Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)
2005-10-28 / 226. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence hírek 2005. OKTÓBER 28. Elutasították a kisebbségi törvénytervezetet HOL VAN A PIROS? Elutasította a román szenátus a kisebbségi törvénytervezetet, előtte azonban az RMDSZ szemszögéből a legfontosabbnak számító, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet is törölte a felsőház a jogszabályból. Ehhez egyes kormánypárti törvényhozók is alaposan hozzájárultak. EU-diplomaták LÁTOGATNAK VAJDASÁGBA Október 24. Az Európai Unió Belgrádban akkreditált nagykövetei november 21-én a Vajdaságba látogatnak és megbeszélést folytatnak a helyi önkormányzatok és a tartományi hatalom képviselőivel - állapodtak meg Rasim Ljajic emberi jogi és kisebbségi miniszterrel folytatott megbeszélésen. Ljajic fogadta az uniós országok diplomatáit és tájékoztatta őket a vajdasági helyzetről és azokról az intézkedésekről, amelyeket az állam tesz a kisebbségek helyzetének javítása és az etnikai indíttatású incidensek kiküszöbölése céljából. A miniszter október 21 -én a civil szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést erről a témáról. (vajdasagmaÁnfo) Szakemberek feladata A RÉGIÓK KIALAKÍTÁSA Október 25. Az ország régióinak megrajzolása nem politikusok, hanem szakemberek feladata - vonható le a következtetés abból, ahogyan a romániai fejlesztési régiók 1998- as megalakításuk óta működnek, pontosabban nem működnek - szögezte le Demeter János, a székelyföldi Kovászna Megyei Tanács elnöke. Az elnök megfigyelőként részt vett az Európai Régiók Tanácsának Brüsszelben tartott plenáris ülésén. Az alkalmat kihasználva kérte a magyarországi - teljes jogú - küldöttség tagjait, segítsenek abban, hogy az Európai Unió tűzze napirendre Románia régióinak újrafelosztását. A témáról Surján Lászlóval, az Európai Parlament képviselőjével is tárgyalt. Korábban a Romániai Megyék Szövetsége is állást foglalt a régiók újjászervezése mellett, s nemrég az önkormányzati szövetségeknek a kormány tagjaival való brassó- pojánai találkozóján maga Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is úgy vélte, hogy a régiók kérdését át kell gondolni, és mielőbb megoldani - mondta a tanácselnök. Az elnök megbeszélésre hívja Hargita és Maros megyei kollégáit. Szándéka az, mindhárom megye bízzon meg két-három szakembert, akik összehangolják a fejlesztési koncepciókat, hogy közelebb kerüljenek a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásához. (Háromszék - Sepsiszentgyörgyi Kisebbségi jogok-JÓRÉSZT CSAK PAPÍRON Október 24. Juliján Tamas, a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia (VANU) elnöke ma úgy értékelte, hogy a Vajdaságban a nemzeti kisebbségek rosz- szabb helyzetben vannak annál, mint ahogy az állami tisztségviselők bemutatják. Újvidéken megtartott sajtótájékoztatóján ,az akadémia elnöke kijelentette, hogy megvan az európai elvekkel egybehangolt szabályozás, amelyben előirányozzák a kisebbségi jogokat, de a valóságban más a helyzet és a kisebbségek tagjai "okkal érzik magukat rosszabbul". "A köztársasági hatalom tudatában van a probléma meglétének, de szőnyeg alá söpri annak ellenére, hogy meglennének az eszközök a megoldásra, ha azt hozzáértő személyekre bíznák. A kisebbségek gazdagságot jelentenek, amelyet a belgrádi hatalom szemmel láthatóan nem tud kihasználni" - mondta Juliján Tamas. (vajdasagma.info) Október 25. A kisebbségi törvénytervezet ellen jó néhány napja valóságos propaganda-hadjárat folyik Romániában. Az intenzív médiakampányba már a román lapok is bekapcsolódtak, volt például olyan kolozsvári napilap, amely megállapította, hogy a kulturális autonómia elfogadása egyben területi autonómiát jelentene. Ezek után nem csoda, hogy a szavazás nem az RMDSZ szája íze szerint zajlott. A vita során az SZDP-s Antonie Iorgovan és a nagyromániás Verginia Vedinas azt javasolták, töröljék a tervezetből a kulturális autonómiáról szóló fejezetet. Mint ismeretes, a tervezetet a kormány terjesztette a parlament elé. De akadtak a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt közül négyen-öten, akik szintén a törlés mellett szavaztak vagy tartózkodtak. Október 20. Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja azon meggyőződésének adott hangot, miszerint elengedhetetlen, hogy a kárpátaljaiak felmérjék és bemutassák a helybeli lehetőségeket is. Szentpéteri Bertaían külgazdasági attasé az ukrán-magyar együttműködést elemezve rámutatott: eddig több mint 170 vegyesvállalat jött létre a megyében. Ez a szféra több mint 10 ezer munkahelyet teremtett, s még ennél is magasabb a beszállítóként dolgozó családok száma. A határon túli támogatáspolitika másik új tényezőjét, a Szülőföld Alapot Szakáli István Loránd, a Szülőföld Alap Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint az RMDSZ-nek kedvező, hogy a tervezet végső szavazásakor elutasították a tervezetet, mert így a képviselőház is azt a változatot vitathatja meg, amely tartalmazza az ötödik fejezetet. Toró szerint nehezebb lett volna az RMDSZ- nek visszahadakoznia az ötödik fejezetet, minthogy esetleg ismét annak törlése ellen kellene küzdenie. A képviselő kifejtette: a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet képezi a törvény magvát, enélkül elképzelhetetlen a tervezet további vitája. A október 24-e este az RMDSZ elnöke, Markó Béla a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Konzervatív Párt elnökeivel találkozott, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. A tervezet sorsa még nem pecsételődött meg, hiszen a döntési jogkörrel a kisebbségi törIroda képviselője ismertette. Rámutatott: az Alap kedvezményezettjei szervezetek és magánszemélyek egyaránt lehetnek. Támogatásban részesülhetnek oktatási, kulturális, egyházi intézmények, önkormányzatok, önkormányzati szövetségek, mikro-, kis- és középvállalkozások. Ugyanakkor nem részesülhetnek közvetlen támogatásban politikai pártok vagy politikai tevékenységet folytató szervezetek. A törvény előírja, hogy a költségvetésnek minden évben 1 milliárd forinttal tőkésítenie kell az alapot. A Szülőföld Alap Tanácsa három szakmai kollégiumot hozott létre a konkrét pályázati lehetőségek kidolgozására. A lebonyolítással kapcsolatos feladatokat pedig a Szülőföld Alap Iroda végzi. Információkat az Alap honlapjáról ( www.szulofold.hu ) is be lehet gyűjteni. Németh Attila, az Új Kézfogás Köz- alapítvány képviselője fő feladatként a gazdasági segítségnyújtást jelölte meg. 2005-ben több mint ÍO milliárd forint kerül a határon túlra, melynek 95%-a az oktatásra és támogatásra fordítódik. Sajnálkozva jegyezte meg, hogy a gazdasági támogatás csupán 4,2%-ot tesz ki. Az alapítvány működési alapelve az egyszerű pályáztatási forma, a rászorultság mértéke, a pártsemlegesség, valamint az átláthatóság. Minden pályázati forma nyílt, s megtalálható az Interneten ( www.ukka.hu ), valamint a vállalkozásfejlesztési központokban is. (Kárpáti Igaz Szó - Ungvár) vény esetében a képviselőház rendelkezik, az alsóház pedig a kormány által előterjesztett változatról szavaz. A két ház közötti utólagos egyeztetésre pedig nem kerül sor. Lapzártakor Emil Boc, a DP elnöke bejelentette: a megbeszélésen a pátveze- tők megegyeztek, a kisebbségi törvény- tervezettel is hasonló képpen járnak el. (Szabadság, Kolozsvár) Folyamatos feszültség a Vajdaságban Október 24. Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) az elnöke kijelentette, hogy az utóbbi 15 évben Vajdaságban folyamatos feszültség jellemzi az etnikai viszonyokat, és a szerbiai hatóságok semmit sem tesznek a feszültség enyhítése érdekében. "A vér nem folyik patakokban, de mindig történik valami" - nyilatkozta Páll Sándor és úgy értékelte, hogy a magyarok azért emeltek panaszt az Európai Parlamentben - ahol ezt követően határozatot fogadtak el Vajdaságról - mert a szerbiai hatóságok a 90-es évektől kezdődően nem mutatnak érzékenységet a helyzetük iránt és ez egyaránt vonatkozik Slobodan Milosevic idejére és a mostani hatalomra is. Páll Sándor értékelése szerint az Államközösség szintjén elfogadott kisebbségi törvény katasztrofális, mert semmilyen büntető rendelkezést nem foglal magában. Hozzátette: a magyarok nem képviseltetik magukat elegendő mértékben az önkormányzatokban és a közvállalatokban sem. Szavai szerint a magyar áldozatokat követelő vajdasági incidenseket és gyilkosságokat nem vizsgálták ki és nem derült fény arra sem, hogy a támadások etnikai indít- tatásúak voltak-e. (vajdasagma. info) Új elemek a határon túli támogatáspolitikában FONTOS: GAZDASÁG A határon túli magyarság támogatási rendszerének új elemeit vitatták meg a nemrég Kárpátalján lezajlott nagydobronyi konferencián. Az anyaországi előadók kihangsúlyozták: a gazdasági együttműködés kiemelten fontos a kárpátaljai magyarság szülőföldön való maradása és gyarapodása érdekében. j Dobronyi gyerekek: kellene a támogatás
