Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-08 / 210. szám

2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2005. JÚLIUS 8. Terrorizmussal gyanúsítják Irán új kormányfőjét TÚSZEJTŐ ELNÖK? Az amerikaiak kegyetlen kihallgatásain és a túszejtők között is ott volt Irán megválasz­tott elnöke, Mahmud Abmedinedzsad - derült ki huszonhat évvel az után, hogy teheráni diákok megrohamozták és elfoglalták az Egyesült Államok nagykövetségét. Amerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztóbizottság:/Editorial Board: Czika Tihamér Kertész Gabriella Bán Emese Bailey Zsuzsa Szávuj Éva Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Simon Katalin Telefon: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1. HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 . TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK S. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Föszerkesztő/Editor in Chief Fazekas Krisztina Főszerkesztő-helyettes: Molnár Kinga Felelős kiadó/Publisher Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Szerkesztőség és kiadói hivatal/ Editorial offices: 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó” (ISSN 0194-7990)(USPS 023-980) is published weekly except the last two weeks of the year for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 1749 East 52nd Street, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at Brooklyn NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 4809 Avenue N, uite 169, Brooklyn, NY 11234. Június 30. "Ő az a pasas, semmi két­ség - állítja Chuck Scott nyugalmazott amerikai ezredes, az 1979-ben fogva tar­tott amerikaiak egyike. - Kifestheti ma­gát, leborotválhatja a szakállát, álruhát ölthet, akkor is megismerem." Rajta kí­vül négy másik volt amerikai túsz is néz­te a televízióban az iráni elnökválasztás­ról szóló híreket, amelyet meglepetésre a 49 éves Mahmud Ahmedinedzsad, Te­herán iszlamista, keményvonalas volt polgármestere nyert meg. Elmondták: biztosan felismerték egykori fog­vatartójukat. Egy ötödik volt túsz, miu­tán alaposan megnézte Ahmedinedzsad fotóit, ugyanezt erősítette meg. Nem mindenki ért egyet velük: huszonhat év múltán az emlékek halványulnak. Paul Lewis, a nagykövetség egyik őre el­mondta: "Én leginkább a puskacsövekre emlékszem, nem nagyon figyeltem Július 1. A német parlament, a Bun­destag ülésén a jelen lévő 598 képviselő közül 151-en bizalmat szavaztak Gerhard Schröder kancellárnak, ám 296-an ellene voltak, és 148-an tartóz­kodtak. Ahhoz, hogy a jelenlegi össze­tételű német parlamentben a kormány­fő bizalmi szavazáson nyerjen, 302 voksra van szüksége, így a kancellár tu­lajdonképpen súlyos vereséget szenve­dett egy olyan képviselőházban, amelyben pártjának, a szociáldemokra­táknak és a koalíciós partner zöldeknek többségük van. Ám ez így mégiscsak győzelem Schröder számára. A furcsa ellentmondást maga a kan­cellár rajzolta fel párperces beszédé­azokra, akik a fegyvert ránk szegezték." Az amerikai hatóságok azonban máris vizsgálatot ígértek. Iránban 1979. február 11-én győzött az iszlám forradalom. Nem sokkal ko­rábban menekült el az országból Moha­med Reza Pahlavi sah, Teheránban az iszlám forradalmi gárdisták vették át a hatalmat. Irán követelte az Egyesült Ál­lamoktól a volt sah kiadatását, bíróság elé akarták állítani. Miután ez nem tör­tént - nem történhetett - meg, 1979. no­vember 4-én a feltüzelt diákok elfoglal­ták a nagykövetséget, benne 52 amerika­ival. Jimmy Carter elnök elvetélt fo- golyszabadítási kísérlete és 444 napi fog­ság után Ronald Reagan elnök ügyes- kedte ki a szabadulásukat. Az eddig is ismert volt, hogy Ahmedinedzsad a forradalmi gárdisták egyik vezére volt. Ennek elenére a fris­ben. Szavait így kezdte: "Egyetlen cé­lom most annak elérése, hogy Köhler szövetségi elnök feloszlassa a parla­mentet, és új választásokat írhasson ki." Schröder tehát maga kezdeményezte a bizalmi szavazást azért, hogy kikapjon. Emögött az az általa most is lefestett előtörténet húzódik, hogy 1. az utóbbi időben saját pártján belül rengeteg bí­rálat éri reformpolitikája