Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-12-02 / 231. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. DECEMBER 2. Sony-Idemitsu- MEGÁLLAPODÁS AZ ÖLED KIJELZŐKRŐL A Sony és az Idemitsu Kosán japán vállala­tok megállapodtak abban, hogy közösen fej­lesztik ki a következő nemzedékit lapos"kép­ernyőt, amely fénykibocsátó szerves diódák­kal (ÖLED) működik. A megállapodást, amely az ÖLED- anyagok, alkatrészek közös felhasználásáról szól, 2006 januárjában írják alá. Az ÖLED technológiában használatos szerves anyagok áram hatására fényt bocsá­tanak ki. Az elterjedt folyadékkristályos ki­jelzőkkel szemben az OLED-képernyők nem igényelnek plusz fényforrást, emiatt azoknál vékonyabbak lehetnek. Az Idemitsu, amely olajfinomítással foglalkozik, 1997-ben fejlesztette ki szintetikus technológiával a fény kibocsátó anyagot. A Sony már tömeg­méretekben gyárt ÓLED-kijelzőket kismé­retű digitális naptárai számára. (MTI) Jövőre is szárnyal A MOBILPIAC A világ mobiltelefon piacának bővülése jövő­re meghaladja az üzleti várakozásokat - kö­zölte a Nokia vezérigazgatója. Az idén a finn társaság eladásai meghaladják a 780 millió egységet. Jorma Ollila Pekingben fejtette ki újságíróknak, hogy a dinamikus piacbővülés folytatódni fog, meghaladja a várakozásokat, ahogyan az az idén is történt. A Nokia sze­rint a növekedés nagy része Kínából ered majd. 2010-re Kínában 250 millió előfizető­vel többet regisztrálnak és ezzel Kína az első számú piaccá válik. Jelenleg a kínai előfize­tők száma 380 millió. Ami a Nokiát illeti, a harmadik negyedévben adózott eredményét 18 százalékkal, eladásait 30 százalékkal nö­velte az egy évvel korábbihoz képest, és eb­ben elsősorban az Indiában, Kínában beve­zetett új, olcsó modellek eladása játszott sze­repet. A finn társaság készülékeinek átlagára 102 euróra süllyedt az egy évvel korábbi 108 euróról és a mostani negyedévben további ármérséklődés várható. (MTI) Enzim védhetne A BŐRRÁKTÓL A másodperc töredéke is elegendő egy enz­imnek, hogy kijavítsa a túl sok napsütés miatt megkárosodott DNS-t, s az esetek 90 százalékában ez a folyamat sikerrel jár - állítja egy amerikai kutató, az ohioi Columbus Egyetemen dolgozó Dongping Zhong. A professzor egy bonyolult képalko­tó eljárás segítségével végigkövette, mi tör­ténik, ha a szervezetben megvan a photo- liase nevű enzim. Ez az enzim hozzákapcso­lódik a megkárosodott DNS-szakaszhoz és átad neki egy elektront, az elektron pedig módosítja a DNS atomszerkezetét és széttö­ri a nem kívánt kapcsolatot. Sőt: miután helyreállt az eredeti helyzet, az enzim még az átadott elektront is visszaszerzi. Ez a fo­lyamat - amelyet a Science et Vie című fran­cia tudományos havilap írt le - a természet­ben sajnos csak a növényeknél, a rovaroknál és a madaraknál működik, az emlősök ugyanis mintegy 170 millió évvel ezelőtt el­vesztették képességüket a photoliase előállí­tására. Ugyanakkor a tudósok bíznak benne, hogy a módszert mesterségesen, az embe­reknél is utánozni lehet, s ezzel jelentős elő­relépést tehetnek a bőrrák elleni küzdelem­ben. (index.bu) ti Tudományos Alapítvány, NSF) pén­zeli. A laboratóriumok rendületlenül működnek, csakhogy az ott folyó mun­kák a korábbiaknál lényegesen kisebb