Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-16 / 219. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. SZEPTEMBER 16. H Amerika emlékezik TERROR, HURRIKÁN Az Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadás 4. évfordulójára emlékez­nek, a figyelem azonban megoszlik a terror és a Katrina következményei között. A ku­bai külügyminiszter az amerikai titkosszolgálat és hadsereg tetteire emlékeztet. Zajuk Rehnquist utódjának SZENÁTUSI MEGHALLGATÁSA Szeptember 14. William Rehnquist legfelső bírósági elnök halálával John Roberts-et je­lölte főbírának George \V. Bush elnök - szá­mol be a The Washington Post, mely címla­pon hozza a jelöléshez kapcsolódó szenátusi meghallgatásokat, melyek tegnap előtt kez­dődtek meg. A Szenátus szerepe azért fon­tos, mert a Legfelső Bíróság tagjait ugyan a mindenkori elnök nevezi ki, de a Szenátus­nak kell őket jóvá hagynia. A jogi bizottság demokrata tagjai a várakozásokkal ellentét­ben nem lendültek óriási támadásba a jelölt ellen - cikkezik a napilap, pedig a Post sze­rint a statisztikák azt mutatják, hogy Roberts eddigi jogi vonatkozású döntései a jobboldal felé húznak. (The Washington Post) Bush felelősséget vállalt a KORMÁNYZATI HIBÁKÉRT Szeptember 14. Teljes felelősséget vállalt George Bush a Katrina hurrikán által oko­zott katasztrófahelyzet kezelése során elkö­vetett hibákért. Az amerikai elnök erről Dzsalal Talabani iraki államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján (alsó képünk) be­szélt Washingtonban. A szövetségi kor­mány nem teljesítette jól a feladatát, és Amerika nemzeti érdeke, hogy kiderítse, mi történt - közölte George Bush. Előzőleg az elnök kinevezte a katasztrófavédelmi hivatal új vezetőjét: David Paulison eddig a belbiz­tonsági minisztérium egyik magas rangú il­letékese volt. Emlékezetes: elődje azért mondott le, mert a kormányzat lassan rea­gált a Katrina hurrikán okozta természeti csapásra, (cnn.com, radio.hu) Újabb al-Katoa-fenyegetések az Egyesült Államok címére Szeptember 11. Újabb al-Kaida-fenyege- tések hangzottak el az Egyesült Államok és Ausztrália címére: egy állítólag az iszlám hitre áttért amerikai merényleteket helye­zett kilátásba Los Angeles és Melbourne el­len egy videó-felvételen, amelyet vasárnap az ABC amerikai televíziós csatorna tett köz­zé. 'Tegnap London és Madrid. Holnap Los Angeles és Melbourne, ha Isten is úgy akar­ja. Ne számítsatok arra, hogy visszafogottsá­got vagy részvétet tanúsítunk ebben a pilla­natban * - jelentette ki a fehér ruhás Adam Gadahn angolul. Arcát fekete turbán fedte, csak szeme látszott vékonykeretes szemüve­ge mögül. "Muzulmánok vagyunk. Szeret­jük a békét, de a mi feltételeink szerinti bé­két, ahogyan azt az iszlám meghatározza, és nem a megszállók és diktátorok úgynevezett békéjét" - folytatta Gadahn, akinek valószí­nűleg géppisztoly volt a vállán. Az amerikai hírszerzés szerint a férfi egy Kaliforniából származó amerikai, aki hasonló üzenetet közvetített az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat részéről 2004-ben. Akkoriban a fel­vételt hitelesnek tekintették. A vasárnap nyilvánosságra hozott kazettát eredetileg az ABC pakisztáni irodája kapta meg. (MTI) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Szeptember 11. A terroristák esztelen rombolása, és a természeti csapás egy­aránt súlyos kihívás elé állította Ameri­kát, az utóbbi azonban nem váltotta ki a nemzeti egységnek azt az érzését, amely 2001. szeptember 11. után egy időre az egész országot egybeforrasztotta. A hur­rikán utáni késedelmes reagálásért bírá­latok össztüzébe került George Bush amerikai elnök az évforduló előestéjén ennek az összefogásnak a szellemét idéz­te fel rádiós beszédében, azt hangoztat­va, hogy a legvadabb vihar sem gyengít­heti meg a nemzet szívét és lelkét. Az elnök reggel a Fehér Ház kertjének pázsitján Dick Cheney alelnök társasá­gában egyperces néma főhajtással tisz­telgett szeptember 11. csaknem három­ezer áldozatának az emléke előtt. Az el­nök vasárnapi programjában újabb szemleút szerepelt a hurrikán sújtotta térségben. A megemlékezés fő helyszíne ezúttal is New York volt, a Ground Zero, a ter­rortámadásban lerombolt Világkereske­delmi Központ helye, ahol a 2749 áldo­zat nevét most a testvéreik olvasták fel. A névsort tavalyelőtt az áldozatok gyere­kei, tavaly pedig a szülők és a nagyszülők olvasták fel. Az ünnepséget négyszer egyperces néma csenddel szakították meg a két repülőgép becsapódása és a két torony összeomlásának időpontjában. Washingtonban vasárnap több ezer ember vonult fel a védelmi tárca szerve­zésében. A felvonulók a Pentagontól in­dultak, ahol 184 ember életét oltotta ki az épületbe csapódó repülőgép, és a Potomac folyó hídján át a belváros szívé­ben levő Washington-emlékműhöz vo­nultak, ahol Clint Black