Amerikai Magyar Szó, 2005. október-december (103. évfolyam, 223-232. szám)

2005-10-21 / 225. szám

1 22 MAGYAR SZÓ-A HÍD EGÉSZSÉG 2005. OKTÓBER 21. / Uj sejtek hatására? Kanadai kutatók felfedezték, hogy patkányok agyában a marihuána ha­tóanyagához hasonló szintetikus kannabinoidok új sejtek keletkezését idézik elő. Emellett ezek az anyagok csökkentik a depressziót és az izga­tottságot is. Az emlősök agyában, egy speciális helyen, nevezetesen a hip- pokampuszban, amely a tanulással, emlékezéssel, illetve az izgatottsággal és a depresszióval van kapcsolatban, állandóan keletkeznek új idegsejtek. Számos más élvezeti szerről, így az al­koholról, a nikotinról és a kokainról kimutatták, hogy csökkentik ezt a ke­letkezési folyamatot. Éppen ezért ha­tározták el a kanadai kutatók, hogy megnézik a szintetikus kannabinoid hatását ebből a szempontból, és azt ta­lálták, hogy az mintegy 40 százalékkal növelte az új idegsejtek keletkezési se­bességét. Ugyanakkor egy másik ku­tató elvégezte ezt a kísérletet egereken a marihuána természetes hatóanyagá­val, és semmi ilyen hatást nem tapasz­talt. Még tisztázni kell, hogy a két anyag hatása különbözik, vagy a kü­lönböző rágcsálók agya reagál eltérő­en. (radio.hu) s Uj génekkel a csontritkulás ellen Csontritkulásért felelős géneket fe­deztek fel egy amerikai kutatócsoport tagjai. Az új génektől az orvosok azt remélik, hogy a betegséget még a csontleépülés előtt diagnosztizálni le­het. A csontritkulás Magyarországon is népbetegségnek számít: körülbelül 900 ezer ember szenved ettől a beteg­ségtől. Magyarországon minden tizedik ember csontritkulásban szenved. A dohányzás és az alkoholfogyasztás mellett olyan - részben örökletes - tu­lajdonságok is növelik a betegség ki­alakulásának kockázatát, mint a vé­kony testalkat. A csontritkulásért fe­lelős gének felfedezése a hatéko­nyabb megelőzésben segíthet. A már kialakult betegséget mozgásterápiá­val, illetve kalcium- és D-vitamin-in- jekciókkal gyógyítják. A Magyar Osteoporosis Társaság elnöke, dr. Horváth Csaba elmondta: "Ennek a kétféle támadáspontú gyógyszercsoportnak a bevetésével tehát a csontritkulás egy bizonyos mértékben visszafordítható. Egy dol­got kell tisztán látni: lehetőség szerint olyan korán kell a csontritkulást felis­merni, amikor a csonr mikrosz- erkezete még nem károsodott jelentős mértékben, ugyanis azt újra létrehoz- ni gyógyszerrel sokkal nehezebb." A megelőzés azért is fontos, mert a "néma betegségnek" is evezett csont- ritkulásnak nincsenek előzetes tüne­tei. (hirtv.hu) A kísérletek a The Boston Globe sze­rint azért is figyelemre méltóak, mivel elsősorban nem a biológiai, hanem az etikai kérdésre keresték a választ. A ku­tatók egyre inkább érzik a munkájukat sújtó szövetségi pénzügyi megszorítá­sokat, és most remélik, hogy kompro­misszum köthető a konzervatív felfo­gással, amely szerint elfogadhatatlan az embrionális őssejtkutatás, ha a gyógyí­tás ára az élet elpusztítása. A lapok szerint az előrelépés most ta­lán párbeszédet indíthat el. Az őssejtku­tatás egyik prominens bírálója, a phila­delphiai székhelyű Nemzeti Katolikus Bioetikai Központ oktatási igazgatója nyilatkozatában nagyon bátorítónak nevezte a fejleményt. A worcesteri Advanced Cell Technology biotechno­lógiai cég csapata úgy állított elő emb­rionális őssejtet, hogy a növekvő emb­rióból egyetlenegy sejtet távolított el csupán. Az eljárás azon az elterjedt Ahogy az emberek, úgy a madarak is hajlamosak az influenzára. A szárnya­sokban tizenöt különböző influenzaví­rus-törzs okozhat megbetegedéseket, ezek közül a H5 és a H7 a pusztulásukat is okozhatja. Az emberre a H5 törzs NI variánsa veszélyes. A madárinfluenzát bármilyen madár elkaphatja, de a ván­dormadarak, különösen a vadkacsák megbetegedés nélkül hordozhatják a ví­rust. Mivel a madárinfluenzát vándorma­darak is terjeszthetik, a terjedése gyakor­latilag meggátolhatatlan. Megakadályoz­ható azonban, hogy a fertőzés a házi technikán alapszik, amellyel az embriók vizsgálatát is végzik a genetikai rendel­lenességek kiszűrésére. A cambridge-i Whitehead Institute for Biomedical Research intézet tudósai egy másik megközelítést alkalmazva ge­netikai beavatkozással nyertek őssejtet. Az eljárás lényege az, hogy genetikailag módosított petesejtet állítanak