Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-26 / 217. szám

8 magyarszó-ahíd KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK 200s.augusztus26. Telefonhálózat és közvilágítás épül Kisszelmencen REMÉNYHATÁROK Évtizedek óta nem látott forgalom és nyüzsgés tapasztalható mostanság az ukrán­szlovák határon fekvő Kisszelmencen. A határszéli községben határátkelő épül, melynek beüzemeléséhez kellő infrastruktúrára, területi átalakításra van szükség. Az MVSZ KITART A LAPPANGÓ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MELLETT Augusztus 22. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) El­nöksége továbbra is kitart azon ál­láspontja mellett, miszerint az 1941- ben visszatért bácskai, muraközi, muravidéki és baranyai területeken élő magyarok és leszármazottaik mai napig magyar állampolgárok­nak tekintendők, és várja, hogy a magyar igazságszolgáltatás a délvi­dékiek - lappangó állampolgárságuk igazolását kérő - beadványainak jog­erős elbírálásával megnyugtatóan rendezze ezt a fontos politikai kér­dést. Állásfoglalása elfogadásakor az MVSZ Elnöksége ismerte Német­ország alkotmánybíróságának azt az elvi határozatát, mely szerint a II. világháborút követő területvesztés nem jelenti az állampolgárság el­vesztését is. A Gyurcsány-kormány által augusztus elején az érintettek - többek közt az MVSZ - nélkül tar­tott konferencia sem tudott érdemi, cáfoló jogi ellenérvet találni, (vaj- dasagma.info) Dávid Ibolya Erdélyben ünnepelt Augusztus 20. Dávid Ibolya, az MDF elnöke Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt vett részt Hármasfalu székelyszentistváni re­formátus templomában ünnepi ökumenikus istentiszteleten. Szük­ségét éreztem, hogy itt legyek Er­délyben, Székelyszentistvánon a nemzet legrégibb ünnepén. Fontos ez, hogy jelét adjuk a nemzeti együ­vé tartozásnak, főként december 5-e után - mondta Dávid Ibolya ünnepi beszédében. Kifejtette: Szent István szerette Erdélyt, ide mindig olyan vezéreket nevezett ki, akik szeretni tudták, össze tudták békíteni a bese­nyőket a székelyekkel, mai értelem­ben autonómiát adott Erdélynek. Dávid Ibolya szerint az MDF-re és rá mindig lehet számítani annak megválaszolására, hogy milyen nemzetstratégia kell, és milyen köz­jogi kapcsolatot kell kialakítani a magyar nemzetrészek között. Markó Béla RMDSZ elnök el­mondta: még vannak lelki, szellemi határok az anyaországi magyarok és a határon túliak között. Ezeket le kell bontani. (erdelyma) Az UNIÓ KORMÁNYA ÁTTEKINTI A VAJDASÁGI HELYZETET Augusztus 22. A brüsszeli parla­ment képviselője újra indítványozza a vajdasági kérdés megvizsgálását. Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője elmondta: július elejére kérte egy rendkívüli bizottsági ülés összehívását, ezzel párhuzamosan föl is szólalt a plenáris ülésen. "A rendkívüli plenáris ülésen végül is megvizsgáltuk a helyzetet, mondta Becsey Zsold, majd így folytatta: abban maradtunk, hogy a bizottság elnöke levelet ír Kostunica kor­mányfőhöz, illetve három miniszte­Augusztus 19. A hatvan évvel ezelőt­ti drasztikus határvonást követően az ungvári járási kistelepülés gyakorlatilag halálra lett ítélve. Szovjet időkben miu­tán lebontották a valamikor közpénzen épült, előbb iskolának, majd rendelő­nek és kultúrháznak helyet adó épüle­tet, a kicsiny római katolikus templo­mon kívül nem maradt középület a fa­luban. Volt, van mit bepótolni a falu egyet­len utcáján és a sorompós határszakasz elhagyatott, gazzal felvert területén. Az útépítők hetekig dolgoztak a határhoz vezető közút szélesítésén. Az illetékes szolgálatok ellátták a határátkelőt vil­lanyárammal, kiépítették a telefonháló­zatot, az informatikai összeköttetést, a falu közvilágítást kapott. A szelmenciek örülnek, hogy a valamikor egy község­ként élő Nagy- és Kisszelmenc közötti határ átjárhatóvá válik, és akinek lesz pénze útlevélre, szlovák vízumra, az ke­rülő nélkül látogathatja a szlovák olda­Augusztus 22. Nem mindennapi ese­mény színtere volt Kolozsvár központja: a VII. Szent István-napi Néptánctalál­kozón résztvevő csoportok vonultak népviseletbe öltözve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyétől a Szent Mihály templomig, majd a temp­lom előtti téren táncbemutatót tartottak. Úgy tűnik, a kolozsváriak végképp szí­vükbe fogadták a rendezvényt: a vasár­napi felvonuláson és utcai