Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-11-04 / 227. szám
4 MAGYAR SZÓ-A HÍD Amerika hírei 2005. NOVEMBER 4. "Fekete telepet" tart fenn a CIA Kelet- Európábán is Titokban egy, még a szovjet időkben Kelet-Európábán létesített fegyenctele- fen, valamint a világ más térségeiben is őrzi és ott is veti alá kihallgatásnak az amerikai Központi Hírszerzési Ügynökség (CIA) a fogságába került legfontosabb al-Kaiaa-terroristák némelyikét - írta a The Washington Post című napilap honlapján megjelent cikkében jól értesült amerikai és külföldi hivatalos személyiségekre hivatkozva. November 2. A lap szerint a globális titkos börtönhálózat a terrorizmus elleni CIA küzdelem egyik központi eleme. Működésének hatékonysága függ a külföldi titkosszolgálatok tevékenységétől is. A létesítmények létezését és elhelyezkedésüket a Fehér Ház, a CIA, az igazságügyi minisztérium dokumentumai "fekete telepek" elnevezéssel tartják nyilván. Ezek az anyagok csak egy szűk kör számára, így az elnök, az amerikai illetékesek, illene a befogadó országok illetékes szervei élén állók számára hozzáférhetők. Ezeknek a fegyintézeteknek a kiépítését négy éve nyolc országban kezdték meg. A fegyintézetek hálózata kiterjed Thaiföldre, Afganisztánra, a Kuba területébe ékelődött guantá- namói amerikai haditengerészeti támaszpontra, és néhány kelet-európai demokratikus államra. A rabokat teljesen elzárták a külvilágtól, nem illetik meg őket a foglyokra vonatkozó jogok, és kizárólag csak a CIA ügynökei látogathatják, illene beszélhetnek velük - írta a lap, amely megjegyezte: Washington azért üzemelteti ezt a titkos börtönhálózatot, mert az amerikai törvények értelmében az Egyesült Államok területén tilos ilyen körülmények között tartani az őrizeteseket. A The Washington Post szerint azok a kelet-európai országok sem ismeretesek, amelyeket bevontak a programba. A lapnak nyilatkozók ezt azzal indokolták, hogy ezeknek az államoknak a felfedése visszavetné a terrorizmus elleni küzdelmet, a szóban forgó országokat pedig súlyos terroristaveszélynek tenné ki. (MTI) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Több fronton is támadják Busht BELSŐ HARCOKKAL Saját pártja bizalmáért kell megharcolnia George Bushnak, miután eddigi biztos támogatói is szembefordultak vele. A Fehér Ház elveszítheti két befolyásos tanácsadóját is. November 28. A demokraták szinte ölbe tett kézzel nézték végig, hogyan esnek bele a saját maguk állította csapdába a republikánusok. Miután a szélsőséges konzervatívok összefogtak Harriet Miers legfelsőbb bírói jelöltségének a megakadályozására, Bush elnöknek nem volt más választása, mint hogy elfogadja bizalmasának visszalépését. A republikánusok konzervatív szárnya valódi forradalmat szervezett a Fehér Ház ellen Miers ürügyén. Nemcsak azért bírálták, mert szerintük nem elég konzervatív, hanem azért is, mert eddigi bírói tapasztalatai nem teszik alkalmassá a posztra. Miers az elnöknek küldött levelében azzal érvelt, hogy a szenátusi jóváhagyási eljárás olyan terhet róna a Fehér Házra, amely nem szolgálja az ország érdekeit. A Fehér Háznak azonban Miers visz- szalépése után is súlyos terhekkel kell megbirkóznia. A konzervatív csoportok most benyújtották a számlát Bush eddigi támogatásáért. Azt remélték ugyanis, hogy egy határozott konzervatív bírót jelöl az elnök a nyugalomba vonuló Sandra Day O'Connor helyére, aki olyan kérdésekben, mint az abortusz, a halálbüntetés vagy a homoszexuálisok jogai, az ő oldalukra áll. A Miers személye körül kialakult vita megmutatta a Republikánus Pártban Miers: búcsúztatták dúló belső harcokat is. A konzervatívok közül sokan alig leplezték örömüket Miers visszalépésének a hírére: ők ugyanis már a Bush utáni korszakra készülnek, mégpedig a párt ideológiai jobbra tolásával. Nem véletlen, hogy az elnöki ambíciókat dédelgető republikánus szenátorok közül is sokan kirohantak a legfelsőbb bírósági jelölt ellen. Miers az elnök közeli munkatársa volt éveken keresztül, ami a szenátorok többsége szerint beárnyékolta bírói teljesítményét. Egyetlen korábbi elnök sem vállalkozott arra, hogy legközelebbi bizalmasát nevezze a legfelsőbb bíróságba. Bush elnökre kényes feladat vár az új jelölt megnevezésével: ha egy erős konzervatív bírót jelöl, hogy kibékítse saját pártját, nagy háborút kockáztat a demokratákkal. ők ugyanis - bár látványosan távol maradtak a Miers-vitától - jelezték, hogy nem kímélik majd az elnököt, ha ideológiai alapon nevezi meg következő jelöltjét. A Fehér Ház gondjait súlyosbítja, hogy Patrick Fitzgerald különleges ügyész kétéves vizsgálat után vádat emelt Dick Cheney alelnök hivatalvezetője, Lewis "Scooter" Libby ellen Valerie Plame CIA-ügynök nevének a kiszivárogtatása miatt. Az ügyben ugyancsak érintett Karl Rove ellen még nem emelnek vádat, de Bush befolyásos tanácsadójával szemben tovább folytatják a vizsgálatot. A 2003-ban történt leleplezés az amerikai sajtó szerint bosszú volt a CIA- ügynök diplomata férje ellen, aki bírálta az iraki háborút és nyilvánosan cáfolta az arra felhozott egyik érvet, Szaddám Hussein állítólagos uránvásárlási ügyletét. David Gergen volt elnöki tanácsadó szerint az iraki háború jogosságát kérdőjelezheti meg, ha kiderül, hogy bűncselekmények vezettek a megindításához. A neokonzervatív Libby egyébként a kezdetektől részt vett az iraki invázió politikai igazolásának kidolgozásában. George W. Bush amúgy a kényes döntés napján a virginiai Norfolkba utazott, s a terrorizmus elleni harcról beszélt. (Magyar Hírlap Online) November 1. A Demokrata Párt szenátusi kisebbségi frakciójának a vezetője, Harry Reid és több más ellenzéki törvényhozó közölte, hogy ellenezni fogja Alito megerősítését. Ä legfelső bíróság az Egyesült Államokban betölti az alkotmánybíróság szerepét is. Bush elnök felszólította a szenátust, hogy mielőbb szavazzon Alito bíróról, mert mindenkinek érdekében áll, hogy a legfelső bíróságban helyreálljon az egyensúly. Az elnök "Amerika egyik legkiválóbb és legtiszteletreméltóbb bírájának" nevezte az 55 éves, olasz származású Alitót, aki a philadelphiai szövetségi fellebbviteli bíróság tagja. Sámuel Alito személyében Bush elnök már a második jelölttel rukkol elő a kilenctagú legfelsőbb szövetségi bíróságba, amelyben Sandra O'Connor mérsékelt konzervatív bírónő nyugalomba vonulásával üresedett meg egy hely. Bush elnök briliánsnak nevezte a Yale Egyetem jogi fakultásán végzett Alitót, aki szavai szerint az utóbbi hetven év legnagyobb bírói tapasztalatával rendelkező jelöltje a szövetségi legfelsőbb bíróságba. Alito az igazságügyi minisztériumban is szolgált Ronald Reagan elnöksége alatt. A jelölt bíróként az abortusz jogának és az állam és egyház elválasztásának kényes kérdéseiben állásfoglalásaival elnyerte a konzervatív körök tetszését. (Magyar Hírlap Online) Amerika felkészül? November 1. George W. Bush több mint hétmilliárd dollárt kér a kongresz- szustól egy esedeges madárinfluenzajárvány kitörésére való felkészülésre. Az amerikai elnök, akit éles bírálatok értek a Katrina hurrikán előtti felkészülés fogyatékosságai miatt, a Nemzeti Egész- ségügyi Intézetben vázolta, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány egy járvány esetére. Bush kijelentette, senki sem tudhatja, hogy a halálos influenza hol és mikor üti fel a fejét. Hangsúlyozta, hogy a történelem tanúsága szerint nem alaptalan az aggodalom: a múlt században Amerikát és a világot három nagyobb (1918, 1957, 1968) influenzajárvány sújtotta, és valamennyiben szerepet játszottak a madarak terjesztette vírusok. (MTI) Hirdetni szeretne a Magyar Szóban? Lépjen velünk kapcsolatba MOST. 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) MÚj bírójelölttel próbálkozik George W. Bush SEHOGY SE LESZ JÓ? Samuel Alito konzervatív bírót jelölte az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának George Bush amerikai elnök. Az amerikai "liberális" ellenzék máris jelezte: Alito bíró igen körülményes meghallgatásra számíthat a törvényhozásban.