elő, amely embrionális őssejtté alakulhat, de nem fejlődhet embrióvá. Módosított sejtmagátültetésnek nevezik, mivel a klónozásként ismert sejtmagátültetés egyik változata. A szakértők szerint jelenlegi formájá­ban egyik eljárás sem találhat még szé­les körű elfogadásra, mivel további technológiai akadályok és etikai kérdé­sek várnak megoldásra, illetve megvála­szolásra. A témának óhatatlanul politi­kai töltete van. Az amerikai szenátus olyan, a képvi­selőház által már jóváhagyott törvényt szárnyasokra is átterjedjen, márpedig az emberi fertőzés szempontjából ez a cso­port veszélyes igazán. Megoldást jelent­het a házi szárnyasok tartásának szigorí­tása, az állatok elzárása a vadmarakkal való érintkezés lehetőségétől. A legfőbb kérdés, hogy Magyaror­szágra átterjedhet a vírus? Kínából Romániáig már elért, a hátra­lévő kis út aligha jelent akadályt a vírus terjedésének. A mostani járványt a leg­kurrensebb elméletek szerint vadmada­rak terjesztik. Magyarország szempont­jából a romániai fertőzés a legkellemetle­nebb fejlemény, mivel a Duna-delta, ahol a kórt kimutatták, természetes gyü­lekezőhelye a Magyarországot is érintő vándormadaraknak. A romániai járvány kitörése után ezért is rendelték el a Hor­tobágyon megpihenő költöző madarak megfigyelését. A vírus vándormadarak általi terjesz­tése amúgy tudományosan még nem igazolt tény, a hipotézis alátámasztásá­hoz a világban felbukkant H5N1 törzsek genetikai összehasonlítására lenne szük­ség. Ez azonban, részben a járványban érintett kormányok titkolózása miatt ed­dig nem valósulhatott meg. Most akkor jön a világjárvány? A nemzetközi vírusszakértők legalábbis et­től tartanak. Az mindenesetre bíztató, hogy egy elszigetelt esettől eltekintve emberről emberre még nem terjedt át a vírus, és még nem jött létre a sokat emle­getett mutáció sem. (index.hu) fontolgat, amely feloldana néhányat azok közül a korlátozások közül, ame­lyeket George Bush amerikai elnök kor­mánya vezetett be az őssejtkutatás szö­vetségi költségvetésből való finanszíro­zására. Bush elnök 2001. augusztus 9- én jelentette be, hogy a szövetségi kor­mány kizárólag a már meglévő őssejt­vonalakra támaszkodó kutatást támo­gatja. (hirado.hu) Egyre több a gyermekkorú anya Az ENSZ felmérései szerint egyre nő azoknak az anyáknak a száma Ar­gentínában, akik tizenéves korukban vállalnak gyermeket. Az ENSZ Népesedési Alapjának képviselője, Maria del Carmen Feijoo jelentette ezt be, egyúttal hoz­zátéve, az iskolai felvilágosító neve­lés lehet a fő megoldás a csökkentés­re. Minden hatodik gyermek szüle­tése ugyanis 15-19 éves nőre esik, ez 6-10-szer magasabb, mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban, Németországban és Kanadában. A latin-amerikai és az Egyesült Államok-beli értékek viszont alig ha­ladják meg, vagy éppen alulmúlják Argentína eredményeit A világon évente 14 millió tinédzser szül, s ilyenkor az elhalálozási kockázat 2­5-ször nagyobb, mint egy 20-30 éves nő esetében. A felmérés szerint per­cenként egy nő hal meg szükségtele­nül, a terhességgel kapcsolatos prob­lémák miatt. A nemek egyenlőségé­ről és a szaporodási egészségről ké­szített tanulmány megállapította azt is, hogy a nemek közti egyenlőség "csökkenti a szegénységet, és javítja az életszínvonalat." Pillanatnyilag a világ lakosságának fele 25 év alatti, így az aktuális fiatal generáció a va­laha élt legnagyobb. Viszont 85 szá­zalékuk szegény országokban él, több, mint 500 millió fiatal tengeti életét kevesebb, mint napi két dol­lárból. Elérheti-e Magyarországot a madárinfluenza? HATÁRTALAN VÍRUS Most, hogy a madárinfluenza Magyarország szomszédjába ért, számtalan jogos kérdés merül fel a betegséggel kapcsolatban. A legfontosabb: felütheti a fejét Magyarországon is? / ■ Újfajta őssejt-előállítási módszer embrió nélkül? BIZTATÓ ÜLTETÉS Amerikai tudósok életképes őssejtet állítottak elő embrió elpusztítása nélkül, ami fel­nyithatja az őssejtkutatás szövetségi költségvetési támogatását korlátozó etikai sorompókat a Los Angeles Times szerint. Massacbusettsi kutatók két eljárást is alkal­maztak egéren, s bíznak abban, hogy a módszer emberi sejt esetében is működni fog. Whitehead Institute: jól keverik ___■■ Zürichben elemzik a vírust: várják a járványt í

Next

/
Thumbnails
Contents