horderejűek. Zömük rövidtávú, túlzot­tan piacorientált célokra összpontosít. A DARPA jelenlegi politikája (rövidebb határidők, stb.), a nemzetbiztonságot szolgáló projektek elburjánzása szintén nem a kedvez a nagyléptékű, hosszú évek során kivitelezhető elképzelések­nek, terveknek. "Nehéz döntéseket kell hozni" - nyi­latkozta a TCP/IP protokoll kidolgozá­sában részt vett Robert Kahn. "Kutatás- fejlesztésre vagy nemzetbiztonságra költsük a dollárokat?" "A számítástudo­mányokat hagyományosan az Egyesült Államok kormánya finanszírozta" - foly­tatta Kleinrock. "Mindez komoly fejlő­dést, internetet, nagyhorderejű mester­séges intelligencia-kutatásokat eredmé­nyezett. Hagyták, hogy valamelyik irányban elindulva, teljesen új dolgokat fejlesszünk. Jelenleg nem így történik. És a DARPA sem gondolkozik többé hosszútávon." Az elmúlt öt évben az NSF-hez benyújtott projektek száma kétezerről hatezerötszázra emelkedett. Következmény: sokan nem kapták meg az igényelt támogatást. Ráadásul a NA­SA szintén kevesebbet költ az infokom­munikációs kutatásokra. Egyre kevesebb pénzért egyre na­gyobb a verseny. Tudósok rengeteg időt töltenek el soha meg nem valósuló pro­jektek előkészítésével, kérvények iroga­tásával. A szakértők nem tartják valószí­nűnek, hogy a privátszféra átvenné az ál­lam szerepét. Azért sem, mert a nagy cé­gek általában akadémiai műhelyekkel dolgoznak együtt, és igen kevesen - csak az óriások (IBM, Sun Microsystems, Microsoft, stb.) - bírják anyagilag a ko­moly, és hosszútávú saját kutatásfejlesz­tést. Ráadásul az élesedő verseny a be­fektetések minél gyorsabb (már-már azonnali) visszatérülését teszi szükséges­sé. (Agent portai) November 24. Bár az ENSZ jövőre felállít egy intemetügyi szervezetet, az Internet Governance Fórumot, minden marad a régiben: a fejlődő országok tilta­kozása ellenére az Egyesült Államok ma­rad az internet ura, dőlt el az intemetü­gyi csúcstalálkozón Tuniszban. A WSIS (World Summit on the Information Society, csúcsértekezlet az információs társadalomról) az ENSZ kezdeményezé­sére jött létre a tunéziai fővárosban, miu­tán több digitális szakadéktól szabdalt ország, köztük Kína, Kuba és Dél-Afrika sérelmezte, hogy internetes kérdésekben Amerika dominál, és a többi országnak kevés beleszólása van a médium műkö­dését érintő ügyekbe. A kérdésről dönteni hivatott csúcsta­lálkozón a világ 147 országának küldöttei azonban végül nem fosztották meg az amerikai székhelyű, bár nemzetközi szervezetként nyilvántartott ICANN-t attól a jogától, hogy felügyelje a domén- nevek kiosztását, és nem jött létre új, va­lódi hatalommal felruházott szervezet sem. Az Egyesült Államok képviselője, David Gross mindenesetre aláírt egy do­kumentumot, amelyben a Bush-kor- mányzat is rábólint egy nemzetközi tes­tület, az Internet Governance Forum lét­rejöttére. Az IGF 2006-ban áll majd föl, és összes funkciója annyi lesz, hogy vitá­kat bonyolít az új médiummal kapcsola­tos kérdésekben (MTI, index.hu) Merre tart az amerikai IT? BAJBAN A VEZÉR?... Szakértői vélemények szerint hamarosan válságba kerülhet az Egyesült Államok infor­mációtechnológiaiipara. Az állam nem növelt a tudományos alapkutatásokba fektetett összeget. Ázsia és Európa egyre több rendkívülfontos hosszútávú