Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-26 / 217. szám

4 MAGYAR SZÓ-A HÍD Amerika hírei 2005. AUGUSZTUS 26. Rumsfeld: szaporodni fognak A TERRORCSELEKMÉNYEK Augusztus 24. Az amerikai védelmi minisz­ter szerint nem vet véget az erőszaknak az új iraki alkotmány, és Donald Rumsfeld állítja: arra számítanak, hogy az alaptörvény elfoga­dása után szaporodnak majd a terrorcselek­mények. A miniszter elutasította ugyanak­kor azokat a feltételezéseket, amelyek szerint az iraki szunniták elutasító magatartása pol­gárháborúhoz vezethet Irakban. Korábban George W. Bush amerikai elnök jónak ne­vezte az iraki alkotmánytervezetet, mivel az szerinte garantálja a kisebbségek és a nők jo­gait, valamint a szabad vallásgyakorlást. (radio.hu) AZ AMERIKAI LÉGIERŐ ADATBÁZISÁT HACKEREK TÁMADTÁK MEG Augusztus 24. Az amerikai légierő mintegy 33 ezer tisztjének személyi adatait lopták el a katonai számítógépes adatbázisból a The Washington Post beszámolója szerint. A hackertámadás a haderőnem tisztikarának mintegy felét érinti. A bűncselekményt fel­tehetően olyan személy követte el, akinek le­gális hozzáférése volt a rendszerhez. A szó­ban forgó adatok közé nem tartoznak a pénz­ügyekre vonatkozóak, hanem csak szemé­lyes információk családi állapotukról, gyer­mekeik számáról, tanulmányi eredményeik­ről, valamint születésük helyéről és idejéről. Eddig egyetlen pénzügyi csalás sem köthető az esethez, de az érintetteket éberségre intet­ték, mivel az eltulajdonított adatok között van társadalombiztosítási számuk, amelyet arra is fel lehet használni, hogy további ada­tokat szerezzenek róluk. Javasolták nekik, hogy nagy figyelemmel kísérjék hitelkártyá­ik forgalmát. (MTIIbvg.hu) Guantánamóról három foglyot BOCSÁTOTTAK SZABADON Augusztus 23. Három foglyot szabadon bo­csátottak Guantánamóról, abból a börtönből, amely a kubai területen lévő amerikai bázi­son van, és ahol a terrorizmussal gyanúsítot­takat őrzik. A Pentagon bejelentése szerint a foglyok többé már nem minősülnek ellensé­ges harcosnak - ez a hivatalos minősítésük a guantánamói foglyoknak -, de hogy eddig mitől minősültek annak, azt a Pentagon szó­vivője nem fejtette ki. A három férfit egyéb­ként szülőhazájukba, Jemenbe, Tádzsikisz­tánba és Iránba küldték vissza. így 505-re csökkent a fogva tartottak száma. Többségü­ket Afganisztánban fogták el, és immár több mint három éve vannak Guantánamón, ahol egyébként 2002-ben nyitották meg ezt a spe­ciális börtönt. (radio.hu) Nincs iráni fegyverprogram Augusztus 23. Az időnként baloldalisággal vádolt Washington Post címlapon tudósított arról, hogy a nemzetközi szakértők nem ta­láltak bizonyítékot az iráni nukleáris fegy­verprogram létezésére. Az amerikai tudóso­kat is felvonultató csoport véleménye szerint azok az uránium-nyomok, melyeket két éve találtak, és amelyek fegyverek készítéséhez is felhasználható minőségű uránium jelenlé­tére utaltak, valójában "szennyezett pakisz­táni felszerelésektől" származtak (Magyar Nemzet Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina HUWashingtont perli Connecticut az új iskolaprogram miatt KÖLTSÉGES CÉLOK Beperelte a szövetségi államot Connecticut, mert olyan feladatokat rótt a helyi közigazgatásra, melyekhez nem biztosította a szükséges forrásokat. A vita konkrét tárgya a George W. Bush kezdeményezte "Egyetlen gyerek se maradjon le!" program, mely központilag összeállított tesztek bevezetését követeli meg az általános iskoláktól. Augusztus 23. Új szintre helyezte az államok egy része és az amerikai szövet­ségi kormány közötti jó ideje folyó ok­tatási vitát tegnap Connecticut, amikor bíróságon támadta meg az "Egyetlen gyerek se maradjon le!" programot. Bush elnök sarokkőként tekint a 2002- ben elfogadtatott jogszabályra, amely a központi tesztek segítségével kívánja összehasonlíthatóvá tenni az iskolák tel­jesítményét. A program forrásmegvo­nással is ösztönözni kívánja az iskolákat a jobb teljesítményre. Az a tanintézet ugyanis, amelynek tanulói nem érik el az előírt szintet - beleértve a hátrányos szociális helyzetű és a különleges segít­séget igénylő tanulókat is - felkerül egy listára. Ha ez egymást követő két évben előfordul, előrelépési tervet kell készíte­ni, majd a következő rossz év után egyé­ni konzultációt kell biztosítania a gyen­gén szereplő diákoknak. Emellett azok­nak a gyerekeknek, akik csupa ötös osz­tályzatot szereznek, fel kell ajánlania, Augusztus 23. Cindy Sheehan, egy Irakban megölt amerikai katona anyja augusztus 6-án indította el a crawfordi megmozdulást, azzal