Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-16 / 219. szám

HUNGARIAN WORD, INC. 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902*1914) ELŐRE 0914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) MAGYAR SZÓ (195 2-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt! FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2005. SZEPTEMBERIÓ. VOL.CID NO.220., 36* Vandál Örömök Az izraeli hadsereg gázai kivo­nulását követő első félórában már lángoltak a hátrahagyott zsinagógák. A feszültség helyét a káosz és dühös vandalizmus vette át. (2. oldal) Terror és hurrikán Az Egyesült Államokban a szeptember 11-i terrortámadás 4. évfordulójára emlékeznek, a figyelem azonban megoszlik a terror és a Katrina következ­ményei között. (4. oldal) Sima, fordított? Leállítaná a Fidesz a privatizáci­ót, a kampányfőnök szerint a privatizált cégek kétharmadát a baloldal adta el. Az MSZP kép­viselői szerint ez pontosan for­dítva van. (7. oldal) Az amerikai hadiig megelőzési tervezete ATOMCSAPÁS? A megelőző atomcsapás eshetőségét latolgatja egy készülőfélben lévő új amerikai nuk­leáris doktrína - vált ismertté az amerikai védelmi minisztérium berkeiből. Szeptember 11. A március 15-i dá­tummal ellátott, Az együttes nukleáris műveletek doktrínája címet viselő doku­mentum, amelynek tartalmáról a Penta­gon egyik - neve elhallgatását kérő - tisztviselője számolt be a francia hírügy­nökségnek, utasítja az amerikai haderőt, hogy "készüljön föl atomfegyverek haté­kony bevetésére". A doktrínatervezetet a Pentagon egyik bizottsága dolgozta ki, amelyet azzal bíz­tak meg, hogy igazítsa a cselekvési mó­dokat a 2001. szeptember 11-e után hir­telen bekövetkezett rohamos változások­hoz. A szöveget egyelőre nem látta el kézjegyével Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, s az semmi esetre sem tekinthető Washington hivatalos politi­kájának - sietett leszögezni a névtelenül nyilatkozó forrás. Mint a dokumentumból kiderül, a Pentagonból kérték a világ különböző pontjaira vezényelt amerikai erők veze­tését, hogy dolgozzanak ki külön progra­mokat atomfegyverek bevetésére a fenn­hatóságuk alá tartozó térségben, s állítsa­nak föl olyan forgatókönyveket, amelyek adott esetben igazolnak egy atomcsapás­ra irányuló elnöki utasítást. A szóba jöhető esetek közül a doktrí­natervezet megemlíti azt az eshetőséget, amikor az ellenség tömegpusztító fegy­verekkel mér csapást az amerikai vagy a velük szövetséges erőkre, illetve a polgá­ri lakosságra, vagy ilyen csapást tervez. Bevethetőnek véli a dokumentum az atomfegyvereket biológiai fegyvereket birtokló ellenséggel szemben is, ha a fe­nyegetés elhárítása hagyományos fegy­verekkel nem lehetséges, s bizonyossá­got nyer, hogy az ellenség kész használni biológiai fegyvereit. Igazolva lát egy megelőző atomcsa­pást a tervezet továbbá olyan megerősí­tett ellenséges védelmi bunkerek lerom­bolására, amelyekben vegyi, illetve bio­lógiai fegyvereket tárolnak, szintúgy azon ellenséges parancsnoki infrastruk­túra szétzúzására, amely ellenőrzést gya­korol nukleáris, vegyi, illetve biológiai fegyverarzenál fölött, illetve parancsot adhat ilyen fegyverek bevetésére. A doktrínatervezet elfogadhatónak véli nukleáris fegyverek bevetését ha­gyományos fegyvereket birtokló, ám po­tenciálisan elsöprő erejű ellenséggel szemben is a gyors amerikai győzelem elérése érdekében, vagy egyszerűen azért, hogy az atomcsapással "biztosítsák az amerikai és a multilaterális erők sike­rét". A dokumentum végül lehetővé ten­né a Pentagon számára, hogy atomfegy­vereket telepítsen a világ azon térségei­be, amelyekben nukleáris fegyverek be­vetésének jövőbeli szükségessége "na­gyon valószínű". (MTI) ouno TELEVÍZIÓ Szeptember 15-től Olcsóbban nézheti a Duna Tv-t! Részletek a hátlapon Hová tart az ENSZ? Heteken át tartó szívós alkudozások után New York-ban a tagállamok ENSZ- nagykövetei jóváhagyták a világszervezet reformját felvázoló dokumentum ter­vezetét. New York-ban állam- és kormányfők tanácskoztak három napon át azokról a reformtervekről, amelyek célja, hogy a szervezet képes legyen megfelelni a 21. század kihívásainak. A csúcstalálkozó nagy esemény az ENSZ szempontjából, hiszen a szervezetbe új életet lehelő reformokról folytatott tárgyalások egy­beesnek az ENSZ 60-ik születésnapi ünnepségeivel. A tervezet szövege megerősíti az ENSZ elkötelezettségét a szegénység és a betegségek elleni harc mellett, tartalmaz elképzeléseket egy új béketeremtő testület felállításáról, arról, hogy miként lehet megakadályozni konfliktusok kiújulását és tartalmaz egy fontos nyilatkozatot is a népirtások áldozatainak védelméről. A tervezet ugyanakkor az eredeti elképzelések szelídített, kompromisszumos változata, és tudatosan kihagyja az olyan, kényes kérdéseket, amilyen például a leszerelés ügye, vagy egy új emberjogi testület létrejötte.. A másfél éves előkészítő munka és az utóbbi három hét intenzív alkudozása után kibontakozó záródokumentum-tervezet nem érinti majd a Biztonsági Tanács reformját sem. Az amerikaiak amiatt csalódottak, hogy nem lesz eléggé átfogó az ENSZ menedzsmentjének átalakítása, és a fejlődő országok egy sor adminisz­tratív kérdést a közgyűlés hatáskörében hagytak, ahol nekik is van szavuk. Borúlátóan fogalmazott a dokumentum-tervezetről Mary Robinson volt ír elnök asszony, az ENSZ emberjogi bizottságának korábbi vezetője is: "Azt kell mondjam, ez egyszerre csalódást keltő és aggasztó, mivel most iránymutatásra lenne szükség. Tudjuk, hogy a világnak, amely egyre összefonódottabb, egyre egyenlőtlenebb, vezetésre van szüksége. Tehát most igen kevés ok van az örömre" - mondta Mary Robinson, aki a helyzetért John Bolton amerikai nagykövet utol­só pillanatban beterjesztett módosító javaslatait hibáztatta. Hozzátette: a New York-ba érkezett állam- és kormányfők nem számíthatnak nagysikerű csúc­sértekezletre. (BBC/Népszabadság) ENSZ: vezetni kéne a világot, de hogyan?

Next

/
Thumbnails
Contents