Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-08 / 210. szám

TUDOMÁNY Az internet megreformálására van igény ÚJRASZŐTT HÁLÓK Egyre elégedetlenebbek az internet születésében közreműködő kutatók a világháló mai állapotával. Először Tim Bemers-Lee, a World Wide Web atyja kelt ki saját agyszüleménye ellen, most David Clark, az internet megalkotásában részt vevő fejlesztő jelentette ki, bogy betelt a pohár, és a netet az alapoktól kell újragondolni. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Amerika nem engedi ki kezéből A DOMAINNEVEKET Nemzetközi bonyodalomhoz vezethet a Bush kormányzat bejelentése, miszerint to­vábbra is az Egyesült Államok ellenőrzi a csúcsdoméneket, a kaliforniai nonprofit szer­vezet, az ICANN révén és e szerepét a jövő­ben sem kívánja feladni. A bejelentés pár nappal előzi meg az nemzetközi doménfelü- gyelet szerepét betöltő ICANN luxemburgi közgyűlését. Az amerikai kereskedelmi mi­nisztérium államtitkárának közlése emellett jelzés a domének ügyével kapcsolatos no­vemberi tunéziai ENSZ csúcstalálkozónak. Az amerikai internetes befolyás leghango­sabb kritikusai jellemzően szegényebb orszá­gok, mint Brazília és Pakisztán. Az Európa Tanács jelentése szerint az amerikai kereske­delmi minisztérium öt évvel ezelőtt még azt tervezte, teljesen kiszáll az ICANN-ből. (index.hu) Kifogták minden idők LEGNAGYOBB HARCSÁJÁT Thaiföldi halászok három méter hosszú, 300 kilogrammos harcsát fogtak a Mekong folyó­ban, több mint egyórás küzdelem után. A ka­pitális példányról, amely az ország északi ré­szén esett zsákmányul, Zeb Hogan, aki a ki­fogott édesvízi halakról 1981 óta vezet sta­tisztikát, megerősítette, hogy ez az eddigi legnagyobb harcsafogás. A halászoknak most nagy az örömük, mert a harcsa az utóbbi 13 évben nagyon megfogyatkozott a Me- kongban. Áz állomány 80 százaléka a szeny- nyezett folyóban kipusztult, ahogy a Termé­szetvédelmi Világalap AVWF/ egy korábbi jelentése erről beszámolt. A Mekong deltájá­ban élő óriás harcsafaj (Pangasianodon gigas) a kritikusan veszélyeztetett fajok közé tarto­zik, ami azt jelenti, hogy a vadonban a kiha­lással néz szembe. (MTI) TINÉDZSEREK: INKÁBB MOBIL, MINT INTERNET A legfrissebb vizsgálatok szerint a fiatalok szívesebben választják a mobiltelefont, mint az internetet. Az eredmények azt mutatják, a 18 és 24 év közöttiek a legfontosabb informá­cióforrásként a mobiltelefont jelölték meg (30 százalék). A második helyet a televízió foglalja el (28 százalék), a harmadik helyen a rádió és az internet közösen áll 15-15 száza­lékkal. A vizsgálat azt mutatja, hogy a mobil- telefon egyre fontosabb médiumnak számít, főleg a marketing szektornak. A 18 és 24 év közöttiek 71 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a reklámok jelentős része ezen az úton jut el hozzájuk, (ma.hu) Lassan gondolatot is olvas a Google A kaliforniai keresőkirály bejelentette, hogy mostantól kérésre ingyen tárolja a regisztrált felhasználók korábbi kereséseinek ered­ményeit, így egy idő után egyre relevánsabb találatok jelennek meg a böngészőben. A fejlesztők szerint a Search History csak lassan telik meg annyira, hogy használata észreve­hető javulást eredményezzen, de idővel a szol­gáltatásért felelős algoritmus mindenképpen megkönnyíti e keresők dolgát, mert minden egyes lekérdezésnél figyelembe veszi, mire volt kíváncsi korábban a felhasználó. Mivel a Google az egyes keresések történetét saját szerverein tárolja, a személyre szabott szolgál­tatás bármely gépről elérhető, (index.hu) Július 3. A web feltalálójaként ismert Tim Bemers-Lee még márciusban je­lentette ki, hogy a mobil internet terje­désének legfőbb akadálya a web, ponto­sabban az oldalak cseppet sem mobilba­rát dizájnja és felépítése. David Clark, aki a 70-es években részt vett a hálózat kifejlesztésében, nem csak beszél: tervé­nek kidolgozásához kétszázezer dollárt kapott a National Science Foundation- től, a tudományos kutatást támogató amerikai szövetségi ügynökségtől. Clark szerint a net architektúrája har­minc év alatt teljesen elavult: a hálózat képtelen megfelelően kezelni a drótnél­küli eszközöket, és az internetes kereske­delem biztonsági követelményeinek sem felel meg. Ráadásul egy szupergyors internettel ellentétben arra is alkalmat­lan, hogy elhozza a felhasználóknak a virtuális valóságban zajló kommunikáció élményét. Nem minden alapító atya ért azonban egyet kollégája "kezdjünk min­dent elölről" szemléletével. "Bármit, amit meg lehet oldani egy huszárvágás­sal, meg lehet csinálni több kisebb lépés­ben is" - mondta az egykori arpanetes Július 3. A Napban és a többi csillag­ban zajló energiatermelő folyamat földi megvalósítása beláthatatlan távlatokra ígér biztos energiaellátást, de létrehozása egyben óriási tudományos-műszaki kihí­vás is. A szabályozott termonukleáris