Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-28 / 226. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. OKTÓBER 28. Tilos a kínvallatás, kivéve a ClA-nak TÖRVÉNYES KÍNOK Dick Cheney amerikai alelnök alapvetően egy kínvallatás-ellenes törvényt ter­jesztett be, amely már a szenátus elé is került. A törvényjavaslat általánosan tiltaná az amerikai őrizet alatt álló rabokkal szemben a megalázó, kegyetlen és embertelen bánásmódot. Cheney azonban a törvényben a titkosszolgálatot, a CIA-t kivenné az általános tiltás hatálya alól. Halottakat, sötét lakásokat hagyott hátra Wilma Október 24. Legkevesebb négy ember életét vesztette Floridában a Wilma hurrikán négyórás tombolása során - írja a Reuters. A karibi tér­ségben, a mexikói partokon és Flori­dán végigsöprő szélvihar több millió háztartást sötétített el az Egyesült Államokban, megrongálta az elek­tromos vezetékeket, és több milliárd dolláros kárt okozott. A vihar - amelynek a karibi tér­ségben 17 áldozata volt - október 24- én csapott le Floridára. Először a Mexikói-öböl meleg vizével perme­tezte meg az amerikai állam part menti sávját, majd a benne tomboló szelek ablakokat törtek, házakat ron­gáltak meg, autókat repítettek a ma­gasba. Az elmúlt 13 évben ez volt a legerősebb hurrikán a térségben. "Vad volt, üvöltött a szél" - mond­ta egy szemtanú a Reutersnek a Wilmáról, amely gyorsan továbbállt, és az előrejelzések szerint nem mér újabb csapást az amerikai száraz­földre. A szél hatalmas vízoszlopot tolt maga előtt, amely elöntötte a floridai partokat. A helyiek szeren­cséje az volt, hogy Wilma már az­előtt lecsendesedett némileg, hogy lecsapott volt az amerikai partokra. Múlt héten még minden idők egyik legerősebb hurrikánjának tartották a mérések alapján, Floridába azonban már csak 3-as erősségű szelekkel ér­kezett meg. A hurrikánszezon még nem ért véget, november végéig még kiala­kulhatnak erős szelek. Az idei min­den idők egyik legviharosabb idő­szaka az Egyesült Államok térségé­ben. (origo.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Október 25. Az alelnök érvelése sze­rint az amerikai titkosszolgálatnak szüksége van erre a különleges felhatal­mazásra, ez ugyanis a terroristaellenes harcot és az Egyesült Államok bizton­ságának érdekét szolgálja. A szenátus október 5-én 90:5 arány­ban elfogadta azt a republikánus módo­sító javaslatot, amely hivatalosan meg­tiltja az amerikai katonák számára a fogvatartottak kínzását. A Washington Post információi sze­rint Cheney állítólag a szöveg megvál­toztatását javasolta a módosító indít­ványt beterjesztő John McCain szená­tornak. Ennek az lett volna a lényege, hogy a kínzás tilalma nem érvényes az Október 23. Isten teremtette a világ- egyetemet - állította tanúvallomásában egy amerikai bíróság előtt Michael Behe biokémikus, a Lehigh Egyetem profesz- szora. Behe szerint, aki az "intelligent de­sign", vagyis az intelligens tervezés elmé­letének egyik ismert szószólója, az uni­verzum túl összetett ahhoz, hogy sima evolúciós úton létrejöhetett volna, mint azt az általánosan elfogadott darwinista tanok állítják. A tizenöt éve elterjedt új elmélet szerint a világegyetemet értel­mes akarat hozta létre - a teória legtöbb szószólója szerint maga Isten, mások sze­rint mások, például földön kívüli lények. A sokakat foglalkoztató kérdés azután került a pennsylvaniai szövetségi bíróság elé, hogy a doveri iskolai felügyelőbi­zottság egy éve elrendelte: a kilencedike­USA-n kívül zajló terroristaellenes ak­ciók során. Az alelnök szerint ez csak olyan esetekben lenne érvényes, ame­lyek összhangban állnak az alkotmány­nyal, a hatályos törvényekkel és az USA által elfogadott nemzetközi meg­állapodásokkal. Cheney javaslatáról felháborodottan nyilatkoztak amerikai politikusok. "Egy ilyen kivétel törvénybe iktatása valójá­ban minden kormányzati hivatal szá­mára lehetővé tenné a kínzás alkalma­zását"- fogalmazott a republikánus McCain szenátor. Demokrata kollégája, Edward Kennedy egyenesen sokkoló­nak nevezte a javaslatot. Bush szóvivője az ügyben óvatosab­seknek tartott, az evolúciót tárgyaló bio­lógiaórákon a tanár olvasson föl négy olyan passzust, amely megkérdőjelezi a darwini tanokat és az intelligens tervezés elméletét propagálja. A kötelező szózat szerint az evolúció elmélete nem tény, és megmagyarázhatatlan hézagok vannak benne; akit érdekel az intelligens design, forduljon az egyik alapműhöz, az Of Pandas and People című szöveggyűjte­ményhez, amelynek egyik szerzője ép­pen a bíróság előtt tanúskodó Behe. A bizottság döntését nyolc család tá­madta meg peres úton. A kereset szerint, amelyhez neves tudósok is csatlakoztak, az intelligens tervezés elméletének isko­lai bemutatása ellentmond az állam és az egyház szétválasztását szorgalmazó al­kotmányos alapelvnek. Bár az intelligens tervezés propagátorai közül néhányan azt tartják, hogy a világegyetem értelmes tervezője nem Isten volt, hanem bárki le­hetett, tudományos körökben a teóriát általában a kreacionizmussal azonosítják, és sok tudós nem diszciplínaként, hanem vallásos dogmaként tartja számon. Behe a bíróság előtt elmondta: az in­telligens dizájn elmélete megkérdőjelezi, hogy az élet molekuláris szinten a termé­szetes kiválasztódás útján jött volna létre, a teória körüli hercehurcát pedig ahhoz a vitához hasonlította, amely az ősrobba­nás körül alakult ki hetven évvel ezelőtt. Az elmélet, amely Phillip E. Johnson Darwin on Trial című könyvéből vált is­mertté, több vihart kavart az elmúlt idő­ben; az egyik viharkeltő, George Bush amerikai elnök például amellett foglalt állást, hogy az iskolások az evolúció el­mélete mellett megismerhessék a dizájn- elméletet is. Meghalt Rosa Parks Rosa Parks neve 1955 decemberé­ben vált ismertté, amikor az Alabama állambeli Montgomery-ben nem volt hajlandó átadni a helyét egy autóbu­szon eg)' fehér embernek, szembeszáll- va a tömegközlekedési eszközökön is érvényes faji elkülönítésnek. Letartóz­tatták, mindössze 14 dolláros pénzbün­tetésre ítélték, esete azonban polgári engedetlenségi mozgalmat indított el: a helyi feketék több mint egy évig boj- kottálták az autóbusz hálózatot. Ez volt az első, Amerika-szerte nagy visszhan­got kiváltó erőszakmentes polgárjogi mozgalom, amelyet a későbbi Nobel- békedíjas lelkész, Martin Luther King vezetett. Az ő harcuk nyomán végül két, 1964-ben, illetve 1968-ban hozott törvényben biztosították az Egyesült Államokbeli feketék teljes körű jogi egyenjogúságát. Rosa Parks 1996-ban megkapta Bili Clinton elnöktől a Sza­badság Érdemérmet, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, majd há­rom év múlva az amerikai Kongresszus aranyérmét is. Rosa Parks október 24- én, kilencvenkét éves korában, Detro- itban hunvt el. (MTI) Földi bíróság tárgyalja Isten létét KONZERVATÍVOK Vallásos dogma vagy az evolúció elméletét kiváltó komoly diszciplína az intelligens dizájn elmélete? A kérdést egy amerikai bíróság tárgyalja; a koronatanú, Michael Behe biokémikus professzor szerint a világegyetemet Isten teremtette. Cheney: ádényegített politika I ban fogalmazott. Mint mondta: "politi­kánk lényege, hogy a törvényekhez és szerződéses kötelezettségeinkhez tart­juk magunkat. Az elnök egyértelművé tette, hogy nem tűri a kínzást és soha nem hatalmazna fel senkit annak alkal­mazására." (MTI) Behe: akadémikus vagy dogmamester?

Next

/
Thumbnails
Contents