Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-26 / 217. szám
14 MAGYAR SZÓ - A HÍD Kultúra 2005. AUGUSZTUS 26. Változások a felvételi pontok számításában A jövőben felsőoktatási intézménybe 78 pont alatt nem lehet bekerülni, s csak azért az emelt szintű érettségiért jár majd többletpont, amelyből a felvételi-eredményeket kiszámítják - ismertette Magyar Bálint a felvételi eljárás és pontszámítás tervezett változásait. Az oktatási tárca vezetője rámutatott: a felsőoktatási intézménybe a bejutási küszöb 72 pontról 78 pontra való felemelésével biztosítani akarják, hogy a legjobb felkészültségű diákok kerülhessenek be az egyetemekre, főiskolákra, míg az utóbbi intézkedés célja, hogy a korábban és az adott felvételi időszakban elért eredmények kombinálásának lehetőségét megszüntessék. Változás még, hogy bár továbbra is két nyelvvizsgáért jár pluszpont, de azt a jelenlegi 20 pont helyett 10 pontban maximálják. Módosul a közép- és emelt szintű" érettségi vizsga százalékos eredményeinek átszámítása is - közölte a szakminiszter. Erre a változásra azért volt szükség, hogy a felvételi keretszámok belső struktúrája a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően változzon. Magyarázatul hozzáfűzte: a magyar gazdaság jelzései alapján jogász és bölcsész területen túlképzés mutatkozott, míg műszaki területen növelték volna a létszámot, ám ez a jelentkezők alacsony száma miatt nem sikerült. Az egyetemi szintű orvosképzésben 1280-ról 1480-ra nőtt a létszám, s a természettudományos képzésben szintén az igényeknek megfelelően emelkednek a beiskolázási arányok. Idén a 150 ezer jelentkező közül 62 ezret vettek fel államilag finanszírozott nappali tagozatos felsőoktatási intézményekbe, éppen annyit, mint tavaly. Szerkesztette: Földessy Dénes Száz éves a Szent István templom AMI LF.LKT VÁRUNK Az idei Szent István napon volt száz esztendős a New York-i katolikus magyarság temploma. Első plébánosa még Jászberényből érkezett. Augusztus 21-re invitálta a magyarságot a meghivő: a Szent István Magyar Templom fennállásának századik évfordulójára. Illő tehát megemlékezni a nemzeti összetartozást is erősítő egyik "lelki várunk" történelmére. New York XIX. századvégi magyarságának lelkipásztori ellátása az emigránsok hatalmas száma miatt nem kis feladatot jelentett. Csak a fiumei - ma rijekai - horvát tengerészeti múzeumban olvasható utasnévsorok a megmondhatói: hányán és pontosan milyen nevű magyarok indultak el onnét Amerikába. Hiszen a fiumei kikötőt Baross Gábor közlekedési miniszterünk építettette ki, hozzá több fiumei középületet is, például a máig fennálló vasútállomást. Mára a trianoni kényszerbéke óta csak annyi tárgyi emlék maradt meg az akkor magyar államterület volt kikötővárosban, hogy aki a dokkokon lehajol a kikötői cölöpök aljához, vasbaöntött szövegből olvashatja: azok magyar állampénzből készültek Pozsonyban. Miután 1901. május 6-án megalakult a Szent István Római és Görög Katolikus Templom és Betegsegélyező Egylet, e formálódó magyar közösség tagjai az itteni érsek közreműködésével és az óhaza segítségével igyekeztek megoldani a lelkipásztori ellátást. Corrigan helybéli amerikai érsek Samassa József egri érsekkel működött együtt e cél érdekében. így Perényi László fiatal jászberényi lelkipásztor 1901. december 5-én megérkezett New Yorkba s hatalmas lelkesedéssel látott a szervezés nagy körütekintést igénylő munkájához. Az első ideiglenes templomot a Szent Lapunk kultúra oldala az ünnepségek általános szellemi-kulturális alapját is programok közül a két legjellemzőbb gondolati végpontot jegyzi fel. Az egyik: az ország első emberének, a Magyar Köztársaság elnökének, Sólyom Lászlónak a beszéde a fiatal honvédtisztek avatásán hangzott el. A másik: egy "tömegembemek", egy fiatal járókelőnek az idézésével számol be.