Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-29 / 213. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. JÚLIUS 29. Munkácsy ma A budai királyi várban, a Magyar Nemzeti Galéria szervezésében állították ki azt a Munkácsy kiállítást, amelynek negyedmilliomodik látogatója lépte át a festményeket kiállító terem küszöbét. A nagy érdeklődésre tekintettel a kiállítást augusztus 21-ig meghosszabbították. Ebben a hónapban úgynevezett hosszú zenés szombat estéken várják kedvezményes jeggyel a látogatókat, este fél héttől tizenegy óráig. Bach-koncert a temetőben Varnusz Xavér zongoraművész Johann Sebastian Bach kétszázötven esztendővel ezelőtti lipcsei halálának évfordulóján, július 28-án, este kilenc órakor ismét temetőben ad orgonahangversenyt, mint ugyancsak eg}' Bach évfordulón, 2000-ben. A Fiumei úti (Kerepesi úti) sírkert Nemzeti Pantheonjának kriptaárkád sorában hangversenyezik. Most azonban közben egy hatalmas kivetítőn Bagi Ákos és Buzássy István közös, a Kerepesi úti temetőről készült filmjét láthatja a közönség. Az ország minden tájáról érkezett, közös háromszáz fős kórus énekel. ISTÁLLÓ-SIRATÓ Bontják a Dohány utca, Dob utca, Hársfa utca tájékán még meglévő öreg házakat. Több pesti lakos tiltakozott a bontás ellen, illetve inkább a végett, hogy néhány régi udvarban még felelhető istállót nyilvánítsanak műemléknek. Arra a korra emkékez- tetne, amikor - 1879-ben - még 4473 szarvasmarhát tartottak nyilván a mai belváros területén, a kellő számú istállóval együtt. Ebből 1931-re már csak 1975 tehén maradt, mára pedig egy sem. Magyar filmek Ausztráliában Legöregebb fesztiválját Ausztrália a legfiatalabb művészetnek szenteli évről-évre. Melboume-ben láthat július 20 - augusztus 7. között színvonalas válogatást a világ kortárs filmművészetéből az ausztrál közönség. Az 54. Melbourne-i Nemzetközi Filmfesztivál fő programja a rövidfilmverseny, melynek idei meghívottjai között van Kenyeres Bálint Before Dawn című filmje. A tavalyi évben közel 200.000 nézőt vendégül látó nagyszabású fesztiválon bemutatják Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét és a Nyócker című Gauder Áron rendezte alkotást. Filmesek találkozója Avanca-ban A portugáliai Avanca-ban július 27-én kezdődik a Nemzetközi Mozi, TV, Video és Multimédia Találkozó. Hajdú Szabolcs Tamara című alkotása a játékfilmversenybe kapott meghívást, Zsigmond Dezső Aran- kalyiba című dokumentumfilmje pedig a televíziós alkotásokkal kell versenyre. Magyar producer az Európai Filmakadémia tagja Kántor László producert 2005. júliusában, munkássága elismeréseként, a berlini székhelyű EFA (Európai Filmakadémia) szavazó tagjai közé választotta - áll a Magyar Filmunió tájékoztatójában. Szerkesztette: Földessy Dénes ■ Jancsó Miklós lapunkban emlékezik ELHUNYT HERNÁDI Hetvenkilenc éves korában elhunyt Hernádi Gyula író, akinek stílusát a kortárs magyar irodalomban "szárazbarokknak" neveztek el. Nem a barokkosán gazdag, cizellált történeteivel, hanem a bőséges, de nyers, olykor hideglelős fantázia-gazdagságával, száraz is meg barokkos is volt. A mai szupertechnika korában azonban egy írót a jól megvalósított forgatókönyveiről többen ismernek, mint akár a brilliáns regényeiről, színpadi drámáiról. A "szárazbarokk" ráadásul látványosan filmezhető. O volt a világhírű magyar filmrendező, Jancsó Miklós forgatókönyvírója. Regényeket, drámákat alkotott. Mindahány műve különleges, nem egyszer sokkoló hatású. Sokáig a Pécsi Nemzeti Színház egyik házi szerzője lett, s műveit a nagyhatású színpadi mágus, Sík Ferenc rendező vitte színre. Csak egy példa: 1972-ben a kaposvári országos színházi fesztiválon kiadott összesen 12 díj közül a Falanszter című, Sík Ferenc rendezte, Hernádi Gyula írta társadalmi-történelmi dráma kilencet elhozott az ország színházai elől. Mivel Jancsó Miklós forgatókönyvírója volt, e híres rendezővel beszélgettünk Hernádi Gyuláról:- Nem számítottam rá, hogy meghal a barátom, különösen mert fiatalabb is, mint én - mondta Jancsó Miklós. Azt hittem, majd ő temet el engem, de fordítva történt. Borzalmas az élet, olyan, mint a régi viccben a nagy tó, mindig valami más van benne. Borzasztó, hogy Gyulának a forgatások közbeni híres, régi viccei, az iróniája, ez most mind eltűnik. Róla is rengeteg anekdota szólt. Fanyar érzéssel most ezekre gondolunk a barátaimmal.- Filmforgatáskor rendező és forgatókönyvíró már előzőleg kialakult egyetértése, avagy éppen véleményeltérése, sőt, vitája is jellemző lehet. A JancsóHemádi kettős könnyen együtt gondolkodott?- A forgatókönyvet ma már egyre kevésbé írnak meg előre, teljesen és véglegesen, mint például a klasszikus amerikai filmgyártásban, amelynek során a végleges szöveget odaadják a színésznek: "Na, ezt tanuld meg!" Ott ma is az üzleti bevétel szempontjából a közönség ízléséhez ■ Az Operaház új vezérkara MENTETT PÉNZEK Bozóki András a nemzeti kulturális örökség minisztere, miután a zsűri a kiírt pályázatokat értékelte, augusztus elsejével Hegyi Árpád Jutocsa rendezőt, a Miskolci Nemzeti Színház korábbi igazgatóját nevezte kinemzeti dalszínházunk főigazgatójának. A vezetőség jobbára Hegyi Árpád Jutocsa miskolci csapatából áll: Kesselyák Gergely, a jövő nagy ígéretének tartott karmester lett a művészeti vezető, Müller Péter Sziámi költő, kultúra- és fesztiválszervező a stratégiai tanácsadó. A régi vezetésből marad Zavesz Ferenc, aki eddig az Operaház ügyvezetője volt, s most ügyvezető igazgató lesz. Ugyancsak helyén marad Petrovics Emil zeneszerző, a mostani főzeneigazgató, de csak szerződésének lejártáig, vagyis egy évig. Hegyi Árpád Jutocsa színházi rendező diplomájának megszerzése után a Pécsi Nemzeti Színházban az érzékletes, dinamikus alkotó művész, Kossuth-díjas Sík Ferenc mellett gyakorolta a színpadi rendezést. Később, már miskolci igazgató korában - miközben egy évtizedig. 1992-2002-ig igazgatta az Avasalji teátrumot - létrehozta és vezette a "Bartók-k.." nemzetközi opera- fesztivált, amely meglepően gyorsan az Európa szerte rangos fesztiválok közzé emelkedett. Vezető munkatársai között volt Marton Éva, Magyarország eddig talán világszerte legrangosabb operaénekese. Bár az intézmény állami támogatása tovább csökken majd, az új vezetés költséghatékony operajátszást tervez. Kesselyák Gergely szerint három zenekarban és három kórusban gondolkodnak, amelyek ügyes váltogatásával tervezhetőbbé teszik az Operaház és a hozzá tartozó Erkel Színház munkáját. Ugyancsak Kesselyák Gergely állítja, hogy ebben az úgynevezett blokkrendszerben több száz millió, legideálisabb esetben fél milliárd forintot lehet megtakarítani évadonként. (FD) legjobban illő forgatókönyvet szinte mereven, iskolásán megvalósítják. Mi talán az Oldás és kötés rendezéséhez használtunk még teljes forgatókönyvet. De már az orosz forradalomról szóló Csillagosok, katonák esetében kezdtük elhagyni. Oda egyébként Gyula nem jött el, mert Oroszországban forgattuk, s neki elég volt abból az országból annyi, amennyit a magyar hadifoglyok lágerében töltött.- Utóbbi szovjet-magyar film volt 1917-ről, - folytatta Jancsó Miklós, - s mind a fehérek, mind a vörösök iránti tárgyilagosság szándékával. De nem hagyták! A végén Kozák András, aki egy vörös tisztet játszott, arcához emelt karddal volt kénytelen tisztelegni, de csak a vörös katonák sírja előtt. Ez is egy forgatókönyvi emlék.- Ha ilyen politikai ukáz nem volt, akkor a művészi alkotóműhelyekre emlékeztető módon, közösen találták ki a jeleneteket?- A főszerepet Gyula vitte. Mellettem azonban a színészek is mindig elmondhatják, milyen jobbnak vélt megoldás jut az eszükbe, nem egyet ki is próbálunk, s a legjobb marad a végleges. Szóval beszélgetések között születtek az ötletek. Így alakul ki most már a stáblistára felírt forgatókönyv. Persze a történet alapötletét, gerincét előre kitaláltuk, az talán öt gépelt oldalra leírtuk, s a többit közben találtuk ki hozzá. Mi azt mondtuk: a kamerával írjuk a forgatókönyvet. Hernádi Gyula azt mondta: ő író, a film nem az ő szakmája, nem írja le előre. Ötleteivel jelen volt és beszélt, egészen a legutolsó két évig.- Végülis az íróban, a forgatókönyvek ötleteinek gazdájában kit vesztettünk el?- A groteszknek, a szürrealista irodalomnak egy fantasztikus alakját. Nagy karakter, sokoldalú, különös egyéniség volt. (FD) Tamási bemutató Gyulán Teljes lendülettel tart a Gyulai Várszínház, a legnemzetibb szellemű magyar teátrum idei nyári évadja. Az újdonságok közé tartozik Tamási Áron: Vitéz lélek című, sokáig mellőzött drámája. Újdonság az is, hogy e produkció Eperjes Károly színművész első rendezése. Tamási Áron egyik 1941-es nyilatkozatában ezt olvashatjuk a dráma főszereplőjéről, Bállá Péterről: "A test háborúja után meghirdeti a faluban a lélek háborúját, amelynek fegyverei az alázat, a hit s az akarat, ezekkel kell hozzáfogni az építéshez." Illés Endre író pedig az Egy jégtörő szellem című tanulmányában így ír: "Az első Tamási darab, az Énekes madár tündéri idill volt. A Vitéz lélek - merész idill. Talán a legmerészebb Tamási-írás mind közül. Ä hős a szorongató, majd minden Tamási-írásban vissza-visszatérő feladatot kapja: ne éljen külön a test és külön a lélek, hanem együtt akarjon teremteni egy jobb világot." A Vitéz lélek a Trianon, a trianoni életérzés után született dráma. (FD) Hernádi: remek szárazbarokk m