táncon, illetve a záró gálán is népes közönség gyönyör­ködött a változatos népviseletekben, ha­gyományos táncokban. A felvonulást szentmise követte a Szent Mihály plébá­niatemplomban. Ion élő rokonait, ismerőseit. Másrészt tudvalevő, hogy Kisszelmenc évek óta öregedik, a falut főként idős emberek lakják. Nem titok, a nyugdíjból nem te­lik drága úti okmányra, vízumdíjra, így sokan szkeptikusak a határátkelő ügyé­ben. A fiatalok derűlátóak. Örülnek, hogy élet költözik a faluba, remélik a jobbat, és hogy a határátkelő megnyitá­sa gazdasági téren is fellendíti majd a települést. Szlovákiai oldalon Nagyidai Balázs, a szelmenci kishatár tervezője elmond­ta, épp a napokban készítette el az épít­kezéshez szükséges tervdokumentációt. Ennek alapján Kis- és Nagyszelmenc között olyan átkelő működik majd, amelyet egyelőre csak a gyalogosok és a kerékpárosok használhatnak. A határon egy 12 méter hosszú, illetve 10,5 méter széles területet aszfaltoznak le, az út mindkét oldalára egy-egy őrbódét he­lyeznek el, a két sávot pedig korláttal választják el egymástól. A Kisbácsban, Györgyfalván, Ara- nyosgerenden, Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Mákón és Magyar- fenesen zajló pénteki és szombati ren­dezvények államalapító királyunk, Szent István emlékének jegyében teltek. A néptánctalálkozóra érkezett hagyo­mányőrző csoportok fellépései legtöbb helyszínen a helyi ünnepségek, faluna­pok magvát képezték. Értékes, fontos egy közösség számára, ha érzi, hogy értük jön el négy tánccso­port, hogy megmutassák tudásukat, együtt ünnepeljenek a helyiekkel. Az aranyosgerendi előadás megkezdése előtt a kultúrotthon előtti téren már be­melegítettek a zenészek és táncosok, iga­zi táncházas hangulat alakult ki, ami csak fokozódott az előadás során, ahol a nézők tapssal bátorították a fellépőket. Magyarfenesen három esemény zaj­lott párhuzamosan: a Szent István-napi ünnepség, a falunapok és a néptánc­találkozó. A rendezvényen Kerekes Sán­dor, a Kolozs megyei tanács alelnöke is köszöntötte a rendezvényt, Szent István király Imre herceghez intézett intelmei­ből idézve:- Gyenge az egynyelvű ország, a ki­sebbségeket nem fenyegetésként, de erőt adóként kell kezelni. Különösen fontos a regionális és kisebbségi kultú­rák, hagyományok megismerése most, hogy globalizálódó világunk elnyeléssel fenyegeti azokat - fogalmazott az alel- nök. (Szabadság, Kolozsvár) Az építkezés hevében az ukránok le- döntötték a 2003 októberében felava­tott Remény kapui elnevezésű emlék­mű Kisszelmencen álló részét. A mun­kások a fél székely kaput át akarták emelni a határ nagyszelmenci oldalára, hogy ott állítsák azt fel, ám a határőrség emberei ezt megakadályozták. Mint mondták, ez komoly határsértés lett volna. Tervek szerint azonban szlovák oldalon újra felállítják majd a most már egyesített kaput. (Kárpátalja/Új Szó, Po­zsony) Sólyom László a határon túlra is üzent Augusztus 20. Sólyom László magyar köztársasági elnök nemzeti ünnepünkön mondott beszédében a határon túli magyarságnak is üzent. "Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmaz­kodni, mintát követni? Igenis előáll­hatunk olyan megoldásokkal, ame­lyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismer­tethetjük őket. (...) Igen, ezzel a ha­táron túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdal­masan félresiklott, és ez nem ma­radhat így!" - jelentette ki. Az Alkotmánybíróság korábbi el­nöke kifejtette: a jogban is vannak felfedezések, köztük olyanok, ame­lyek a magyar nemzet országhatá­rokkal szétszabdaltságára válaszul születtek. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a határon túli magyarok problémája nem csak jogi kérdés. "Mit tudunk az ott élő magyarság­ról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jo­gosan sértheti az ottani népek érzé­kenységét, és mi az, ahol nem en­gedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa sze­mébe, amikor új megoldásokat java­solunk" - fejtette ki Sólyom László. (Új Szó, Pozsony) Néptáncosok forgataga Szent István napján KOLOZSVÁRI TÁNC Felvonulással, szentmisével, illetve ünnepi gálával zárult a VII. Szent István- napi Néptánctalálkozó Kolozsváron és környékén, amelyen hat ország tíznél több kisebbségi és hagyományőrző együttese vett részt. Szentmise a plébániatemplomban: sok fiatal j

Next

/
Thumbnails
Contents