country-énekes adott koncertet. A szigorúan ellenőrzött menetbe előzetes jelentkezéssel lehetett bekerülni. Az útvonalat fémkerítésekkel zárták el, hogy távoltartsák azokat, akik engedély nélkül akarnának csatlakozik a menethez, vagy a koncert hallgatóságá­hoz. A felvonulók "szabadságmenet" fel­iratú trikót kaptak, hátán a szponzorok, így a Lockheed Martin hadiipari cég, a The Washington Times konzervatív lap és a Stars and Stripes katonai lap nevé­nek a feltüntetésével. Az iraki háborút ellenző csoportok előre bírálták a felvonulást, amely sze­rintük az iraki háborút propagálja és ösz- szeboronálja a szeptember 11-i terrortá­madással. Felipe Pérez Roque kubai külügymi­niszter egy szombat esti interjújában megerősítette, hogy országa elítéli "a ter­rorizmus minden formáját", de emlékez­tetett arra a szeptember 11-éré, amely 1973-ban volt, és amelyen öngyilkos lett Salvador Allende, Chile szocialista elnö­ke, annak a katonai hatalomátvételnek az áldozata, amelyet Augusto Pinochet tá­bornok vezetett "a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) szerve­zésében". Szeptember 11-e "az a nap, amelyen több ezer áratlan embernek az ikertor­nyok elleni támadásban történt szörnyű halálára emlékezünk" - mondta, de elítél­te, hogy az amerikai kormány "kettős mércét alkalmaz, és a támadások után hazug ürüggyel indított törvénytelen háborút Irak népe ellen, ezzel megszent- ségtelenítve 2001. szeptember 11-e áldo­zatainak emlékét". Perez Roque szerint "egy terrorkommandó szintén szeptem­ber 11-én gyilkolta meg a New York-i utcán Felix Garcia kubai diplomatát 1981-ben, és a kommandó egyik tagja, a Castro-ellenes Pedro Remon Rodriguez ma az Egyesült Államokban él. Paul Martin kanadai kormányfő az Egyesült Államok elleni terrortámadá­sok évfordulója alkalmából és a Katrina hurrikán okozta új tragédia elszenvedése okán üdvözölte az amerikaiak állhatatos­ságát és kitartását. A város vezetése arra kért minden New York-i templomot, hogy kondítsa meg harangját azután az egyperces néma emlékezés után, amelyet 8 óra 46 perc­kor (közép-európai idő szerint 14.46- kor), a Világkereskedelmi Központ észa­ki tornyát ért repülőgép-becsapódás pil­lanatában tartanak az áldozatokra emlé­kezve. Egyperces csendet tartanak a má­sodik gép becsapódásakor, illetve a két torony összeomlásának pillanataiban is. Szombat este az áldozatok több mint ötszáz hozzátartozója tüntetést rendezett a helyszínen az ott felépítendő múzeum terve ellen. Az ellenzők attól tartanak, hogy a Nemzetközi Szabadságközpont elvonja majd a figyelmet az áldozatok emlékétől, mert a kiállításai a szabadsá­gért másutt a világon folyó küzdelmet is bemutatnák. A tiltakozások miatt már korábban közvetítőt neveztek ki a múze­um tervezőinek és a hozzátartozók igé­nyeinek összehangolására. (MTI) George Bushnak egyre több az elszámolnivalója Szeptember 11. Mélyponton van George Bush népszerűsége a Katrina hurrikán okozta válság elégtelen kezelése miatt: 2001-es hivatalba lépése óta a legalacsonyabb szinten, 38 százalékon áll a Newsweek közvélemény-kutatása szerint. Az elnök a bírálatok elcsendesítése érdekében immár harmadszor látogatott el a katasztrófa súj­totta körzetekbe. A demokraták mindeközben újabb bizonyítékot hoztak nyil­vánosságra a kormányzat felkészületlenségéről. A dokumentumból kiderül, hogy a vezetés tisztában volt a kockázatokkal, miután a szövetségi katasztrófaelhárítási hivatal előre jelezte, hogy egy hármas, négyes vagy ötös erejű hurrikán "minden valószínűséggel olyan katasztrófát okoz, amellyel Louisiana állam nem tud meg­birkózni". Az előrejelzés pontosságát látva a kongresszus reformbizottsága ma­gyarázatot követelt Michael Chertoff belbiztonsági minisztertől. A kormányzat ellenőrzésével foglalkozó szervezetek is csatlakoztak a magyarázatot követelőkhöz, miután a Bush-adminisztráció kapcsolati hálója máris átszövi a az újjáépítésre szánt kormányzati támogatásokat. Két olyan vállalat is megbízást kapott a helyreállítási munkálatokra, amelyeknek érdekében Bush egykori kampánymenedzsere lobbizott. Mindeközben az amerikai Vöröskereszt fennállásának legnagyobb toborzókampányát hirdette meg: negyvenezer önkén­test szólítottak fel az eddig szolgálatban lévők felváltására. A Vöröskereszt 160 ezer embernek nyújt hajlékot 675 menedékhe­lyen, és a hét eleje óta csaknem hatvanezer embernek vállalta át a szállodaszámláját. A hurrikánt követő anarchia már eltűnt New Orleans utcáiról. "Ez a legbiztonságosabb város Amerikában" - mondta a város főfelügyelője. A katasztrófa sújtotta térségben a tulajdonképpeni mentési munkálatok gyakorlatilag befejeződtek, a hatóságok most erőfeszítéseiket az utolsó lakosok kimenekítésére, az állatok mentésére és a halottak kiemelésére összpontosítják. (Magyar Hírlap Online)

Next

/
Thumbnails
Contents