fejlesztésnek ad otthont. November 27. November első heté­ben a Marconi Alapítvány kétnapos, az információtechnológia kutatásfejlesztés két úttörőjének, Gordon Moore-nak és Claude Berrou-nak a tiszteletére megtar­tott szimpóziumán többen kongatták a vészharangokat. (Moore a róla elneve­zett törvény mellett az Intel társalapító­jaként, a francia Berrou pedig a 3G-s mobiltelefon szabványokban használt turbókódok egyik feltalálójaként vált vi­lághírűvé.) Félelmük talán túlzott, mindenesetre attól tartanak, hogy az Egyesült Álla­mok idővel lemarad a technológiai inno­vációban. Azzal, hogy napjaink számos nagyjelentőségűnek ígérkező kutatásfej­lesztésére Európában és Ázsiában kerül sor, könnyen megváltozhatnak a sokáig megrendíthetetlennek hitt erőviszonyok - vélik. A jelenség komoly hatással lehet az amerikai gazdaságra és nemzetbizton­ságra. Pesszimizmusuk oka egyszerű: a kormány nem növeli ilyen jellegű kiadá­sait, évek óta ugyanannyit költ tudomá­nyos kutatásokra. A 2006-ra előirányzott 132 milliárd dollár nagyjából azonos a 2005-ben ezekre a célokra fordított ösz- szeggel. Ráadásul a hozzáférhető pénz jelentős részét a hadiiparral és a terroriz­mus elleni harccal kapcsolatos tudomá­nyos munkára költik. A Kongresszust tudományos és egészségügyi tanácsok­kal ellátó Nemzeti Akadémiák csoport a kormányt évi plusz tízmilliárd dollárnyi, alapkutatásokra költendő támogatásra szólította fel.) "Bajban vagyunk" - jelentette ki a cso­magkapcsolás alapjait kidolgozó Leon­ard Kleinrock, a Kaliforniai Egyetem számítástudomány-professzora. "Évek­kel ezelőtt hosszútávú kutatásokban gondolkoztunk. Komoly kockázat és po­tenciálisan komoly megtérülés volt ben­nük. Ma már más a helyzet." Szinte az egész XX. századot az jelle­mezte, hogy a legfőbb technológiai újítá­sok, felfedezések a voltaképpen nemzeti laboratóriumokként működő intézetek­ben (például az AT&T Bell Laboratóri­umában, a Xerox Palo Alto, az IBM Watson Kutatóközpontjában) láttak nap­világot. Az innovációhoz viszonylag ala­csony iparengedély-költségért bárki hozzáférhetett. A Bell újdonságai elő­ször saját rendszerükön kívül kerültek kereskedelmi forgalomba, és az egész or­szág hasznára váltak. Ä hatvanas évek elejétől a kormány mind komolyabb összegeket fektetett az információs és kommunikációs techno­lógiákba. Megalapította a DARPA-t, mely többek között a katonai hálózatnak indult internet létrehozásával írta be a nevét a technológia-történelembe. Az évek múlásával egyre több újdon­ságot, projekteket - az amerikai IT jelen­tős hányadát - finanszíroztak államilag. Napjaink akadémiai IT-kutatásainak meghatározó részét kisebb mértékben, de változatlanul a DARPA (és a Nemze­r....... - ------------------------------- • • ~-~-H Kleinrock: Amerika bezáródik . 1 Továbbra is az USA a net ura HÁLÓBAN MARAD A Nem mond le vezető szerepéről az Egyesült Államok, így a fejlődő országok tiltakozása ellenére továbbra is a kaliforniai székhelyű ICÁNNfelügyeli a domén- nevek kiosztását. Az elmaradott országok a jövőrefelálló, konkrét jogkörrel nem fel­ruházott Internet Governance Fórumon sírhatnak, ha valami bántja őket. WSIS: Ázsia megkérdőjelezte a net jövőjét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents