Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-08 / 210. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság Kihasználják a diákmunkát Disney Worldben s Július 5. Évente nyolcezer diák megy Disney Worldbe, hogy ott tölt­se le hathónapos szakmai gyakorla­tát, amely az ország legnagyobb ilyen jellegű programja. A bentlakó diákok jelentős részét képezik a Dis­ney World 55 ezer fős alkalmazotti táborának. A cégnél eltöltött idő alatt a diákok vásárlói etikát tanulnak, és magukba szívják a Disney vendég­szeretet-kultúráját. Ez a munka más, mintha a diák a helyi bevásárlóköz­pontban dolgozna. Úgy vélem, hogy a tréning az, amit nem vehetnek el az embertől - mondta Kristi Breen, a Disney World személyzeti mene­dzsere. De amellett hogy értékes tapaszta­latokat nyújtanak a hallgatóknak, ez a program valójában egy olcsó munka- erőforrás a vállalatnak. A szakszerve­zeti vezetők aggódnak a program mi­att, habár 25 éve mikor kezdődött, jó­váhagyták, írja az MSNBC. "Egyi­künk sincs megfizetve rendesen. Mintha szerződéses rabszolgák len­nének. A Disney területén élnek, a cég ételét eszik, a cég járműveivel utaznak" - mondta Ed Chambert a United Food and Commercial Wor­kers Union szakszervezet elnöke. A diákok nagy többsége 6,25 dol­lárt keres óránként, jóval kevesebbet, mint egy ugyanolyan munkát végző alkalmazott, aki 11 dollárt kasszíroz . A hallgatóknak nem járnak olyan vállalati juttatások, mint a nyugdíj- vagy egészségügyi hozzájárulások. Tavaly a bentlakó dolgozók a rész- munkaidős középiskolás diákokkal és a nemzetközi diákokkal egyetemben közel a hetedét dolgozták az összes előre tervezett munkaórának. Élet­mentő, gyorséttermi vagy értékesíté­si pozíciókban tevékenykedtek, de­rül ki a Disney World szakszerveze­tének elemzéséből. A diákok vagy ki­lépnek a programból és elkezdik kar­rierüket a cégnél, vagy abbahagyják a munkát, mert nem látnak benne perspektívát, (origo.hu) Valuta-ákfolyamok (JÚLIUS 6.) 1 USD = 207,25 HUF 1 USD = 0,839 EURO 1 USD = 3,02 RON (ÚJ ROMÁN LEJ) 1 EURO = 246,63 HUF Ezermilliárdos többletköltséget hozott a dräßa olaj INFLÁCIÓS ÁLLAS Ezermilliárd dollár többletkiadást okozott eddig a meredek olajár-emelkedés a fogyasztó országoknak. Egy vezető londoni befektetési társaság előrejelzése szerint azonban ez alkalommal nem kell az olajáremelkedést követő recessziótól tartani. Július 5. Több mint 900 milliárd dollárral növelte az olajfogyasztó térsé­gek importkiadásait a drága olaj az utóbbi két évben. A londoni Barclays Capital bankház elemzése szerint az idei második negyedévben 200 milli­árd dollárral növekedtek az olajimpor­tőr országok költségei a tavalyi év ha­sonló adataihoz képest. Történelmi összevetésben az ilyen mértékű olajdrágulás mindig recesszi­ót okozott, de a jelenlegi helyzettől el­térően ilyenkor a jegybanki kamatok is emelkedtek - áll a londoni jelentésben. Jóllehet az amerikai Federal Reserve fokozatosan szigorít, a szövetségi alap­kamat még most is egy teljes százalék­ponttal marad el attól a szinttől, ame­lyen a jelenlegi gazdasági ciklusban "normális esetben" lennie kellene - ír­ták a Barclays Capital elemzői. A Moody's Investors Service nem­zetközi hitelminősítő sem jósol ko­moly visszaesést. A Moody's szerint jóllehet a világgazdaságban most kez­dődik a negyedik komoly olajár-inflá­ciós időszak 1969 óta, a korábbiakhoz képest szinte elenyésző monetáris szi­gor ezúttal várhatóan csökkenti a nö­vekedési kockázatokat. A Federal Reserve által érvényben tartott szövet­ségi alapkamat reálszinten számolva 1973-74-ben átlagosan 6,2 százalék volt, 2000-2001-ben 3,9 százalék, a Titkosak maradnak a svájci bankbetétek HA A PÉNZ BESZÓL Az osztrák, svájci, belga és luxemburgi pénzintézeteknek csak az ügyfél kérésére