Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
Kárpát-medence hírek 2005. július i. 8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Röviden Vajdaság: Mi lesz az oktatásinevelési TÁMOGATÁSOKKAL? Június 25. Csorba Béla a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakértői Bizottságának június 23-ai ülésén rosszallását fejezte ki, hogy több vajdasági magyar család a folytonosan megújuló ígéretek ellenére mindmáig nem kapta meg az oktatási-nevelési támogatást sem a 2003., sem a 2004. esztendőre. A kérdést követő vitában Révész Máriusz, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselője rámutatott, hogy a 2003. évi támogatások kiutalásával a kormány még mindig adósa a határon túli magyaroknak, senki nem kapott semmit, és az illetékesek nehéz helyzetbe kerülnének, ha bárki a kárvallottak közül pert indítana, ugyanis a támogatásról törvény rendelkezik, azt visszatartani nem szabad. A Határon Túli Magyarok Hivatalának jelen levő munkatársa viszont a következő, a 2004. év kapcsán elismerte, hogy több mint száz kedvezményre jogosult személy, illetve család érthetetlen módon valóban nem jutott támogatáshoz, azonban a mulasztást még az idei év során korrigálni kívánják, (vajdasagma.info) Erdély: EU-tagországokhoz fordul az MPSZ Június 25. Levélben fordul az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) az EU-tagországok miniszterelnökeihez, a csatlakozási főbiztoshoz, és kezdeményezik a trianoni döntés jóvátételét, az autonómiaformák szavatolását a diktátum révén kisebbségbe szorult nemzeti közösségek számára - döntöttek sepsiszéki kezdeményezésre az MPSZ Székelyudvarhelyen megtartott országos, bővített elnökségi ülésén. A politikai szervezet szeretné, ha ez Románia esetében csatlakozási feltételként szerepelne. Döntöttek arról is, hogy minden területi szervezet levélben szólítja meg parlamenti képviselőit és szenátorait, hogy egyénileg nyújtsák be az Székely Nemzeti Tanács területi autonómiastatútumát. Levelet küldenek XVI. Benedek pápának is, melyben kérik hozzájárulását a szubszidiaritás elvének megerősítéséhez és az autonómia eléréséhez, (transindex.ro) Vitaest Szabadkán: többségi SAJTÓ ÉS A KISEBBSÉGIEK Június 28. A többségi nyelvű sajtó a kisebbségiek problematikájával csak időnként foglalkozik, és ezt is folklorisztiku- san, megrögzött sztereotípiák alapján teszi, jelentette ki Szerencsés Zsuzsanna, a Szabad Európa Rádió újságírója a Vajdaság Független Újságírók Egyesülete által szervezett vitaesten, amelyet "Vajon a kisebbségieknek csak táncolniuk és dalolniuk kell" elnevezéssel az este a Szabadegyetemen tartottak meg Szabadkán a "Sajtó és ellensajtó" sorozat keretében, írja a Beta magyar hírszolgálata. A vitaest elnevezéséből adódó kérdés, ahogy azt Dinko Gruhonjic, az újságíróegyesület elnöke megmagyarázta Végei László írótól ered, aki egy nyilatkozatában azt mondta, a külföldi az Újvidéki Televízió műsorát nézve úgy ítélheti meg, hogy a kisebbségiek csak táncolnak, dalolnak, és semmi gondjuk nincsen. (vajdasagma.info) Székelyföld: jólétet hozhatna az autonómia A JÖVŐ KÉPLETEI "Jelenleg a Székelyföldet úgy kell elképzelni, mint egy munkavállalót, aki nem dolgozik, ha nem feltétlenül muszáj, az autonómia esetén viszont valós az esély, hogy vállalkozóként nyilvánulna meg, aki napi 18-20 órát is dolgozna, és megteremtené önmagának a megfelelő körülményeket. ^ Ezzel a hasonlattal jellemezte Antal Árpád RMDSZ-es képviselő a Székelyföld jelenlegi gazdasági helyzetét azon a konferencián, amelyet az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete rendezett A holnap autonómiája címmel. Antal kifejtette, az elmúlt 80 évben a román állam ellehetetlenítette Székelyföld gazdaságát, az autonómia új lehetőséget teremtene, amely olyan emocionális energia- forrásokat szabadítana fel, ami kimozdítaná ezt a régiót a holtpontról. A szabadtéri konferencián a résztvevők arra keresték a választ, milyen következményekkel járna, ha a Székelyföld elnyerné a területi autonómiát. Klárik Attila, a közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási reformért felelős központi egységének vezérigazgatója vitaindító beszédében kifejtette: a magas színvonalú iskola-, egészség- ügyi rendszer, valamint a közszolgáltatások létrehozása és működtetése a gazdasági potenciáltól függ, de ha az ön- kormányzatok maguk döntenék el, mit tartanak fenn, az intézmények hatékonyabbak lennének. Az autonómia törvényi szabályozásáról és gyakorlati kihívásairól Varga Attila képviselő tartott előadást. Hangsúlyozta, az autonómia nem alapvető emberi jog, hanem államszervezési kérdés, nemcsak lehetőség, hanem felelősség is. Szerinte súlyos hiba szembeállítani a személyi és a területi autonómiát, mert ezek tulajdonképpen kiegészítik egymást, a kulturális autonómia nagyobb közösséghez szól, és elindíthat egy olyan folyamatot, amelyre időközben ráépül a területi autonómia. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint a Székelyföld gazdasági helyzetét folyamatos leépülés jellemzi, ezért nem megfelelő az A Partium jövőjéről tanácskoztak Debrecenben KULTURÁLIS RÉGIÓ "A kelet-közép-európai régió népeinek a humánum és a józan ész szellemében kell összefogniuk - e szavakkal nyitotta meg Imre László, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese a Debreceni Református Kollégium dísztermében a "Partium, az európai régió; Városok, falvak szövetsége" elnevezésű kétrészes előadássorozatot. Június 24. A konferencián amelynek témája az egykor Bihar, Máramaros, Közép-Szolnok vármegyékből, valamint lugosi és karánsebesi területekből álló történelmi tájegység újraszervezése, prosperitásának feltámasztása volt, több erdélyi, szlovákiai, és kárpátaljai polgármeser is részt vett. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, aki a történész objektivitásával és az államférfi pragmatizmusával világította meg Partium múltjának tényeit városok fc • szöveíséq és jövőjének gazdasági, politikai, kulturális lehetőségeit. Elsőként Kosa Lajos, Debrecen polgármestere vázolta a cívis város azon célkitűzését, mely szerint 2010-ben szeretné elnyerni az Európa Kulturális Fővárosa címet. Mivel az EU-ban bevett fogalom a kulturális régió intézménye, egy, a történelmi Partium területét magába foglaló kultúrrégió létrehozása kiutat jelentene a kárpátaljai, erdélyi és magyarországi "világvége-települések" számára. E települések előnyt kovácsolhatnak a perifériális lét hátrányaiból, valamint nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kulturális régiók a gyakran bürokratikus, erősen centralizált kormányok megkerülésével, közvetlenül pályázhatnak brüsszeli EU-s alapokhoz. A konferencia magyarországi, romániai és ukrajnai résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amelynek értelmében elkötelezik magukat a kulturális alapú regionális összefogás mellett. A konferencián a kezdeményezéshez csatlakozó másfélszáz polgármester aláírta a zárónyilatkozatot, amelyben csatlakoztak a Debrecen városa által kezdeményezett kulturális eurorégió létrehozására hivatott Városok, Falvak Szövetsége egyesülethez. A szervezők továbbra is várják a települések és egyházak csatlakozását. Jelenleg már három nagyváros: Nagyvárad, Zilah és Ungvár is jelezte együttműködési szándékát. (Kárpáti Igaz Szó Online/Kárpátalja online) Kolozsvári Charta és törvénytervezet készül Június 27. Mihamarabb ki kell dolgozni a Kolozsvári Chartát, amely az EU és a Bolognai folyamat alapdokumentuma lehetne. Emellett törvénytervezetet kell beterjeszteni Románia parlamentjéhez, amely az önálló romániai magyar tudomány- egyetem visszaállítását célozza - hangzott el a június 26-án Kolozsváron megrendezett Bolyai Esten. A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a Bolyai Kezdeményező Bizottság által összehívott rendezvény szervezői bemutatták a "leendő" Bolyai Egyetem honlapját ( www.bolyai-u.ro ), amely közli a látogatóval, hogy az intézmény újraindítását 1959 óta minden román kormány megakadályozta. Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományeg Onlineetem (BBTE) matematika és informatika karának tanársegédje a május 26-án online megrendezett I. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciát kiértékelve leszögezte: az őshonos nemzeti kisebbségeknek Európa számos országában sikerült elérniük önálló állami felsőoktatási intézmény létrehozását (a százezres lélekszámú finnországi svédeknek például egyetemük van), ezért a 1,5 milliós erdélyi magyarság joggal követeli a 46 évvel ezelőtt beolvasztott Bolyai Egyetem újraindítását. A megjelent egyetemi tanárok közölték, mihamarabb össze kell hívni a magyar oktatók közgyűlését, amelyen napirendre kerülhet az önálló magyar egyetem ügye. (Krónika Online) időpont az autonómiára. "Nem a szegénység, hanem a jólét autonómiájára van szükség" - jelentette ki Demeter. A tanácselnök szerint létre kell hozni a gazdasági felemelkedés után a székely- földi közigazgatási régiót, és csak ezután lehet szó az autonómiáról. (Krónika Online, június 27.)