fú­zióban a legkönnyebb elemek összeolva­dása, fúziója során szabadul fel az atom­magok energiája. A százmillió fokra fel­hevített üzemanyagot, a hidrogén nehéz izotópjait (deutérium, trícium) erős mág­Robert Kahn a Wirednek. A renegát Clark szerint viszont a kis lépések politi­kája nem megoldás a biztonsági problé­mákra. "Vegyük például az adathalásza­tot és a spammelést. Mutassa meg ne­kem valaki, hogyan lehet hat lépésben megszüntetni ezeket a gondokat" ­neses térrel tartják össze. Ilyen lesz az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) is. A hatalmas és drága kísérleti berende­zés nemzetközi összefogással való meg­építését még Gorbacsov szovjet vezető vetette fel az 1980-as évek közepén, a po­litikai hátteret Reagen amerikai, majd Mitterand francia elnök egyetértése biz­tosította. A tervezést 1988-ban az EU elődje, Japán, a Szovjetunió és az USA együtt kezdte meg, majd más országok is csatlakoztak. A helyszín kiválasztásáig békésen zajlottak az előkészületek, majd francia-spanyol vetélkedés alakult ki. Ké­sőbb Franciaország és Japán küzdött a te­lephelyért. Az ITER építését jövőre kez­dik meg az Európai Unió, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Kí­na és Dél-Korea összefogásával. Az épí­tés idejét tíz évre, költségeit 4,6 milliárd euróra tervezik, az építés ötvenezer em­bernek ad majd munkát. A költségek 40%-át az EU állja, ehhez Franciaország még hozzáad 10%-ot, tehát a költségek fele marad az EU-n kívüli résztvevőkre. Az üzemeltetést húsz évre tervezik, így a 2030-as évekre gyűlhet össze elegendő is­meret ahhoz, hogy dönteni lehessen a kö­vetkező nagy lépés megtételéről, az erőművi reaktor megépítéséről, (origo.hu) 2005. JÚLIUS 8. mondta Clark, becsempészve a vitába a hat lépés távolság-teóriát. A kutató hálózatfejlesztőknek és biz­tonsági szakembereknek szervez találko­zókat a nyáron, hogy elképzelését nép­szerűsítse. Arra akarja ösztönözni a résztvevőket, hogy az alapokkal, az inter­net felépítésével kapcsolatos problémák­kal foglalkozzanak ahelyett, hogy - egyébként nem túl hatásos - vírusirtó programjaik következő frissítésén agyal- nának. Clark az olyan kezdeményezésektől sem vár sokat, mint az Intemet2, amely hálózati technológiákat fejleszt a holnap internetéhez. A 207 amerikai egyetem és több cég közreműködésével alakult kon­zorcium tíz gigabites gerinchálózatot ho­zott létre egyetemek számára. A guru szerint az Intemet2 gyors és olcsó, ám felépítésében nem különbözik az internettől, ezért annak korlátáit is magában hordozza. Ugyanez érvényes a szövetségi pénzből működő Next Generation Internetre, vagyis a kutatási céllal létrehozott új generációs hálózatra. Magyaroszág 2001-ben csatlakozott az addigiaknál nagyságrendekkel gyor­sabb, 2,5 gigabites adatátvitelt lehetővé tevő Geant kutatói gerinchálózathoz. Nemsokára ennél egy újabb nagyság­renddel sebesebb, másodpercenkénti fél terabájtos sebességű hálózathoz csatla­kozhatnak a kutatók. A Geant 2 projek­tet az Európai Unió 93 millió euróval tá­mogatja. Áz összeg a költségek felét fe­dezi, a maradékot a résztvevő országok illetékes szervezetei állják, (index.hu) Becsapódott az "öngyilkos” szonda A Deep Impact űrszonda segítsé­gével a csillagászok annak akarnak a végére járni, mi rejtőzhet a Földtől 132 millió kilométerre lévő Temple 1 üstökös magjának belsejében. A napok óta feszült figyelemmel kísért próbálkozás sikerrel járt: ezer kilométeres sebességgel becsapódott a Tempel 1 üstökösbe a Deep Impact amerikai űrszonda. A számítások sze­rint a robbanás pillanatában 10 méter mély és 100 méter átmérőjű kráter keletkezett. A bejelentést a pasadenai repülés- irányító központ vezérlőtermében óriási üdvrivalgás követte. A manő­ver a Földtől 13 3 millió kilométerre sikeresen zajlott le. Az űreszközt ja­nuár 12-indították a floridai Cape Canaveral Kennedy űrközpontból, és a Deep Impact 431 millió kilométer kozmikus út megtétele után érkezett meg az alig valamivel 6 kilométernél nagyobb égitesthez. A Deep Impact segítségével a csil­lagászok annak akarnak a végére jár­ni, hogy vajon mi rejtőzhet az üstö­kös magjának belsejében. A legelfo­gadottabb elmélet szerint az égitest konzerválta azokat az anyagokat, amelyek még a Naprendszer kialaku­lásának idejéből maradtak vissza, és ennek segítségével magy arázatot ta­lálhatnak a Naprendszer keletkezésé­nek a körülményeire, (hirado.hu) Megállapodás egy korlátlan energiaforrásról RITUÁLÉ KÖVEKKEL Evek óta tartó vita zárult le: aláírták a megállapodást a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) felépítéséről. A helyszín Cadaracbe, Franciaország, ahol végre hozzákezdhetnek a beláthatatlan távlatokra biztonságos energiaellátással ke­csegtető, szabályozott termonukleáris fúzió feltételinek megteremtéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents