Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-12-09 / 232. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Feketelistán A tervek szerint az új szabályok vár­hatóan 2006 elején lépnek életbe, miu­tán az EU valamennyi tagországa ér­tesíti a bizottságot arról, hogy melyik légitársaság számára tiltaná be a köz­lekedést országa területén. Az Európai Unió közlekedési mi­niszterei jóváhagyták azt a tervet, hogy a tagországok állítsanak össze listát azokról az unió területén közle­kedő légitársaságokról, amelyeket nem tartanak biztonságosnak. A ter­vek szerint az új szabályok várhatóan 2006 elején lépnek életbe, miután az EU valamennyi tagországa értesíti a bizottságot arról, hogy melyik légi- társaság számára tiltaná be a közleke­dést országa területén. Ezt követően az Európai Bizottság összeállítja a fe­kete listát egységes kritériumok alap­ján. A szabályozás kérdése hangsúlyo­sabban az idén februárban merült fel, amikor egy Boeing 737-es lezuhant, és a szerencsétlenségben 148-an vesztették életüket. A kérdés azon­ban igazán augusztusban került elő­térbe, miután előbb a görög Helios társaság gépe zuhant le Athén közelé­ben (a tragédiának 121 áldozata volt), majd pár nappal később egy többsé­gében európai utasokat szállító West Caribbean gép Venezuelában (152 halott). A szabályozást illetően abban a kezdetektől egyetértés volt, hogy - ahogy az USA-ban ez már hosszabb ideje működik- az interneten tegyék közzé a hivatalosan "nem biztonsá­gos" társaságok listáját. Erre azok a légitársaságok kerülnének fel, melye­ket valamely ország hatóságai elma­rasztaltak valamilyen hiányosság mi­att. A szabályozásnak több tagállam is elébe ment, előbb Nagy-Brittania, majd később Franciaország és Belgi­um is közzétette a kitiltott társaságok listáját, most azonban a miniszterek döntése alapján egységes szabályo­zást alakítanak ki, majd az ennek alapján kiszűrt társaságokat egységes honlapon teszik közzé, (mti.hu) Valuta-árfolyamok (december 6.) 1 USD = 215,19 HUF 1 USD = 0,848 EURO 1 USD = 3,103 RON Gazdaság 2005. DECEMBER 9. 11 Vihart kavar a britek EU-költségvetése ELFOGADHATATLAN A brit elnökség 846,8 milliárd eurós költségvetést javasolt az Európai Unió következő pénzügyi időszakára. London 8 milliárd eurónyi visszatérítésről mond le, a fő csökkentések az új tagállamokat érintik. A brit elnökség december 4-én hozta nyilvánosságra régóta várt javaslatait az Európai Unió 2007-2013-as finanszíro­zására. A hivatalos javaslat, amiből az elmúlt másfél hét során néhány infor­máció már kiszivárgott, 846,8 milliárd eurós kiadási oldalt javasol a következő pénzügyi időszakra, ami mintegy 25 milliárddal kevesebb, mint a júniusi, bukott luxemburgi javaslat és 78 milli­árddal kevesebb, mint az Európai Bi­zottság eredeti, 2004-es javaslata. A csökkentést a britek úgy érnék el, hogy 14 milliárd euróval kevesebbet juttatnának az új tagállamoknak a fel­zárkóztatási alapokból, 7 milliárddal ke­vesebbet a régi tagoknak vidékfejlesz­tésre, 2 milliárddal kevesebbet Romá­niának és Bulgáriának, 1 milliárddal ke­vesebbet adminisztrációs célokra és 740 millióval kevesebbet belső politikákra. A javaslatot ismertető Jack Straw brit külügyminiszter szerint az új tagálla­mokra költött uniós pénz így kétszerese lesz annak, amit az amerikaiak Nyugat- Európára költöttek a Marshall-terv ke­retein belül a háború után. Mindenesetre a pénz így is jóval ke­vesebb, mint amit az Európai Bizottság egyedül javasolt, és a csökkentések főleg az új tagállamokat illeti. A keserű piru­lát a britek úgy próbálják megédesíteni, hogy könnyítenek a pénz elköltésének szabályain. Az úgynevezett n+2-es sza­bályt - aminek értelmében ha nem sike­rül az első két évben elkölteni egy pro­jektre kiutalt pénzt, akkor a pénz vissza­vándorol a központi költségvetésbe - 2010-ig n+3-ra változtatják, lehetővé teszik az önkormányzatoknak, hogy vis­szaigényeljék az áfát az uniós projektek után, a társfinanszírozást a legfontosabb felzárkóztatási alapban 20 százalékról 15 százalékra csökkentik, valamint meg­engedik, hogy ebből az alapból lakóhá­zakra is költsenek (a kelet-európaiak kulcskövetelése). A britek azt is bevállalták, hogy le­mondanak hírhedt költségvetési vissza­térítésük egy részéről, mintegy 8 milli­árd euróról 2007 és 2013 közt. A bővítés miatt azonban még így' is vagy 40 száza­lékkal nő abszolút értékben a brit rebatt éves szinten, 5 milliárd euróról mintegy 7 milliárd euróra. A visszatérítést a bri­tek azért kapják, mert mezőgazdaságuk és költségvetési hozzájárulásuk szerke­zete eltér a legtöbb kontinentális álla­métól, ezért hozzájárulásuk normális esetben aránytalanul nagy volna. Jack Straw most is leszögezte, hogy a közös agrárpolitika alapvető reformja nélkül a visszatérítés sem változhat alapvetően. A javaslat másik kulcseleme, hogy az egész hétéves költségvetést 2009-ben fe­lülvizsgálják. A britek abban remény­kednek, hogy a javaslat mindenki szá­mára elfogadható: a kelet-európaiaknak azért, mert a kevesebb pénzt könnyebb szabályokkal ellensúlyozzák, valamint nekik mindenképpen szükséges a meg­egyezés és még a rossz megállapodás is jobb, mint a semmilyen; a nettó befize­tőknek pedig azért, mert a kisebb bü­dzsé kevesebb befizetést jelent - becslé­sek szerint Németország mintegy 2 mil­liárd eurót spórolna így meg, Hollandia és Svédország (akik júniusban vétóztak) pedig 100-250 millió eurót. Az első reakció mindenesetre nem túl kedvező: Jósé Manuel Barroso euró­pai bizottsági elnök elfogadhatatlannak nevezte a költségvetést, mondván az nem fair az újakkal szemben, és túlságo­san kevés költekezést tervez be az Euró­pa előtt álló feladatokhoz képest. A brit javaslatokat formálisan tárgyalják meg először az uniós külügy'miniszterek Brüsszelben. Döntést a december 15- 16-i brüsszeli csúcstalálkozón kell hoz­niuk a miniszterelnököknek és állam­főknek. (csatlakozas.ro) Robbanás előtt a világ reklámpiaca MODERN ARANYLÁZ Egy nemzetközi felmérés szerint a világ reklámköltésének bővülése két év alatt meg- másfélszerezödik. A világ reklámköltése jövőre gyorsabban növekszik az ideinél, megközelíti, majd 2007-ben el is éri a 7 százalékot. Az amerikai reklámköltés-növekedés 2006-ban egy százalékponttal gyorsab­ban nő majd, mint az európai. A rek­lámköltések növekedését segíti a Téli Olimpia, feldobja az idén meglehetősen szerényen fejlődő reklámpiacot. Ebben az évben a növekedést 4,2 és 4,8 száza­lék közé jósolják. Azzal együtt, hogy a vállalatok vigyáznak költségeik szin­tjére, nem akarnak eredményeiken és részvényárfolyamaikon rontani. Az idén a növekedés fő hordozói a kábeles televízió, a direkt levél és az internet voltak. A Zenith ügynökség vezetője úgy számolja, hogy a globális rek­lámpiac idei növekedésében 30 száza­lékot öt ország, Brazília, India, Indonézia, Kína és Oroszország biztosí­tott, de a teljes költésből még csak 8 százalékkal veszik ki részüket. (APIMTIIhirado.hu) 2 éves csúcson az amerikai gazdaság December 5. Felfelé módosították a harmadik negyedéves termelékenysé­gi adatokat az USA-ban. A munkaórá­ra jutó kibocsátás 4.7%-kal nőtt éves szinten, ami az elmúlt 2 év legjelentő­sebb bővülése. Az előzetes adat 4.1% volt. A béregységköltség 1%-kal csök­kent, ami azt jelenti, hogy a fajlagos költség munkaerő oldaláról csökkent a termelésben. Az elemzők 4.5%-os ter­melékenység-növekedésre számítot­tak. Az adatok pozitív információt je­lentenek a piacnak. A magas termelé­kenység lehetővé teszi, hogy a gyors gazdasági növekedés erősebb inflációs nyomás nélkül történjen. A bér­egységköltség (termelékenység válto­zása osztva a bérek változásával) csök­kenése azt jelzi, hogy a termelésben a munkaerő fajlagosan olcsóbb lett. (portfolio.hu) Az első Amerikai Magyar Televízió! A Hungarian American Television földi sugárzású (UHF) adóállomáson és kapcsolódó kábeltelevíziós adókon látható: Főadás: szombaton du. 4 órakor YVNY-TV 25-ös csator­na, New York, New Jersey, Connecticut du. 6 órakor Time Warner Kábeltelevízió 67-es csatorna, Manhattan Blair: bedobott, most vár... I Mg»«, '»v.Tni ■t— . .L—áLlöBi Reklámblokkok Tokióbai^ró^i^^fó| Operatór/szerkesztő: Usztöke István HATV PC) BOX 46«. Radio City Station, NT NY 10019, 1-212-67 5-6110 Kari Bardosh, producer

Next

/
Thumbnails
Contents