kül­denek jelentést az illetékes adóhatóságoknak, bár július elseje óta az új EU-szabály szerint évente egyszer kötelesek lennének jelentést küldeni. Július 3. Továbbra sem kell tartani az adóhivataltól azoknak, akik "bizton­ságos" országokban tartják a pénzüket. Bár július elseje után az EU előírásai szerint a bankoknak évente egyszer je­lentés kell küldeni külföldi ügyfeleik il­letékes adóhivatalának, ez nem nagyon zavarja azokat, akik bizonyos országok­ban tartják pénzüket. Az osztrák, sváj­ci, belga és luxemburgi pénzintézetek­nek továbbra is csak az ügyfél kérésére kell jelentést küldeniük, így alapeset­ben nem derül fény az adóhivatal előtt a külföldön tartott bankbetétekre. Az új intézkedés azoknak tehet jót, akik vissza akarják kapni a Magyaror­szágon 0 százalékos kulcsú, de külföld­ön befizetett kamatadót. Valószínűleg akiknek ez valóban megéri, azoknak száma limitált, hiszen igen jelentős bankbetéttel kell rendelkezni ahhoz, hogy az alacsony banki kamatok mel­lett (az EU-ban 2 százalékos a jegyban­ki alapkamat, Svájcban 0,75 százalék) szignifikáns mértékű kamatadót lehes­sen visszakapni. Svájci Nemzeti Bank: jelentős tétek A titkolózóknak továbbra is megma­rad Svájc és szomszédos Ausztria, ahol továbbra is titkosak maradhatnak a be­tétek. (index.hu) A Wal-Mart felvásárolja a japán Seiyut A világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata, a Wal-Mart leányvállalatává teszi eddigi japán társcégét, a Seiyut. A felvásárlással a szupermarketóriás még nagyobb részt hasít ki magának a japán piacból. A Wal-Mart eddig is bir­tokolta a Seiyu 42,4 százalékát, de ezt a tulajdonrészt egy japán napilap szerint hamarosan 50 százalékosra növeli. Ez az amerikaiaknak nagyjából 70,8 milliárd jenbe, vagyis 634,2 millió dollárba fog kerülni. A veszteséges Seiyu Japán negyedik legnagyobb kiskereskedelmi hálózata - közli a Reuters. Japán elemzők szerint kérdéses, hogy a Wal-Mart üzleti stratégiája beválik-e a sok szempontból egyedi japán közegben. Eddig a bonyolult elosztócsatornák és a válogatós fogyasztók miatt egy nagy nyugati kiskereskedelmi hálózatnak sem sikerült tartósan megvetnie a lábát a piacon. A francia Carrefour például már­ciusban fújt visszavonulót. (origo.hu) 2005. júniusról visszaszámolt egy év­ben ugyanakkor 0,2 százalék - állt a hi­telminősítő Londonban kiadott június végi globális elemzésében. (MTI) Amerikai áldás a Luftbansa-Swiss-frigyre A piaci verseny szabályain őrködő amerikai hatóságok jóváhagyták a Lufthansa német légitársaságnak a Swiss légitársaság felvásárlásáról ho­zott döntését - jelentette be a Lufthan­sa szóvivője azzal, hogy a német légi- társaság e héten várja az európai kar- tellhatóság hasonló döntését. Július 6. Az EU bizottsága koráb­ban június közepére ígérte döntését, amit július 8-ig halasztott el. Az EU egyes források szerint megkérdőjelez­te a vásárlás egyes vonatkozásait, és esetleg módosításokat kér majd egyes kulcsfontosságú repülőtereken a já­ratindítások, leszállások idejére vo­natkozóan. Az EU egy évvel ezelőtt az Air France-KLM fúzió jóváhagyá­sakor is támasztott feltételeket. A Lufthansa a Swisst fokozatosan teljes egészében átveszi. Jelenleg Eu­rópa második legnagyobb légitársasá­ga 11 százalékban tulajdonosa a Swisst birtokló AirTrustnak. Ez utóbbi már 98,7 százalékban tulajdo­nosa a Swissnek. Az EU engedélye után a Lufthansa részesedését az AirTrusban 49 százalékra fogja emel­ni. A Swiss teljes átvétele azután va­lósul meg, hogy a Swiss egyes repülé­si jogainak átvételét is letárgyalták. A márciusban végrehajtott Swiss- átvétel a Lufthansának 310 millió euróba kerülhet, amihez még további 100 millió eurót költ majd a svájci tár­saság integrálására. (MTI) 2005. JÚLIUS 8.

Next

/
Thumbnails
Contents