Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-16 / 219. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2005. SZEPTEMBER 16. V4:újratárgyalnák a mezőgazdasági támogatásokat Szeptember 13. Az európai uniós mezőgazdasági támogatások kérdésé­nek újratárgyalását követelik Brüsz- szeltőí a visegrádi négyek agrárkama­rái, amelyek vezetői tárgyalásokat folytattak Rudolf Schwarzböckkel, az európai agrárkamara (COPA) el­nökével. A visegrádiak úgy látják: a térségbeli gazdák a számukra rosszul és kedvezőtlenül megállapított felté­telek és egyezségek miatt jelenleg nem versenyképesek nyugat-európai partnereikkel szemben. Ennek a helyzetnek az egyik súlyos következ­ménye, hogy Közép-Európában csökken az állatállomány és nő az ag­rártermékek behozatala. "Csak a felét kapjuk annak a támo­gatásnak, amit nyugati kollégáink, így nem vagyunk versenyképesek" - mondta Ivan Oravec, a szlovák agrár­kamara elnöke. A találkozó fő célja az volt, hogy részletesen tájékoztassák a COPA el­nökét, miért van olyan súlyos hely­zetben az új uniós tagállamok mező- gazdasága a csatlakozás után. Általá­nos meggyőződés, hogy a rosszul be­állított támogatási politika szinte megfojthatja az egyes mezőgazdasági ágazatokat. Rudolf Schwarzböck nem kívánta kommentálni az esetleges diszkrimi­nációval foglalkozó fejtegetéseket, és emlékeztetett, hogy a belépési felté­telekről minden állam külön-külön egyezett meg az EU-val. ígéretet tett azonban arra, hogy a COPA latba ve­ti befolyását a kelet-európai gazdák érdekében. Magyarország Nagy-Britanniával szemben egyértelműen a francia ál­láspontot támogatja az európai kö­zös agrárpolitika (CAP) reformját il­letően, és amíg a régi és új tagálla­mok mezőgazdasági támogatottsági szintje ki nem egyenlítődik, nem fo­gad el semmilyen támogatáscsök­kentést - nyilatkozta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, miután kétoldalú tárgya­lást folytatott Dominique Bussereau francia mezőgazdasági miniszterrel Párizsban. A két miniszter egyetértett abban, hogy a CAP helyett nem szükséges egy teljesen új rendszert bevezetni, hanem csak néhány változtatást kell a támogatásokon végrehajtani. (MTI) Valuta-árfolyamok (szeptember 13.) 1 USD = 199,57 HUF 1 USD = 0,814 EURO 1 USD = 2,97 RON (új román lej) 1 EURO = 245,18 HUF Szeptember 13. Öt évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete a Mil­lenniumi Fejlődési Célok néven ambi­ciózus programot hagyott jóvá azzal a szándékkal, hogy 2015-re jobb és biz­tonságosabb világot teremtsen. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elnöke, Juan Somavia arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi politi­kai megoldások nem hozták meg a kí­vánt eredményt a szegénység leküzdé­sére, a biztonságosabb, kedvezőbb és igazságosabb világ megteremtésére. Bár sok új munkahely létesült, a hi­vatalos munkanélküliség mégis 26 szá­zalékkal nőtt az elmúlt tíz évben az ILO adatai szerint. "Ha a jelenlegi ten­dencia folytatódik, most és az előrelát­ható jövőben egyszerűen túl kevés új munkahely lesz az egyre szaporodó munkaerő és azok számára, akiket a globalizációval járó szerkezeti változá­sok kiszorítottak korábbi helyükről" - mondja az ILO elnöke. További prob­lémát jelent az alulfoglalkoztatottság problémája, s olyan emberek milliárd- jainak a problémája, akik nem a képes­ségeiknek megfelelő helyen dolgoznak. "Világméretű foglalkoztatási válságnak nézünk elébe" - adott hangot vélemé­nyének Juan Somavia. A jelenlegi rendszer legnagyobb kudarca a fiatalok helyzete. A világon egymilliárd fiatalt fenyeget a munkanélküliség vagy az alulfoglalkoztatottság. (fn.hu) Nem lesz tartós a hurrikán hatása? OLAJOZOTT ÁRAK Az OECD és a Dow Jones elemzői is úgy látják, a Katrina hurrikán okozta pusztítás csak átmeneti hatásokkal bír az USA és a világgazdaságára, a növekedés üteme sem csökken. Tízezer munkahelyet söpört el a Katrina Amerikai munkaügyi becslések