miatt, 2. az öt héttel ezelőtt tartott Észak-Rajna- Vesztfália tartományi választáson párt­ja súlyos vereséget szenvedett, 3. a par­lament felsőháza, a Bundesrat olyany- nyira a konzervatív ellenzék ellenőrzé­se alá került, hogy blokkolni tudja az alsóház munkáját, törvényeket képes megvétózni. Mindez - folytatta a kancellár - azt jelzi, hogy mozgástere rendkívül leszű­kült ahhoz, hogy továbbmenjen az álta­la kezdeményezett nagy társadalmi re­formterv, az Agenda 2010. Nem érzi megfelelőnek a társadalmi támogatást (ezt mutatják a közvélemény-kutatások is). "Azt kívánom, hogy döntsön a "népfelség" a jövőről, új választások nyomán önthessünk tiszta vizet a po­hárba" - jelentette ki a kancellár. Horst Köhler német elnöknek figye­lembe kell vennie a fejleményeket, és mérlegelnie kell, alkotmányossági szempontból kemény érvek hangzot­tak-e el Schröder kancellár szájából an­nak alátámasztására, hogy Németor­szágban (lehetőleg minél előbb, szep­temberben) előrehozott választásokat tartsanak. Az államfő három héten be­lül dönt. (Magyar Hírlap Online) sen megválasztott elnök tagadja a felté­telezéseket. Az AP megkérdezte Mej- szan Rouhanit, a megválasztott elnök egyik munkatársát, aki elmondta: az utóbbi időben az ügy a megválasztott el­nökkel folytatott több magánbeszélgeté­sen is felmerült. Amikor érdeklődtek Ahmedinedzsadtól, volt-e szerepe a túszejtésben, a megválasztott elnök nemmel válaszolt. "Akkoriban úgy gon­doltam, ha ezt megtesszük, a világ le­nyel bennünket." (Magyar Hírlap Online) Pristina nem tárgyal Június 30. Bajram Kosumi koszo­vói kormányfő semmilyen körülmé­nyek között sem hajlandó Belgráddal közvetlenül tárgyalni Koszovó jövő­beni státusáról. Á miniszterelnök nyi­latkozata szerint bármi más témáról lehet szó, de ahhoz is parlamenti jóvá­hagyás kell. Kosumi a tartományi parlament nemzetközi ügyekkel fog­lalkozó bizottságának ülésén vett részt, és ezután ismételte meg koráb­bi álláspontját, miszerint Pristina haj­landó bármiről közvetlenül tárgyalni Belgráddal, kivéve a tartomány jövő­beni státusát. A miniszterelnök sze­rint ez nemcsak rá és a kormányára, hanem bármely más tartományi in­tézményre is vonatkozik, mert Koszo­vó jogállásának eldöntése a tartomány lakóira tartozik. A nemzetközi közös­ség szorgalmazza a belgrádi és pristi- nai politikai vezetők tárgyalásait, ez az egyik sarkalatos pontja az ENSZ nor­makövetelményeinek is. A két mi­niszterelnöknek mindeddig nem sike­rült megállapodnia sem a találkozó időpontjáról, sem a helyszínről. Az el­nöki szintű találkozót pedig az akadá­lyozza, hogy Ibrahim Rugóvá koszo­vói elnök kizárólag nemzetközi konfe­rencia keretében hajlandó találkozni Boris Tadic szerb elnökkel. (MTI) Győzelmet érő vereség: leszavaztatta magát Schröder ÖNKÉNTES BUKÁS Vesztettem, tehát győztem - így fogalmazhatja meg július első napjának hozadékát Gerhard Schröder német kancellár, miután a Bundestag megvonta bizalmát tőle és kormányától. Támadás Dagesztánban EGY RENDŐRŐRS ELLEN Július 5. Legkevesebb hárman meghaltak és többen megsérültek abban a robbantás­ban, amely Mahacsakalában, a dél-oroszor­szági Dagesztán autonóm köztársaság szék­helyén történt. A merényletet egy sugárúti rendőrőrs ellen követték el, és a helyszíni vizsgálat kiderítette: a robbanószerkezet az épület előtt lépett működésbe. A halálos ál­dozatok között két őrnagy és egy rendőr- tiszti főiskolás volt. A Csecsenfölddel hatá­ros Dagesztánban az utóbbi időben megso­kasodtak az - általában iszlám terroristák­nak tulajdonított - terrorakciók. (MTI) Felrobbantottak egy vonatot Törökországban Július 2. Távirányított aknát robbantottak fel - valószínűleg kurd lázadók - egy sze­mélyszállító vonat alatt Törökország keleti részén. A robbanás miatt a tizenöt vagon­ból és poggyászkocsiból álló szerelvény három kocsija kisiklott. A merényletben legkevesebb öt vasutas életét vesztette, többen megsérültek. Más források szerint viszont legalább négy katona vesztette éle­tét és három bajtársuk, valamint egy civil utas sebesült meg. (index.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents