Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-11-18 / 229. szám

2005. NOVEMBER 18. Kultúra A modern komolyzene megváltója MAHLER-LÁZBAN Rétegzene-e a komolyzene? E művészet közönségtábora valóban a mindenkori tár­sadalom kisebb szelete. De állandó fejlődésében, fejlesztésében mindig számíthat az adott társadalom kultúrájának, alapvetően a zeneoktatásnak a növekvő színvon­alára. Ezen az őszön Budapesten, a Művészetek Palotájában két karmester: Sir Roger Norrington, majd Peskó Zoltán koncertje óta tart a Mabler-láz. E hang­versenyek emléke nem múló. A szerző nevét természetesen világszerte persze régóta élteti a zenéje. Mitől van tehát a Mahler-láz? Beszéljenek a karmesterek. Sir Roger Norrington saját stuttgarti zene­karát vezényelte s Gustav Mahler IV. szimfóniájának előadásával aratott nagy sikert:- Olykor megkérdik tőlem, hogy va­jon mit kezdek azon karmesterek leme­zein lévő információkkal, akik megte­remtették a Mahler dirigálás hagyomá­nyait, mint Bruno Walter avagy Otto Klemperer? Mit kezdhetnék? Ezek a di­rigensek jóval a szerző halála után vezé­nyelték a műveit, s akkorra a tolmácso­lásukra vonakozó hagyományok már megfakultak. Mahler viszont a partitú­ráiban nagyon pontosan leírja, hogy mit akar. Vagyis a kottában benne van az in­terpretáció, a megszólaltatás. Holott Brahms kottáiban nincs benne, Mozart­nál és Bachnál végkép nincsen. Mahler figyelme viszont minden apró részletre kiterjed, valószínűleg azért mert olyan szenzációs karmester is volt. Az előadó­nak vagyis a karmesternek a kottát kell nézni és követni. Mahler művek dirigá­lásakor inkább hiszek magának Mahler­nek, mint azoknak akik esetlegek önké­nyesen bánnak a kottáival. Ez tehát a Mahler-láz egyik titka: őt csak hozzá hűen lehet előadni, mondhatnánk: mu­zsikája mindig eredeti.- Talán a másik titok: ő sosem hallott olyan zenekart, amelyben a vonsók vibrátóval játszottak. - folytatta Roger Norrington - Ez ugyanis mindent meg­változtat. Bernsteinnek egyébiránt mindenkinél sokkal nagyobb hatása a mai Mahler-előadói gyakorlatra. O ta­lálta fel újra Mahlert és ő nehézsúlyú és hatalmas képzelő erejű karmester volt. Ezzel együtt azt hiszem, gyakran túl­zásba vitte a mahleri kifejezéseket. Ezért aztán meg is próbálom kitörölni őt az eszemből. Egyébként én az olyan "klasszikus" interpretációkat tartom jó­nak, mint amilyeneket Pierre Bouiíez vagy Gillen lemezein hallok, ők nem romantizálják erőltetetten, mert Mah­ler magától is romantikus. Mahlert sze­rintem klasszikusként kell előadni, kü­lönösen a IV.szimfóniáját. ő áll a legkö­zelebb Haydn zenéjéhez.- Végül, Mahlernek humora van. Szeretem Mahler humorát. O volt az első ironikus zeneszerző. Ezért volt annyi baja mindenhol, Bécsben, Buda­pesten, Hamburgban és másutt. Az iró­niát nehezen viselik az emberek, kivé­ve, ha a hangverseny nézőterén hallgat­ják. Az ő zenéjéhez humor kell, irónia, ezért borzasztó könnyen el lehet ronta­ni. - mondta Sir Roger Norrengton. Az Amszterdamban élő, és ott saját zenekarral rendelkező Peskó Zoltán a VII. szimfóniát dirigálta a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. Maestro Peskó a Mahler muzsika komolyzenei népszerűségének okát abban látja, hogy épp akkor élt és alkotott, amikor az abszolút modern, tehát zörejekből, zajokból,s ki kell mondani: zeneellenes zene megbukott.- A Mahler-láz, vagyis az ő újrafelfe­dezése már 1960-ban, a szerző születé­sének századik évfordulóján kezdődött, - mondja - Mahler ugyanis, aki azt a VIII. szimfóniáját, legnagyobb Mah- ler-hívők sem, éretették meg, utoljára 1909-ben vezényelte, később saját kezé­vel sok nagyon változtatást vezetett vé­gig ezen a művén. Ez azonban csak az 1980-as években jelent meg.