Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-12-02 / 231. szám

2005. DECEMBER 2. Kultúra MAGYAR SZÓ- A HÍD 15 Kultúra, Európa, jövő (2.) LÁTÓHATÁR: 2020!... A két héttel ezelőtti budapesti nemzetközi kulturális konferencia nem csak fontos és meghatározó volt, hanem a bőség zavarát is felmutatta, a legjobb értelemben. A Befo­gadó Európa? Látóhatár 2020 című találkozót egyik francia hallgatója így nevezte el: "Az európai közgondolkodás élveboncolása”. Továbbá a kultúra jövőjét illetően Ame­rika tájékozódási pontja is lehet. A"boncolás" tanulságait Gordon István, a félszáz elő­adót végighallgató majd négyszáz szakember egyike, röviden foglalta össze. Gordon István, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója, bár nagy­szerű ismerője a különböző művészeti ágaknak, mégsem "részletekben keresi a megoldást, sokkal inkább az egészre, a helyes arányokra helyezi a hangsúlyt. Igazi menedzser típusú vezető. Más­különben már a rendszerváltoztatás előtt a varsói intézet munkatársa, majd igazgatója volt. Otthon - többek között - az Amerikában is ismert Pesti Hírlap, majd a Pesti Riport nevű, színes, érde­kes, de ízléses napilapot szerkesztette. Pár hónapja pedig - a két sikeres ciklu­sa után hazatérő Szalay Attila utóda­ként - igazgatja a varsói intézetet. Kez­deményező, bátor vető, aki viszolyog a lapos rutinmegoldásoktól.- A legtöbb konferencián mondogat­nak újdonságokat is, inkább azonban csak leltározzák az illető tudomány je­lenidejét. - mondta a New York-i olva­sóknak - A magyar kulturális élet iránti mérhetetlen tiszteletnek tartom, hogy Berlin és Párizs után Magyarország fő­városára esett a választás. A mai világ­ban annyi gondunk van az unión belül, az unión kívül, én egyértelműen úgy érzem, ez óriási megbecsülése a legkü­lönbözőbb problémákkal küzködő ha­zánknak. Legalább nemzetközi kulturá­lis központnak elismernek bennünket, ahol érdemes Európára szóló rendez­vényt megtartani.- Az európai kulturális szakemberek mennyire készültek fel Magyarország­ból?-Jósé Manul Barrosónak, az Európai Unió elnökének volt ugyan előre leírt (Fotó: Gordon Eszter) szövege, de élvezetes módon állandóan "kiszólt" a leírt beszédből, s mondta- mondta a fejből ismert magyar jellegze­tességeket, gondokat. A iegkülönbö- zőbb országokból érkezett több felszó­lalóknál is éreztem, hogy nem az alka­lomra készültek fel Magyarországból, hanem sok mindent amúgy is tudnak, amit rólunk illik tudni. A rangunk tehát nem új keletű, s a gazdasági problémá­ink mellett ismerik a magyar kultúrát. Például Bartók nevét sem azért említet­ték, mert jövőre Bartók évforduló lesz, hanem Bartók zenéje a világ minden tá­ján él és örömet szerez hallgatóinak. Az emberek hál'istennek sokat tudnak a magyar kultúrából.- Milyen újdonságokat mondott a konferencia egy tapasztalt kulturális menedzsernek?- Számtalan olyan dolog hangzott el, ami természetesen nekünk nem jelen­tett újdonságot. De ilyen megfogalma­zásban, ilyen összefüggésben, és ilyen információkkal - sőt, új látószögből - ki­bővítve, a legtöbbet még nem ismertük, illetve nem foglalkoztunk vele. Az eu­rópai kultúra nagyon fontos új irányát is számba vettük az egyes szekciókban, s a közös plenáris tanácskozásokon is. Bozóki András miniszterünk említette Umberto Eco véleményét, hogy új nyelv született: a fordítás. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mivel a kis népek kiemelkedően "nagy" kultúrával rendelkeznek. Azzal a véleménnyel vi­szont vitatkoznék, és mások is hangsú­lyozták ezt, hogy több európai film­fesztivált rendezzünk az amerikai kom- merszfilmek rovására. Meggyőződé­sem, sosem szabad semmit sem valami­nek a rovására csinálni, szálljunk in­kább vele versenybe, nyerjük el a kö­zönség kegyét. A nézők döntsék el, mi­re kíváncsiak. Tessék jól csinálni, és előbb-utóbb a piac is kegyes lesz hoz­zánk.- A Varsói Magyar Kulturális Inté­zet igazgatójaként bizonyára felfigyelt a lengyel problémákra is?- Természetesen. Nagyon tetszett például a gdanski Lidia Makowskának, a Balti Kulturális Központ fiatal igaz­gatójának a hozzászólása, aki azt hiszem mindannyiunkat meggyőzött. Kemé­nyen bírálta az egyik felszólaló minisz­tert, mert a kultúra-látása egyoldalúnak bizonyult. Örvendetes volt, hogy a résztvevők között megfelelő arányban képviselte magát a fiatal korosztály, a maguk szókimondásával, lendületessé­gével.- Alapkérdés volt a befogadás. - foly­tatta Gordon István. - Vagyis a beván­dorolt kisebbség kultúrájának befoga­dása, beillesztése az illető ország több­ségi kultúrájába. Ez például - más as­pektusból is - de új ötletekre sarkal, hogy nekem mit kell tennem Varsóban a magyar kultúra minél eredménye­sebb befogadásáért. Ezen a két és fél napon a konferencia szinte előhívta bennem az újabb és újabb ötleteket. El­sősorban a szórakoztatás kultúrájának és a művészi értékeknek a párhuzamos­ságára és összhangjára.- Csattanónak mondjon egy itt szüle­tett tervet!- A Unióban rövidesen megkezdődik az Európai Digitális Könyvtár létreho­zása. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon. Hírek - magyar zene - hazai - sport­politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Gyanúba keveredett Cigánylány Ez a tudósítás háromszoros krimi. Aki e képügyet leplezte, Forró Ta­más egykori rádiós újságíró majd médiasztár, őt meg a Hír Tévé ta­valy ősszel leleplező céllal, III/III-as, vagyis ávós ügynöknek mutatta be. Forró nem hivatkozott különöseb­ben, - mint például az ügynöknek beszervezettek 73 százaléka joggal hivatkozhatna - aljas testi-lelki kény­szerekre, sem arra, hogy háttérben működő valakik tevékeny mai anti- kommunizmusért hamisan le akar­ták volna járatni, s egyáltalán nem foglalkozott a váddal. A társadalom más terepének lett egyik motorja: megnyitotta a Belvedere Szalont. . A botrányt okozó festmény neve: Cigánylány (Alsó képünkön a fest­ményből láthatnak részletet.). Alko­tója vág)' Ferenczy Károly, vág)’ (van- e ki e nevet ismeri?) Áldor János. A történet (itt jön a második kri­mi) Forró Tamás elmondásában így hangzik: a Cigánylány Forró képsza­lonjának egy katalógusában 3,8 mil­liós kikiáltási áron látható Ferenczy Károly alkotásaként. A Ferenczy képről azonban a Belvedere kiállítá­sán kiderült, hogy a tavasszal Áldor János alkotói kézjegyével 80 ezer fo­rintért alig tudták eladni. Amikor Forró Tamás a Belvedere-nek 5 és fél millió forintért megvette, már Ferenczy Károly névjegye volt rajta - állítja a szalontulajdonos. Homyik Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kuta­tóintézetének művészettörténésze Ferenczy munkájának minősítette e festményt. Nemsokára azonban visszavonta véleményét. Vagyis a történetben jött egy ka­nyar (harmadik krimi). Forró Tamás sajtótájékoztatót hívott össze, a saj­tóper lehetőségét is kiiktató, igen olajozott megfogalmazásban ezt mondta a festményről: gyanúba ke­veredett. A hármas krimi érdekes lehet zsa­ru látószögből nézve. Gordon: elnyerni a közönség kegyét Magyar Szó - A Híd megrendelőlap □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd SZÜITiarä Előfizetés NY City USA Külföld Egy évre $40 $40 $45 Fél évre $20 $20 $26 Negyedévre $13 $13 $20 Cím: KízgyAr Szó - A Híd 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 - 3711 Név:.......................................................Tel.:................................... Cím:......................................................................................................................... Adományom:................................................................................dollár «MMÜtlMatÉtiHÉHMÉMIIHÉItiaitlÉitaiitltlIlltÉtliÉtltÉlltiÉIÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents