most viszont nem nyert semmit. A Rejtve kapta még a legjobb rendezés díját (Haneke), emellett a legjobb vágó is e mozi alkotói közül került ki. A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége szerint Haneke műve az idei európai filmtermés legjobb, legbátrabb alkotása, ezért e szövetség is őt díjazta. Elhunyt Hintsch György Életének 8 Tévében elhunyt Hintsch György filmrendező, a magyar filmgyártás kiemelkedő alkotója. Nevéhez fűződik Németh László több regényének celluloid kockákra átvarázsolása (Iszony, Irgalom, Égető Eszter, Szörnyeteg) s a Veréb is madár című vidám mozi, amely 1968- ban Kabos Lászlóval a főszerepben három és fél millió nézőt vonzott a mozikba. Százéves a Szépművészeti Múzeum Száz év 1895-ben fejeződött be a Hősök terén a Szépművészeti Múzeum felépítése, s az épületet Ferenc József császár és király nyitotta meg 1896-ban. A mostani jubileumi ünnepségen résztvett Wilfried Seipel, a bécsi Kunsthistorisches Museum főigazgatója is. David Gilmour szólóalbumot adott ki David Gilmour, a Pink Floyd szólógitárosa 22 év után új szólóalbumot alkotott. A márciusban hatvanadik születésnapját ünneplő gitárosra nem mondható, hogy elárasztaná rajongóit saját lemezekkel, hiszen a nevét viselő, 1978-as bemutatkozó album után csak 1984 februárjában adott ki egy lemezt About Face címmel. Gilmour úgy tervezi, hogy' új lemezét március és május között európai és amerikai körútra viszi, az első koncertek házigazdája Párizs lesz. Földessy Dénes Mint jeleztük: a konferencia néhány érdekes résztvevőjével külön interjút készítettünk, alább Alain Touraine szociológussal, a párizsi Társadalomtudományi Főiskola tanulmányi igazgatójával. Egyedül ő beszélt a konferencia fent említett hiányosságáról, vagyis a modern világok, ma különösen az iszlám fenyegetéséről, s az erről híres amerikai Sámuel Huntington elméletről. Egyébként az európai kulturális jövőkutatás e budapesti nemzetközi konferenciáján egyedül foglalkozott annak amerikai összefüggésével is. Sőt, Touraine professzor nyolc hónappal ezelőtt New Yorkban nyilvános vitát folytatott Sámuel Huntingtonnal.- Mi a véleménye Huntington töréselméletéről, vagyis arról, hogy a gyakori fegyveres harcok a nyelvek, kultúrák és vallások találkozási, vagyis törésvonalainál fenyegetik a békét?- Huntington földrajzi tömböket elemez, amelyek egyben vallási, nyelvi és gazdasági egységek. Szerinte amikor e három tényező eltér a szomszédok három hasonló tényezőjétől, s már nem egyeztethető össze, akkor és ott következik be háború, vagy a fegyveres villongás. Ezzel szemben ha nálunk az európai és az ugyancsak európaiból önállósult amerikai közgondolkodás szerint megpróbáljuk a humánumot, a józan észt elővenni, s többé-kevésbé megbékélni.- Az arab országok legfontosabb meghatározója azonban az iszlám vallás és a szegénység, a nyomor. A társadalom nem államban, hanem törzsekben él és a közgondolkodást az iszlám határozza meg s a mellett egyféle, az iszlámból sarjadt jogrend szövi át és egységesíti. Ezzel szemben az európai-amerikai társadalmat a krízishelyzetekben megpróbáljuk egységesíteni.- Azt gondolom, ha ezt a kétféle társadalmat, kétféle világot megpróbáljuk valahogy összeilleszteni, annak csak egy következménye lehet, mind két társadalom sokkot kap.- Huntington ezt miért nem veszi észre?- Mert sajnos a tudományos gondolkodása során nem él benne a mindennapi életben, hanem fölülről nézi azt. Ha nem fentről nézné, látná, hogy ezeket a különböző jellemzőket nem lehet egységesíteni. Mi a keresztény társadalmak, fokozatosan megpróbáltuk szétválasztani az államot az egyháztól és lassan sikerült: erős volt ugyan az egyház is, de még erősebb az állam. Közben az iszlám világ széttöredezett maradt. Ez nem csak egy iszlám társadalmon belül érvényes, hanem több iszlám társadalom között is. Próbáljuk csak összehasonlítani például a tálibokat és Jordánia állam lakóit, micsoda különbségek akár az életszínvonalban, akár a közgondolkodásban. Egyik harcol, gyilkol, másik meg jól él. A harmadik, az al-Khaida pedig mindkettőt teszi. Hiszem a gazdag arab fiatalok nyugaton tanulnak jól élnek, s mellette gyilkolgatnak. Minket, a Nyugatot, csak az mentheti meg, ha jól osztjuk meg az arab világot.- Ön mit tenne a keresztény, vagy ahogy egyre inkább hívják: a civilizált világért, hogy az iszlám el ne pusztítsa?- Kiismerném a sokféle részre bomló világot s kivel-kivel hogyan lehet és kell bánni, végül mindegyikkel szót értenék. Mellette, illetve velük szemben pedig saját civilizációs társadalmunkat még jobban egységesíteném. Ebben a törekvésben van igaza Bush elnöknek, s nem Huntingtonnak, aki már előre készíti a gyászruhánkat.- Kulcskérdés: az arab kultúra is felszeletelhető?- Nem! Mert az iszlám vallásból fakad, s igen erős az egysége. Fotó: KultúrPont Spielberg: a Münchenben egyik felet sem démonizálom Spielberg csak a Time Magazinnak nyilatkozott legújabb munkája, a “München” december 23-ai amerikai premier előtt. Addig csak zsidó és muszlint vezetők, külpolitikai szakértők tekinthetik meg az 197 2-es Olimpián a palesztin terroristák által meggyilkolt atlétákért rendezett bosszú történetét, a sajtó nem, írja a Reuters. Spielberg az interjúban elmondta, hogy sikerült megvalósítania a célját, hogy mindkét érintett féllel pártatlan maradjon a Münchenben. A régió legnagyobb hibája szerinte a két fél közötti meg nem bgyezés, és a legnagyobb szükség a közel-keleti békéért szóló imára lenne. A München hazai bemutatója 2006. január 26-án lesz. A rendező következő munkájában 250 videokamerát és lejátszót ad izraeli és palesztin gyerekeknek, hogy filmezzék le saját életüket, (index.hu) Lapzártakor érkezett: “Legfejezték” a magyar rádiót Hollós János, a Magyar Rádió igazgatásszervezési alelnöke azonnali hatállyal kirúgta a Rádió öt felső vezetőjét. A Magyar Rádióban az üggyel kapcsolatban egyelőre hírzárlat van, ám a kiszivárgott információk szerint a kuratóriumi elnökség december 5-ei "elvi határozata" alapján munkáltatói jogkörrel felruházott Hollós megszüntette a Kossuth és a Petőfi adó vezetőjének, valamint a gazdasági és a PR- főnök munkaviszonyát is. Eddig az vált ismertté, hogy Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesztője kapta meg a felmondását. Az MTI-nek tett nyilatkozata szerint Hollós nem indokolta a kirúgást, helyettesének, Merza Jenőnek viszont január 9-ig át kell adnia helyét. A Magyar Rádió kuratóriumi elnöksége nemrég adott megbízást az interregnum időszakban az intézményt vezető alelnököknek, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő dolgozók alkalmazását megszűntessék, illetve a munkaszerződéseket ne hosszabbítsák meg, akkor, ha az alkalmazott már elérte a nyugdíjkorhatárt - ez lehet a feltételezett oka a rádió “lefejezésének”.
