Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-28 / 226. szám

Hazai hírek Bozóki: 1956 azé, aki magáénak érzi BESZÉD ÉS FÜTTY Füttyel és a nemtetszést kifejező tapssal zavarták meg Bozóki András beszédét a Műegyetem 1956-os ünnepi megemlékezésén. A kulturális miniszter ennek ellenére végig mondta beszédét. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Deutsch: Magyarország a HAZUGSÁGOK ORSZÁGA LETT Az 1956-os forradalom egyik magasztos példája, hogy a harcolók a várt külső segít­ség hiányában is erősek és eltökéltek ma­radtak, mert tudták: a gyöngeség és gyáva­ság később féligazságokká silányíthatja a gyönyörű pillanatokat - mondta Deutsch Tamás, az Országgyűlés fideszes alelnöke Rákóczifalván, a helyi önkormányzat ‘56- os emlékünnepségén. A forradalom e ma­gányosan vívott, a szinte biztosra vehető vereség ellenére is folytatott harctól válik legszebb történelmi emlékünkké - fogal­mazott Deutsch. Kitért arra, hogy 1956 le­verése után Magyarországra rossz idő jött, mert "a hazugságok országa lett". A hazug Magyarország működtetői ötven év után is velünk élnek, "demokratikusnak, baloldali­nak, igazságosnak, és talán már bátornak is mondják magukat" - mondta a fideszes po­litikus, hozzátéve: "de nem kértek sem a gyilkosságokért, sem a hazugságokért bo­csánatot, bár lehet, ma már megadnánk ne­kik". Az eltelt félévszázad arra is megtaní­tott bennünket, hogy az "igazság egyálta­lán nem siet, (...) de azért hívják igazság­nak, hogy végül ne hagyjon cserben" - zár­ta beszédét Deutsch Tamás. (MTI) Egyeztetéssel akar több nót az SZDSZ a parlamentbe A nők politikai szerepvállalásának és parla­menti arányának növeléséről kezdemé­nyez négypárti egyeztetést az SZDSZ, je­lentette be Sándor Klára ügyvivő, Kuncze Gábor pártelnökkel közösen tartott sajtótá­jékoztatóján. A szabad demokraták har­minc női képviselőjelöltet indítanak a 2006-os választásokon; ez annyi, mint az MSZP és a Fidesz női jelöltjeinek száma összesen. Ugyanakkor ez még mindig csak a párt jelöltjeinek 16 százaléka, ami arra utal, hogy a következő ciklusban sem fog erőteljesen növekedni a női képviselők szá­ma, hangoztatta Kuncze Gábor. A liberáli­sok levélben kérték Lendvai Ildikót, az MSZP frakció vezetőjét, Pelczné Gál Ildi­kót, a Fidesz alelnökét és Dávid Ibolyát, az MDF elnökét arra, hogy még a listaállítás előtt közösen egyeztessenek a jelenlegi ál­lapot megváltoztatásának lehetőségeiről. MSZP: elkeserítő a Fidesz MAGATARTÁSA AZ ÜNNEPEN Az MSZP elfogadhatatlannak és elkeserí- tőnek tartja a Fidesz politikusainak és akti­vistáinak az ünnepi rendezvényeken tanú­sított magatartását; erről Újhelyi István, az MSZP alelnöke nyilatkozott az MTI-nek, reagálva az ellenzéki párt politikusainak szónoklataira, illetve a Műegyetemen ta­pasztalt rendzavarásra. Kövér László és tettestársai szándékosan elrontották az ün­nepet - mondta a szocialista politikus. Hangoztatta: ez a szellem, ez a stílus, ez a politika tönkreteszi Magy arországot. Tör­ténelmi emléknapjaink összefogásra, nem­zedékek büszke, bátor közös ünneplésére érdemesek, nem pedig a gyűlöletkeltésre - jelezte. Újhelyi István szerint a jobboldali politikusok politikai tehetetlenségükben, jövőbe mutató programjuk hiányában a társadalom ismételt kettészakításával, gyű­löletkeltéssel kísérleteznek. (MTI) Az 1956-os októberi forradalom és sza­badságharc bölcsőjének mondott budai Műegyetemen Bozóki András az egyete­misták és a határon túlról érkezett magyar fiatalok előtt arról beszélt, hogy 1956-ban a magyarok nem csupán egy önkényural­mi kormány ellen lázadtak fel, hanem az egész, hazug világrend ellen. "1956 öröksége mindenkié, aki azt va­lamiért magáénak érezheti. A forrada­lom napjaiban is együtt mozdultak a rendszert elutasítók és azok, akik abból kiábrándultak” - hangoztatta a miniszter. “A fiatal tüntetők azért indultak utcá­ra a Műegyetemről, mert nem tudták el­viselni, hogy a hatalmi önkény irányítsa életüket, valamint, hogy a rendszer pro­pagandája és a valóság között mély sza­kadék tátong” - mondta Bozóki András. A miniszter szerint ma már természe­tes, hogy nem sajátíthatja ki a baloldali- ságot az, aki valamikor a kádári állam­párt tagja volt, és a demokratikus balol­dal nem is tekinthet példaképül azokra, akik a kommunista diktatúrát önként szolgálták. Ugyanilyen természetes, hogy- a demokratikus jobboldal sem vál­lalhat közösséget antidemokratikus elő­deivel tette hozzá. A magyar baloldal igazi előfutárait az 1956-os munkástanácsokban és a szoci­áldemokrata mozgalomban kell keresni, nem pedig azok között, akik erőszakkal Október 24. Az Alkotmánybíróság szerint a törvény egyes szabályai ellenté­tesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létreho­zandó irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek közvetlenül érintik a tudo­törték le a dolgozók demokratikus törek­véseit - szögezte le. Bozóki András szerint 1956 mind­azok ünnepe, akik a demokrácia, a sza­badság, a szolidaritás és a nemzeti ön- rendelkezés hívei. 1956 üzenete a de­mokrácia üzenete - mondta a miniszter, hozzátéve, épp a forradalom vérbe fojtá­sa mutatta meg, hogy az igazi erő azé, akinek van bátorsága tiltakozni. A miniszter beszédébe fiatalok több­mány kérdéseit a felsőoktatási intézmé­nyeken belül. Az irányító testületek tag­jainak az új törvény szerint - a rektor ki­vételével - nincs szükségük felsőfokú végzettségre, az oktatási miniszter vagy a szenátus delegálja őket. A törvény őket bízza meg azzal, hogy döntsenek a kuta­tási, fejlesztési és innovációs stratégiáról 2005. OKTÓBER 28. szőr is belefütyültek. A megemlékezé­sen az első sorokban helyét foglaló, jó­részt idősebb meghívott vendégek, mintegy negyvenen, hangos, folyamatos tapssal adtak hangot nemtetszésüknek. "Hagyd abba!", "Elég" - lehetett hallani az aula több pontjáról. A megemlékezésen részt vett mások mellett Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Álla­mi Számvevőszék elnöke és Pétervalvi Attila adatvédelmi biztos. Füttyöt és pfujolást kapott a beszédet követő ko­szorúzáson megjelenő Kóka János gaz­dasági miniszter is. A megemlékezésen megjelent hatá­ron túli fiatalok is szót kaptak. Egyikük a tavaly december 5-i kettős állampol­gárságról szóló népszavazásra utalva azt mondta: "hiszünk abban, hogy nem ez az utolsó szó az anyaország részéről". Az egyetemisták és a határon túli fiatalok fáklyás menetben a Műegyetem elől a Bem József térre indultak, ahol a fiatalok tartják hagyományos megemlékezésü­ket. A Műegyetemtől induló mintegy ezerötszáz fiatalhoz menet közben sokan csatlakoztak. A menet elején többen táb­lát vittek egyebek között a következő fel­iratokkal: "Vádolunk Mindszenty József hercegprímásért", "Vádolunk Tóth Ilo­náért!", "Vádolunk több száz kivégzett magyar hazafiért", "Vádolunk 200 ezer elmenekült hazánk fiáért". A menet mél­tóságteljesen tette meg a több mint egy­órás utat. A főszervező, Ugrón Gáspár, a Rákó­czi Szövetség főtitkára arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a felvonulók között nagy számban voltak a Kárpát-meden­céből érkezett magyar fiatalok. A felvo­nulók a Bem-szobomál elhelyezték a megemlékezés koszorúit. (MTI) a felsőoktatási intézményekben. A testület alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kor­mányt hatalmazzák fel azoknak a tudo­mányágaknak a meghatározására, ame­lyekben doktori képzés folyhat. Az új törvény csak véleményezési jogot adott volna a Felsőoktatási Akkreditációs Bi­zottságnak és a Felsőoktatási Tudomá­nyos Tanácsnak, érdemben viszont nem határozhattak volna. Ezek a szabályok azért alkotmányellenesek az alkotmány­bírák szerint, mert lehetővé tennék, hogy a tudománytól idegen szempontok döntsenek arról, mi minősül tudomány- területnek, tudományágnak, hol lehet doktori fokozatot szerezni. Az Alkotmánybíróság azt is kifogásol­ta, hogy a fenntartó, vagyis az oktatási miniszter kezében túl sok jogkör össz­pontosult volna, s ez végső soron a felső- oktatási intézmények autonómiájának elvonását jelentené. Az oktatási minisz­ter akár az intézmény megszüntetéséről is dönthetett volna, ha az nem gazdálko­dik ésszerűen, takarékosan. A törvény­ben viszont nincs pontosan meghatároz­va, mi számít ésszerű gazdálkodásnak, így a miniszter saját megítélésétől füg­gött volna, mit tart annak. Az Alkotmánybíróság szerint a jog- biztonság elvének megsértése miatt al­kotmányellenes az is, hogy az új törvény értelmezhetetlenül állapítja meg a hatá­lyos, régi törvény alkalmazhatóságának határidejét. (origo.hu) Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény VÉGÜL KIMONDTÁK Az Alkotmánybíróság kihirdetett határozata szerint alkotmányellenes az új felsőok­tatási törvény több pontja is. A parlament által május 23-án elfogadott törvényt Mádl Ferenc, korábbi köztársasági elnök küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel alkotmányossági aggályok merültek fel benne a törvénnyel kapcsolatban. ' Bozóki: kifütyült gondolatok? 1 Alkotmánybíróság: álreform nem reform j I

Next

/
Thumbnails
Contents