szerint legalább tízezren veszítették el munkahelyüket a Katrina hurrikán pusztításai miatt. Az előzetes becs­lésekből a hurrikán után két-három héttel válhatnak biztos adatok. A Katrina hurrikán által érintett területeken közel egymillióan dolgoz­nak. Az amerikai kongresszus kiadott becslései szerint a természeti csapás, közvetett hatásait is figyelembe véve, összesen akár 400 ezer munkahelyet semmisíthet meg az Egyesült Álla­mokban. Az amerikai képviselőház pótlólagos, 51,8 milliárd dolláros rendkívüli segélyt hagyott jóvá - az elnök kérésére - a mentési munkála­tokra és a segélyezésre. A szenátus jóváhagyása is rövidesen várható. A kongresszus a múlt héten 10,5 mil­liárd dolláros segélyalap felállítását hagyta jóvá. (MTI) Szeptember 14. Bár egyelőre nem le­het tudni, meddig tart még a magas olajár korszaka, a Katrina hurrikán leg­feljebb átmenetileg, rövid távon járhat az infláció megugrásával az Egyesült Államokban - fejtette ki Jean-Philippe Cotis, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vezető közgazdásza. Az alapok továbbra is erő­sek, így a katasztrófa által okozott vesz­teségek ellenére nem kell tartani attól, hogy jelentősen lelassul az USA gazda­sága. A Fednek szerinte mindazonáltal lassítania kell a kamatemelés ütemét. Az OECD fenntartja korábbi előrejelzését, hogy idén 3,6 százalékkal bővül a GDP az USA-ban, bár egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a hurrikán pontosan milyen hatást gyakorol a növekedésre. A párizsi székhelyű szervezet ugyanak­kor 1,2-ről 1,3 százalékra emelte az eurózóna ez évi növekedésére vonatko­zó előrejelzését. Ezen belül a harmadik negyedévben 0,4, a negyedikben 0,5 százalékos növekedésre számít. Kamatemelésre az OECD szerint to­vábbra sincs szükség az eurózónában, mivel a maginfláció mérséklődik. Nagy- Britanniában a korábbi 2,4 helyett csak 1,9 százalékos gazdasági növekedést vár a szervezet idén és a kamat mérséklését tartja szükségesnek a magasabb olajárak miatt. Japánban viszont a korábban prognosztizált 1,5 helyett már a GDP 1,8 százalékos bővülésére számít ebben az évben. Az OECD USA-val kapcsolatos de­rűlátását más szakértők is osztják. A Dow Jones elemzője szerint csak rövid távú lesz az esetleg emelkedő energia- és nyersanyagárak kedvezőtlen makro- és mikroökonómiai hatása. A katasztrófa­jóslatok éppúgy nem jönnek be, mint a 2001. szeptemberi terrortámadás után, amikor sokan több évig tartó recessziót jósoltak az USA-ban. Az 50-100 milli­árd dollárra becsült károk helyreállítása meghiúsíthatja a költségvetési hiány csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, de nem rendítheti meg az USA 500 ezer milliárd dollár értékű gazdaságát. Ami a kamat várható alakulását illeti, a Dow Jones elemzője szerint a Fed a magasabb energiaárak hatását figyelmen kívül hagyja az infláció alakulásánál, így az olaj és az üzemanyagok esetleges tartó- sabb drágulása sem feltétlenül vezet ko­molyabb monetáris szigorításhoz. A Bloomberg által megszólaltatott elem­zők ettől eltérően úgy vélekednek, hogy a Fed szeptember 20-án folytatja a mo­netáris szigorítást, mert úgy ítéli meg, hogy az infláció megugrása jelenleg na­gyobb veszély, mint a gazdaság lelassu­lása, és legfeljebb a későbbiekben fog a kamat szinten tartása mellett dönteni. A nyersolaj ára a piaci szünnap után teg­nap kezdetben 67 dollár alá süllyedt a pénteki 67,57 dollárról, később 67,43 dollárra emelkedett. (Napi Gazdaság) Világméretű foglalkoztatási mlsäß fenyeget ELJÖVŐ ÁLLASOK Világméretű foglalkoztatási válságot jelez előre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet. Hiába a globális gazdasági növekedés, nem teremtődik megfelelő számú munkahely. A munkanélküliség, az alulfoglalkoztatottság mértéke isjolyamatosan nő, és sokan nem a képzettségüknek megfelelően dolgoznak - írja a FigyeíőNet. Somavia: intő jelek Kőolajfinomító a pusztítás után: gőzerőn

Next

/
Thumbnails
Contents