hogy, sátrat vert az út mentén, hogy személyesen találkoz­zon a szabadságát texasi birtokán töltő elnökkel, és elmondja véleményét a há­ború értelmetlenségéről. A kaliforniai ellentüntetők karavánjá­nak a jelszava: "Cindy, az én nevemben ne szóljál!" Több kaliforniai várost fel akarnak keresni, mielőtt Crawfordba ve­szik az irányt, hogy ott csatlakozzanak a nemrég "Isten áldja elnökünket" transz­parenssel ugyancsak tábort létesítő el­lentüntetőkhöz. A karaván harminctagú, de arra számítanak, hogy útközben so­kan beállnak közéjük. A menetoszlop megállt Vacaville városkában is, ahol Cindy Sheehan él, de jelenlétük nem váltott ki különösebb izgalmat. Sacramentóban viszont heves szócsatá­hogy átmehessenek más iskolába. A tá­vozó gyerekeket követi a szövetségi tá­ba keveredtek háborúellenes tüntetők­kel, akik kórusban a katonák hazahozata­lát követelték, a karaván néhány tagja vi­szont egyebek közt lekommunistázta őket. Cindy Sheehan jelenleg nem tar­tózkodik Crawfordban, mivel néhány napja Los Angelesbe utazott, ahol szív­rohammal kórházba szállították 74 éves anyját. George Bush elrök szerint az Egye­sült Államokat gyengítené, ha most ki­vonnák az amerikai csapatokat Irakból, amint azt a crawfordi tiltakozók táborát elindító Cindy Sheehan és mások köve­telik. Az elnök augusztus 23-án nyilatko­zott a sajtónak Idaho államban, ahol másnap beszédet mondott az iraki hábo­rúval szemben egyre kétkedőbb ameri­kai közvélemény meggyőzése érdeké­ben. Bush egyértelműen jelezte, hogy nem fog szóba állni Cindy Sheehan asz- szonnyal. (MTI) mogatási kvóta is. A négy év után is gyengélkedő iskoláknak még tovább csökkentik a támogatását, és leépítése­ket írhatnak elő. A legnagyobb pedagógus-szakszer­vezet, a Nemzeti Oktatási Szövetség, il­letve több michigani, texasi és vermon- ti iskolakörzet áprilisban már keresetet nyújtott be a jogszabály ellen, mond­ván, hogy a program a nem megfelelő­en finanszírozott többletterhekkel még jobban ellehetetleníti a több hátrányos helyzetű diákkal rendelkező iskolákat. Utah állam pedig olyan jogszabályt fo­gadott el, mely megtagadja a szövetségi rendelkezés teljesítését. Connecticut azt állítja, hogy az extratesztek és a ki­egészítő programok a következő évek­ben ötvenmillió dollárjába (tízmilliárd forint) kerülnének a központilag bizto­sított 46 millión felül. A vita első látásra Richard Blu­menthal demokrata főügyész és a re­publikánus központi kormányzat kö­zött folyik. Csakhogy a beadványt tá­mogatja Connecticut republikánus kor­mányzója, Jodi Rell is. A republikánu­sokra az ügy annyiban mégis visszaüt, hogy a connecticutiak által citált tör­vényt - mely szerint a szövetségi kor­mány nem írhat elő olyan feladatokat, melyeket az államoknak saját pénzük­ből kellene finanszírozniuk - még ők fo­gadtatták el Bili Clinton elnöksége ide­jén. (Magyar Hírlap Online) A republikánusok többet költenek A republikánusok a költségvetési kiadások csökkentését ígérték, aztán csak még többet költöttek. Mire valók a választási ígéretek? Augusztus 23. A republikánusok a kilencvenes években fiskális szigort, az állami kiadások visszafogását ígér­ték. Reformjavaslataiknak köszönhe­tően 1994-ben negyven év után ismét többségbe kerültek a Kongreszszus- ban. A Cato Institute a közelmúltban tanulmánykötetet jelentetett meg a kérdésről A republikánus forradalom tíz éve címmel. A válasz egyértelmű: az ígéretekből nem lett semmi. A költségvetés által elosztott pénz csaknem ötven százalékkal nőtt az el­múlt évtizedben. Bush elnökségének első négy évében 28 százalékos volt az emelkedés. "Ez pontosan az ellen­téte annak a programnak, amivel a kilencvenes években előálltak - idéz Matt Welch a Reason magazin publi­cistája a kötetből. - Tragikus, hogy hatalomra kerülve a republikánus forradalom vezetői közül sokan épp azt csinálják, amit korábban kritizál­tak. Feledve, hogy miért szavaztak rájuk az emberek, most még a de­mokratáknál is többet költenek." Az igazi tanulságot Welch szerint maga Newt Gingrich, a hajdani nagy republikánus forradalmár vonja le a kötetben megjelent írásában. "A ígé­retek, köztük az olcsóbb állam, pusz­tán választási célt szolgáltak. "('Nép- szabadság Online) "Cindy, az én nevemben ne szóljál!" ELLENTÜNTETÉS George Bush amerikai elnök politikáját támogató karaván indult el Kaliforniából a texasi Crawfordba, ahol az etnök birtokának közelében az iraki háború elten tiltakozó tüntetők táboroznak. Blumenthal: Connecticut perel y Cindy és támogatói: szóra sem érdemesítettek? j

Next

/
Thumbnails
Contents