- Szent István legnagyobb tette nem az volt, hogy megalapította a magyar királyságot, s hogy ezzel Európához csatolt minket. - mondta az elnök - Ezt az ő korában sokan megtették. Az ő igazi nagysága abban rejlik, hogy szuverén módon határozta meg Magyarország helyét az akkori világban. Tekintsük példának azt az öntudatot, ahogy István fellépett Európában. Nem lett hűséges a német-római császárnak, de ugyanúgy nem a Szentszéknek sem. A pápa hatalmát csakis a lelki dolgokban volt hajlandó elismerni. A császár és a pápa között Szaniszló lengyel római katolikus templom alagsorában alakították ki, az egyházközség pedig jogszerűen 1902 januárjában alakult meg. Perényi atya gyűjtést kezdett. Ez azonban a New York-ot csak ideiglenes lakóhelyül választó magyarok nagy száma, illetve az emigránsok szegénysége miatt kezdetben csak gyér eredményt hozott. Odahaza azonban gróf Apponyi Albert felkarolta az adakozást. De az öntudatos amerikai magyarok - akkor még többségükben olyan függetlenséget biztosított Magyarországnak, amelyre abban a korban csak Franciaország volt képes.- Ma azonban már nem csak Európában, hanem a földkereségen kell elhelyeznünk Magyarországot - folytatta az ország első embere Innét nézve szükséges döntés volt, hogy az Európai Unió tagjává lettünk. De ebben az új helyzetben is érvényes István tanítása: a szuverén helymeghatározás, az öntudat és az önbecsülés. Legyünk tudatában annak, hogy európai mércével mérve középhatalom vagyunk. Beleszólásunk van abba: mi történik az Unióban. Ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresik- lott és ez nem maradhat így. Megoldást kell találnunk annak tudatában, hogy ez nem puszta jogi, hanem politikai kérdés is. István király művét folytatnunk kell. Önöknek, ifjú tisztek, mindannyiunknak, és minden jövendő nemzedéknek, ilyenek voltak! - az akkori hazai politikai viszonyok okán visszautasították a "könyöradományt". Az ilyen ok miatti visszautasításra azonban igazán az elmúlt fél évszázad szolgáltatott (volna) okot, egészen máig. Végül Gerster Árpád, Samassa József egri érsek és Apponyi gróf komolyabb pénztámogatásával megvették a 420 East 14. Street alatti presbitá- riánus templomot, amely 1905. szeptember 3-tól New York első , de mindössze 300 hívőnek elegendő magyar Szent István templomnak lett az otthona, s onnét számít a Szent István templom élete. Majd 1922-ben magyar ferences atyák jöttek ki, s Patrick Hayes amerikai érsek Páter Peéri Bonaventú- rát, a szegedi ferences házfőnököt kérte fel a plébánia vezetésére. Az új templom építésére 1920. augusztus 20- án született meg a határozat, s amelyben a 406 magyar alapító - s a következő terv külön is érdemes e megemlékezés során a figyelemre! - magyar iskolát és az abban tanító nővérek számára zárdát is terveztek. Az épület alapkövét 1927. november 13-án tették le, a már bíboros Hayerd érsek 1928. december 2-án szentelte fel. A megemlékezésbe két nevet kell felírni. Elsősorban Szent István királyunk nevét, akinek alakja egyaránt jeleníti meg a nemzeti és a vallási összetartozást, s a nemzettel, az óhazával és a mindenkori magyarországi hatalommal való bonyolult kapcsolatát. A másik név: Szendy Emil építészmérnök, ő tervezte az népületet, amely jól illik a New York-i utcába, mégis teplomként kiemelkedik onnét. E hét hétfőjén a New York-i hívek köszönettel elbúcsúztatták Csorba Domokos atyát, aki nyugállományba vonul s hazaköltözik Magyarországra. amíg ez az ország fennáll. Ezzel szemben hogy értékeli Szent István ünnepét az utca egyik embere, akit a Magyar Rádió Vasárnapi Újságja kérdezett meg. Húsz évhez közeli, baseball sapkáját fordítva viselő, laza fiatalember, egyike az évtizedek szellemi agymosásai szülte társadalmi eredménynek.- Neked mit jelent Szent István ünnepe?- Hát ugye a tüzijáttékot. így mondta: két tével! (FD) Kétféle Szent István értékelés “UTCAI” ÁLLAMFŐ Szent István idei ünnepén Magyarországon és az elszakított területek még maS rlakta részein az ünnepségekkel, megemlékezésekkel párhuzamosan, illetve egy- ötve méltó kulturális rendezvények zajlottak. | A St Stephen bejárata: tág kapuk j warn....:.**.....* - - - ................ Tűzijáték a Gellért felett: fényes magyarok? —r.................................................................................:
