Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-26 / 217. szám
8 magyarszó-ahíd KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK 200s.augusztus26. Telefonhálózat és közvilágítás épül Kisszelmencen REMÉNYHATÁROK Évtizedek óta nem látott forgalom és nyüzsgés tapasztalható mostanság az ukránszlovák határon fekvő Kisszelmencen. A határszéli községben határátkelő épül, melynek beüzemeléséhez kellő infrastruktúrára, területi átalakításra van szükség. Az MVSZ KITART A LAPPANGÓ ÁLLAMPOLGÁRSÁG MELLETT Augusztus 22. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) Elnöksége továbbra is kitart azon álláspontja mellett, miszerint az 1941- ben visszatért bácskai, muraközi, muravidéki és baranyai területeken élő magyarok és leszármazottaik mai napig magyar állampolgároknak tekintendők, és várja, hogy a magyar igazságszolgáltatás a délvidékiek - lappangó állampolgárságuk igazolását kérő - beadványainak jogerős elbírálásával megnyugtatóan rendezze ezt a fontos politikai kérdést. Állásfoglalása elfogadásakor az MVSZ Elnöksége ismerte Németország alkotmánybíróságának azt az elvi határozatát, mely szerint a II. világháborút követő területvesztés nem jelenti az állampolgárság elvesztését is. A Gyurcsány-kormány által augusztus elején az érintettek - többek közt az MVSZ - nélkül tartott konferencia sem tudott érdemi, cáfoló jogi ellenérvet találni, (vaj- dasagma.info) Dávid Ibolya Erdélyben ünnepelt Augusztus 20. Dávid Ibolya, az MDF elnöke Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt vett részt Hármasfalu székelyszentistváni református templomában ünnepi ökumenikus istentiszteleten. Szükségét éreztem, hogy itt legyek Erdélyben, Székelyszentistvánon a nemzet legrégibb ünnepén. Fontos ez, hogy jelét adjuk a nemzeti együvé tartozásnak, főként december 5-e után - mondta Dávid Ibolya ünnepi beszédében. Kifejtette: Szent István szerette Erdélyt, ide mindig olyan vezéreket nevezett ki, akik szeretni tudták, össze tudták békíteni a besenyőket a székelyekkel, mai értelemben autonómiát adott Erdélynek. Dávid Ibolya szerint az MDF-re és rá mindig lehet számítani annak megválaszolására, hogy milyen nemzetstratégia kell, és milyen közjogi kapcsolatot kell kialakítani a magyar nemzetrészek között. Markó Béla RMDSZ elnök elmondta: még vannak lelki, szellemi határok az anyaországi magyarok és a határon túliak között. Ezeket le kell bontani. (erdelyma) Az UNIÓ KORMÁNYA ÁTTEKINTI A VAJDASÁGI HELYZETET Augusztus 22. A brüsszeli parlament képviselője újra indítványozza a vajdasági kérdés megvizsgálását. Becsey Zsolt, az Európai Parlament képviselője elmondta: július elejére kérte egy rendkívüli bizottsági ülés összehívását, ezzel párhuzamosan föl is szólalt a plenáris ülésen. "A rendkívüli plenáris ülésen végül is megvizsgáltuk a helyzetet, mondta Becsey Zsold, majd így folytatta: abban maradtunk, hogy a bizottság elnöke levelet ír Kostunica kormányfőhöz, illetve három miniszteAugusztus 19. A hatvan évvel ezelőtti drasztikus határvonást követően az ungvári járási kistelepülés gyakorlatilag halálra lett ítélve. Szovjet időkben miután lebontották a valamikor közpénzen épült, előbb iskolának, majd rendelőnek és kultúrháznak helyet adó épületet, a kicsiny római katolikus templomon kívül nem maradt középület a faluban. Volt, van mit bepótolni a falu egyetlen utcáján és a sorompós határszakasz elhagyatott, gazzal felvert területén. Az útépítők hetekig dolgoztak a határhoz vezető közút szélesítésén. Az illetékes szolgálatok ellátták a határátkelőt villanyárammal, kiépítették a telefonhálózatot, az informatikai összeköttetést, a falu közvilágítást kapott. A szelmenciek örülnek, hogy a valamikor egy községként élő Nagy- és Kisszelmenc közötti határ átjárhatóvá válik, és akinek lesz pénze útlevélre, szlovák vízumra, az kerülő nélkül látogathatja a szlovák oldaAugusztus 22. Nem mindennapi esemény színtere volt Kolozsvár központja: a VII. Szent István-napi Néptánctalálkozón résztvevő csoportok vonultak népviseletbe öltözve a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyétől a Szent Mihály templomig, majd a templom előtti téren táncbemutatót tartottak. Úgy tűnik, a kolozsváriak végképp szívükbe fogadták a rendezvényt: a vasárnapi felvonuláson és utcai táncon, illetve a záró gálán is népes közönség gyönyörködött a változatos népviseletekben, hagyományos táncokban. A felvonulást szentmise követte a Szent Mihály plébániatemplomban. Ion élő rokonait, ismerőseit. Másrészt tudvalevő, hogy Kisszelmenc évek óta öregedik, a falut főként idős emberek lakják. Nem titok, a nyugdíjból nem telik drága úti okmányra, vízumdíjra, így sokan szkeptikusak a határátkelő ügyében. A fiatalok derűlátóak. Örülnek, hogy élet költözik a faluba, remélik a jobbat, és hogy a határátkelő megnyitása gazdasági téren is fellendíti majd a települést. Szlovákiai oldalon Nagyidai Balázs, a szelmenci kishatár tervezője elmondta, épp a napokban készítette el az építkezéshez szükséges tervdokumentációt. Ennek alapján Kis- és Nagyszelmenc között olyan átkelő működik majd, amelyet egyelőre csak a gyalogosok és a kerékpárosok használhatnak. A határon egy 12 méter hosszú, illetve 10,5 méter széles területet aszfaltoznak le, az út mindkét oldalára egy-egy őrbódét helyeznek el, a két sávot pedig korláttal választják el egymástól. A Kisbácsban, Györgyfalván, Ara- nyosgerenden, Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Mákón és Magyar- fenesen zajló pénteki és szombati rendezvények államalapító királyunk, Szent István emlékének jegyében teltek. A néptánctalálkozóra érkezett hagyományőrző csoportok fellépései legtöbb helyszínen a helyi ünnepségek, falunapok magvát képezték. Értékes, fontos egy közösség számára, ha érzi, hogy értük jön el négy tánccsoport, hogy megmutassák tudásukat, együtt ünnepeljenek a helyiekkel. Az aranyosgerendi előadás megkezdése előtt a kultúrotthon előtti téren már bemelegítettek a zenészek és táncosok, igazi táncházas hangulat alakult ki, ami csak fokozódott az előadás során, ahol a nézők tapssal bátorították a fellépőket. Magyarfenesen három esemény zajlott párhuzamosan: a Szent István-napi ünnepség, a falunapok és a néptánctalálkozó. A rendezvényen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke is köszöntötte a rendezvényt, Szent István király Imre herceghez intézett intelmeiből idézve:- Gyenge az egynyelvű ország, a kisebbségeket nem fenyegetésként, de erőt adóként kell kezelni. Különösen fontos a regionális és kisebbségi kultúrák, hagyományok megismerése most, hogy globalizálódó világunk elnyeléssel fenyegeti azokat - fogalmazott az alel- nök. (Szabadság, Kolozsvár) Az építkezés hevében az ukránok le- döntötték a 2003 októberében felavatott Remény kapui elnevezésű emlékmű Kisszelmencen álló részét. A munkások a fél székely kaput át akarták emelni a határ nagyszelmenci oldalára, hogy ott állítsák azt fel, ám a határőrség emberei ezt megakadályozták. Mint mondták, ez komoly határsértés lett volna. Tervek szerint azonban szlovák oldalon újra felállítják majd a most már egyesített kaput. (Kárpátalja/Új Szó, Pozsony) Sólyom László a határon túlra is üzent Augusztus 20. Sólyom László magyar köztársasági elnök nemzeti ünnepünkön mondott beszédében a határon túli magyarságnak is üzent. "Miért kellene nekünk nemzetközi kérdésekben mindig csak alkalmazkodni, mintát követni? Igenis előállhatunk olyan megoldásokkal, amelyek talán szokatlanok, de amelyek a mi problémáinkra vannak szabva, és aztán türelmes munkával elismertethetjük őket. (...) Igen, ezzel a határon túli magyarokról is szólok. Az ő magyar állampolgárságuk fájdalmasan félresiklott, és ez nem maradhat így!" - jelentette ki. Az Alkotmánybíróság korábbi elnöke kifejtette: a jogban is vannak felfedezések, köztük olyanok, amelyek a magyar nemzet országhatárokkal szétszabdaltságára válaszul születtek. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a határon túli magyarok problémája nem csak jogi kérdés. "Mit tudunk az ott élő magyarságról? Pedig puszta érzelmi alapon könnyen tévútra jutunk. Meg kell ismerni szomszédainkat, az ottani magyarokat ahhoz, hogy békességes megoldást találjunk. így tudjuk csak belátni, mi az, ami sértheti, ami jogosan sértheti az ottani népek érzékenységét, és mi az, ahol nem engedhetünk a magunk igazából. És aztán kellő tudással és empátiával nyugodtan nézhetünk Európa szemébe, amikor új megoldásokat javasolunk" - fejtette ki Sólyom László. (Új Szó, Pozsony) Néptáncosok forgataga Szent István napján KOLOZSVÁRI TÁNC Felvonulással, szentmisével, illetve ünnepi gálával zárult a VII. Szent István- napi Néptánctalálkozó Kolozsváron és környékén, amelyen hat ország tíznél több kisebbségi és hagyományőrző együttese vett részt. Szentmise a plébániatemplomban: sok fiatal j