Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-15 / 211. szám
Kárpát-medence hírek Szórványosodé dél-bihari magyar oktatás A KVÓTÁK ÖRDÖGE A Nagyszalonta környéki Árpád, faluban kevés a magyar diák. Az árpádi iskola megszűnésével a gyermekeket Nagyszalontára, vagy Erdőgyarakra kellene iskolába járniuk, s ez a tanulói fejkvótát is az adott tanintézetbe vinné. 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Erdély: Gazda Zoltán PÁRBESZÉDET SZORGALMAZ Július 12. Az előrehozott választásokra készülve a Magyar Polgári Szövetségnek párbeszédet kell kezdeményeznie az RMDSZ-szel, hogy az erdélyi magyarság ne maradjon parlamenti képviselet nélkül - fejtette ki Gazda Zoltán, a szövetség sepsiszéki elnöke, aki ezt javasolja majd az MPSZ csúcsvezetőségének is. Szerinte a két szervezetnek közös listán kell jelölteket indítania, hogy az előrehozott választásokon megszerezzék a parlamentbe jutáshoz szükséges szavazatokat. "Ha az RMDSZ visszautasítja a párbeszédet, az MPSZ kénytelen lesz távolmaradásra kérni a magyar választópolgárokat" - fejtette ki Gazda. Albert Álmos, az RMDSZ alsó-háromszéki elnöke kifejtette, a szövetség nyitott a párbeszédre, viszont az MPSZ-szel közös listát csak előválasztások megszervezése esetén állíthatnak. (Háromszék) Szlovák vádemelés magyar ÁLLAMPOLGÁROK ELLEN Július 8. A szlovákiai ügyészség vádat emel két magyar állampolgárságú fiatal ellen, akik július 5-én Révkomáromban közbekiabálással zavarták meg a szlovák szélsőjobboldaliak felvonulását. A 19 éves dunaújvárosi a 25 éves hévízi fiatalembert fasiszta propagandának minősülő magatartással vádolják. Július 5-én két szélsőséges szlovák szervezet rendezett felvonulást a magyar többségű Révkomáromban, magyarellenes jelszavakat is kiabálva. Az ellentüntetőként megjelent magyarok és a szlovákok között szócsata alakult ki, a tettlegességet rendőrök akadályozták meg. A szlovák rendőrség négy magyart őrizetbe vett, de a kihallgatás után elengedték őket. Polgár Viktor külügyi szóvivő közölte, hogy a magyar külügyi tárca nem tervez lépéseket a történt események ügyében. Szerinte a révkomáromi incidens nem kell hogy kihasson Magyarország és Szlovákia, két Uniós szomszédos ország kapcsolataira, (vajdasagma. info) Erdély: Felhőszakadások VOLTAK TÖBB MEGYÉBEN Július 11. Fehér megyei Hubicaurikány községben 4 házba hatolt be a víz. A megyében több gazdaságot érintett árvízcsapás, és több útszakaszt is hordalék borított be. Szeben megyében a Vulkány- hegységi 1200 m magasságban található sátortáborból 14 gyereket kellett kimenteniük a tűzoltóknak, a hegyimentőknek, a rendőröknek és a csendőröknek, amikor az éjféli felhőszakadás elöntötte őket. Hargita megyében a bőséges esőzések és a hegyoldalakról lezúduló víz mintegy kétszáz gazdaságot, 16 kilométernyi községi és hegyi utat, valamint hidakat érintett. Az esőzések Balánbányán, Gyergyótölgyesen, Gergyóhollón, Csíkszentmihályon, Gyergyóremetén, Csíkszentdomokoson és Gyimesközéplokon okoztak árvizet. A legsúlyosabb helyzet Szentdomokoson alakult ki, ahol mintegy 70 gazdaságot öntött el a víz. Két idős embert a tűzoltók menekítettek ki csónakon az elárasztott házból. (Szabadság) Július 12. Az árpádi általános iskola 5-8. osztályába 32 tanuló jár összevont csoportokban, a község többi településén, Feketetóton és Talpason sokkal nagyobb a tanulói létszám, Mikó Zoltán, árpádi iskolaigazgató szerint a cigány- gyerekek beiskolázásával sikerült elérniük ezt a kedvező fordulatot. Az árpádi iskola megszűnésével a gyermekeket Nagyszalontára, vagy Erdőgyarakra kellene iskolába járniuk, s ez a tanulói fejkvótát is az adott tanintézetbe vinné. A tanintézetet számos hátrány éri emiatt, most még attól is tartanak a román nagyközségbe pottyantott magyar falucska lakói, hogy ha az új tanügyi törvényben a diákság létszáma szerint támogatják majd az iskolákat, akkor az árpádi oktatás teljesen elsorvadhat. Ezt a napokban szervezett tanügyi fóruJúlius 8. A Máért Állampolgársági és Önkormányzati Szakértői Bizottságának június 30-i ülésén Avarkeszi Dezső kormánymegbízott tartott tájékoztatót az állampolgársággal és a tartózkodással összefüggő magyarországi rendelkezések fontosabb változásairól. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta: az anyaország kormányzata keresi a megoldást a vízumkérdésre a schengeni szerződés életbelépése utáni időszakra. A tervezett megoldások egyike az úgynevezett ötéves nemzeti vízum bevezetése lenne 2006. január 3-i hatállyal, amelyet a határon túli magyarok, illetve a magyar kultúrával kapcsolatban álló személyek igényelhetnének, s amelyek ezen öt év alatt korlátlan időtartamú tartózkodást biztosítanának Magyarország területén. Elhangzott továbbá, hogy a kidolgozás stádiumában van a nemzetpolgármon panaszolták el a falubeliek, és Sóki Béla parlamenti képviselő közbenjárását kérték a hasonló sorban levő iskolákért. A Bihar megyei magyar általános iskolai képzésért felelős Pető Csilla tan- felügyelő szerint erős főfájást okoz a szakembereknek esztendők óta jelentősen szórványosodé Dél-Bihar. Árpádon két-két szakképzett óvónő és tanítónő, összevont osztályokat oktat a magyar tagozaton, a legnagyobb gond, hogy az öt- nyolcosztályos tanulóknak nincsenek szakképzett pedagógusaik, a fiatal diplomások nem szívesen mennek tanítani a megyehatár közeli, eldugott településre. Ezért már most elég sokan Nagyszalontára járatják gyermekeiket. Árpádon nemrég a református egyház segítségével, mely saját ingatlanában helyet biztosított az óvodának, sikerült ság, illetve az ehhez kapcsolódó útlevél koncepciója is. Végleges döntés ezekkel kapcsolatban legkorábban ősszel születhet majd. A tanácskozáson megvitatták a magyarországi és a határon túli ön- kormányzatoknak az európai uniós pályázatokon történő közös részvételének lehetőségeit is. Brenzovics László ezzel kapcsolatban olyan intézmény létrehozását javasolta, mely elősegítené, hogy a határon túli magyarság is európai forrásokhoz juthasson a pályázatok révén. A Máért Gazdasági Szakbizottságának ülésén, mindenekelőtt a határon átnyúló gazdasági prioritások meghatározása, a Szülőföld Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram végrehajtásának áttekintése, illetve a Szülőföld Alapról szóló törvénnyel és a határon túli vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos egyéb kérdések szerepeltek napirenden. (Kárpátalja) 2005. JÚLIUS 15. újraindítani a faluban a kisdedóvót, amit eredeti lakhelyéről kilakoltattak. A gyereklétszám fogyását ez azonban nem állítja meg, a szórványosodásban lehetséges megoldás az volna, véli a szaktanfelügyelő, ha a nagyobb gyerekeket iskolabusz szállítaná Nagyszalontára tanulni. (Romániai Magyar Szó) Felvidék: Anonymus-szobor Hidaskürtön Július 12. Kiss Sándor szobrászművész Anonymus című alkotásának felavatásával kezdődött a galántai járásbeli község első írásos említése 760. évfordulója alkalmából rendezett falunapi ünnepségsorozat. A szobor leleplezését megelőzően Rózsár Tibor polgármester méltatta a falu szülöttének tevékenységét: bár Kiss Sándor elkerült a szülőfalujából, évek múltán - alkotása révén - bizonyos értelemben visszatért oda. A művész - aki hosszabb ideje Nyitrán él, az ottani művészeti alapiskola tanára - maga is részt vett műve leleplezésén, de nem volt hajlandó annak jelentését elmagyarázni. Azt vallja ugyanis, mindenkinek magának kell meglátnia a műben, hogy mit jelképez. A fémlemezzel borított szobor a Halotti Beszéd és Könyörgés végtelenbe vesző szövegét és a királyi trónust ábrázolja. Az emlékművet Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja ügyvezető alelnöke leplezte le, aki parlamenti képviselőtárásával, Gál Gáborral együtt vett részt az ünnepségen. Az ülés után a vendégek megtekinthették a helyi magán szakközépiskola épületét, ahol annak igazgatója, Cservenka János mutatta be a tizenöt esztendővel ezelőtt alapított intézményt. (Új Szó) Jövőre várható az ötéves nemzeti vízum? SCHENGEN UTÁN... Budapesten üléseztek június 30-án a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szakbizottságai. Elhangzott: kidolgozás stádiumában van a nemzetpolgárság, illetve az ehhezkapcsolódő útlevél koncepciója is.