- A szerző reneszánsza úgy született, hogy Mahler reneszánsza egybeesett azzal zenetörténeti pillanattal, amikor a különc racionalitás zeneszerzői stílusa elérte azt a fokot, amikor már nem lehe­tett folytatni. Eltűnt a nézőtérről a kö­zönség, vagy például a Polifony X, című művet maga a szerzője visszavonta, mi­vel az csak a racionális és logikai alapo­kat tartalmazta, s ettől a közönségnek már semmi köze nem volt hozzá. Ide tartozik az elekronikus zene is, amely tulajdonképpen egy matematikai és fizi­kai folyamatnak a vége. Mindez megbu­kott, s akkor kezdődött egy irányzat amelybe a mahleri zene nagyon beíeta- lált. Végülis elsősorban Mahler révén nyert újra teret az érzelmes, színes, oly­kor tobzódóan színes komolyzene.- A Mahler-láz tehát nem kordivat, hanem ember és zene újratalálkozása. Ebben nem játszik döntő szerepet, hogy egy zeneszerző korában és az utókorá­ban más-más felfogásban, az adott kor társadalmi közérzetének megfelelően adják elő. A művészekben külön igaz, hogy az ember érzelmi igénye - örök! MAGYAR SZÓ —A HÍD 15 300 európai mozis Budapesten Budapesten rendezi meg 10. nemzet­közi éves konferenciáját az EUROPA CINEMAS, november 17-20. között. Az európai mozi-üzemeltető hálózat díjait Jeanne Moreau francia filmszí­nésznő adja át. November 17-20. között több mint 300 európai mozis érkezik Bu­dapestre az EUROPA CINEMAS 10. nemzetközi éves konferenciájára. Az Európai Unió MEDIA Plus prog­ramja által támogatott EUROPA CINEMAS hálózat olyan mozik üze­meltetési költségeihez járul hozzá, amelyek műsorán rendszeresen és nagy mennyiségben szerepelnek az európai filmművészet alkotásai. A konferenciának a Corinthia Grand Hotel Royal, a hozzá kapcsolódó pre­mier előtti vetítéseknek az Europa Cinemas-tag Puskin és Uránia mozik adnak otthont. A konferencia témái között szere­pel a mozi-üzemeltetés jövője, az al­ternatív film-forgalmazás (DVD, házi mozi, mobiltelefon, internet) mozikra kifejtett és a kalózkodás európai fil­mekre gyakorolt hatása. A tanácsko­záson terítékre kerülnek a digitális mozi, a filmek pozicionálása és mar­keting kommunikációja által felvetett kérdések is. Az EUROPA CINE­MAS 59 országban, 375 városban, 664 moziban, azaz 1552 vetítővásznon támogatja az európai filmművészet al­kotásainak bemutatását, Magyaror­szágon 9 budapesti és 11 vidéki film­színház tagja a hálózatnak. A buda­pesti konferenciára az EUROPA CINEMAS elnöke, Claude Miller filmrendező is ellátogat. A konferen­cia díszvendégeként érkezik Jeanne Moreau, az európai film meghatározó egyénisége a november 18.-i esti díj­átadó ünnepségre és legújabb filmje, a Francois Ozon jegyezte "Utolsó nap­jaim" (Le temps qui reste) díszbemu­tatójára. "A legjobb európai filmprog- ram"-ért járó diját Port Ferenc veheti majd át a Budapest Film üzemelteté­sében működő Művész, Puskin és Szindbád mozik filmkínálatának elis­meréseként. A konferencián az Europa Cinemas-hálózat tagjain túl a hazai mozifilm-forgalmazás és mozi-üze­meltetés legfontosabb szereplői is képviseltetik magukat. | Norrington: hisz Mahlernek Magyar Szó - A Híd megrendelőlap ] □ egy évre □ fél évre □ negyedévre □ money orderen □ csekken Magyar Szó - A Híd számára 3 Előfizetés NY City USA Külföld Egy évre $40 $40 $45 H Fél évre $20 $20 $26 j Negyedévre $13 $13 $20 Cím: Szó - A Híd 4809 Ave N, Suite 169, Brooklyn, NY 11234 - 3711 Név:.......................................................Tel:................................... Cím:.....;................................................................................................... Adományom:.............................dollár taÉMHittÉHHíMMÉÉMfclÉÍÉÉAiiÉIÉÉÉiÉIIÉÉÉAiÚÉÉÉÉÉIÍ^ÉÉáÉlíÉÉfeá HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden kedden este 7-től 8-ig a WPAT AM 930-as hullámhosszon Hírek - magyar zene - hazai - sport- politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St #5F NY 10021, T: 212-570-6441

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents