Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Titkos plutónium A hidegháború lezárása óta először ismét 238-as izotópszámú plutónjum előállítására készül az Egyesült Államok. Június 28. A The New York Times június 28-án számolt be arról, hogy Idaho szövetségi államban harminc év alatt 1,5 milliárd dollár értékben 150 kilogramm 238-as izotópszámú plutóniumot állítanak elő. A 238-as izotópszámú plutónium több százszor radioaktívabb, mint a 239-es, amelyet atomfegyverek gyártására alkalmaznak. Az orvosok felhívják a figyelmet arra: már egy csepp belélegzése is komoly rákveszélyt okozhat. A 238-as plutónium értéke abban rejlik, hogy olyan hőfokot tud generálni, amelyet elektromos árammá lehet átalakítani. Az Egyesült Államok a nyolcvanas években állt le a 238-as izotópszámú plutónium gyártásával. Azóta Oroszországtól szerezte be ezt a veszélyes anyagot, de Washington egy Moszkvával kötött szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy katonai célokra nem használja fel a behozott plutóniumot. A program vezetői elmondták, hogy a plutóniumot szinte teljes egészében titkos célokra használják majd fel. A lap tudni véli, hogy a veszélyes anyaggal hírszerzési berendezéseket erősítenek majd. Timothy Frazier, az amerikai energiaügyi minisztérium radioizotóp részlegének vezetője egy nemrégiben adott interjújában cáfolta, hogy olyan katonai jellegű műveletet terveznének, amelybe nukleáris fegyvereket, műholdakat, illetve a világűrbe telepített fegyvereket vonnának be. Kizárólag védelmi célokra kívánják felhasználni a 238-as izotópszámú plutóniumot. (MTI) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Amerika hírei Az iraki hatalomátadás évfordulóján MÁS VÉLEMÉNYEN Június 28-án volt egy éve, hogy az Irakot megszálló Egyesült Államok -és a koalíciós erők - hivatalosan átadtak a hatalmat a helyieknek) Az évfordulón meggyilkolták az iraki parlament korelnökét, fiát és három testőrét. Bush elnök június 28-án beszédet mondott, miközben politikájának elfogadottsága a legalacsonyabbra süly- lyedt azóta, hogy 2001januárjában beköltözött a Fehér Házba. Június 28. Dari al-Fajad 87 éves iraki síita képviselő fiával és testőreivel utazott Bagdad északi részén, amikor egy öngyilkos merénylő hajtott az autójukba. Mindannyian meghaltak. Fajad a parlament korelnöke is volt. Június 28- án autóbomba robban Kirkukban, és Bagdadtól délre is öngyilkos merénylő gyilkolt, legalább öten meghaltak. Az Egyesült Államok egy hónapon belül a harmadik nagy offenzívát indította el Bagdadtól nyugatra a lázadók felszámolására. Az akcióban több mint ezer amerikai tengerészgyalogos vesz részt. A lázadás és a mindennapos merényletek miatt a helyzet egy évvel a hatalomátadás után sem nevezhető stabilnak. Donald Rumsfeld védelmi miniszter a minap azt mondta, hogy akár tizenkét évig is eltarthat a helyzet konszolidálása, amire Ibrahim al-Dzsaafari iraki kormányfő azzal válaszolt, hogy "két év is elég lesz a biztonság megteremtésére". Az új kormány áprilisi megalakulása óta több mint ezer ember halt meg, zömmel irakiak. A hatalomátadás után egy évvel sem lehet "normális, szuverén hatalomnak" nevezni az iraki kormányt - írta a BBC tudósítója. A tényleges hatalmat az Irakban lévő 140 ezer amerikai katona birtokolja. Az országban helyi szinteken etnikai, vallási és törzsi milíciák garázdálkodnak. A CNN, az USA Today és a Gallup legújabb közös felmérése szerint George W. Bush elnöki teljesítményét a megkérdezettek 53 százaléka tartja rossznak, és csak 45 százaléka jónak. Egy másik adat szerint az elnök Irak- politikáját immár az amerikaiak 58 százaléka tartja elhibázottnak, és mindösz- sze negyven százalékuk támogatja. A The Washington Postban közölt felmérés szerint az amerikaiak többsége nem hisz a lázadók elleni sikerekben, de - ami jó hír az elnöknek - a nagy többség, 58 százalék elfogadja, hogy a katonákat huzamosabb ideig Irakban tartsák a demokratikus intézmények és a közrend megszilárdításáig. Azonnali kivonulást csak minden nyolcadik megkérdezett akart. Az amerikaiak 51 százaléka szerint hibás, 48 százaléka szerint pedig helyes döntés volt háborút indítani Irak ellen. A megkérdezettek 22 százaléka vélte csak úgy, hogy gyengült az iraki kormányellenes lázadók ereje, míg 53 százalékuk szerint nem történt változás, 24 százalékuk szerint pedig a lázadók erősebbek lettek. A Demokrata Pártban több politikus is menetrendet sürgetett az amerikai katonák kivonására. Az iraki helyzetet nem csak az ellenzék ostorozza, hanem a Republikánus Párt soraiban is hallhatók elégedetlenkedő hangok. A kormány különösen rossz néven vette Chuck Hagel republikánus párti szenátornak, a külügyi bizottság tagjának azt a megjegyzését, amely szerint a helyzet Irakban nem javul, hanem romlik, a Fehér Ház pedig elvesztette kapcsolatát a valósággal. "Az a valóság, hogy vesztésre állunk Irakban" - mondta Hagel. Dick Cheney alelnök egy interjújában viszont - az ellenzék soraiban nagy felzúdulást keltve - egyenesen azt állította, hogy az iraki lázadók agonizálnak, az utolsókat rúgják. Condoleezza Rice június 28-án reggeli tévéinterjúiban azt hangsúlyozta, hogy Irakban a szabadság ügye töretlenül halad előre. John Kerry demokrata szenátor, volt elnökjelölt ugyanazon a napon a The New York Times-ban arról írt, hogy az elnök igazmondással tartozik a népnek, mivel politikája katasztrófával fenyeÚSZÓ FOGOLYTÁBOROK? Óceánján) hajókon is őrizhet terrorizmussal gyanúsított személyeket az Indiai-óceánon az Egyesült Államok - közölte az ENSZ kínzásellenes jelentéstevője, Manfred Nowak, aki az osztrák állami televízióban arról beszélt: nagyon sok információ utal erre. A világszervezet képviselője azonban elismerte, hogy egyelőre semmiféle bizonyítékot nem találtak a táborok létezésére, és az ENSZ szakértőinek nincs is lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék a híreszteléseket. Manfred Nowak a guantánamói támaszponton elkövetett visszaélések miatt is bírálta Washingtont. Kijelentette, ha az Egyesült Államok továbbra sem engedi, hogy a szervezet munkatársai felkeressék a fogolytábort, az ENSZ az év végéig jelentést készít a támaszpontról, méghozzá a szemtanúktól kapott beszámolók alapján. A szakértő szerint a Pentagonnak is érdeke volna, hogy független szakértőket engedjenek Guantánamóra, "ha ott valóban minden olyan csodálatos, mint állítják". (MTI) 2005. JÚLIUS 1. get. Felelőtlen döntései következtében Irak a dzsihádisták (iszlám szélsőségesek) fészkévé vált, már 16-20 ezren vannak, s számuk egyre növekszik. Bush elnöknek haladéktalanul részletes tervet kell kidolgoznia, amely világosan kijelöli, milyen határidőkkel adják át a katonai és rendőri feladatokat az irakiaknak, különben Amerika belebukdácsol az ingoványba - írta Kerry. A MoveOn PÁC liberális csoport politikai hirdetési kampányt indított az amerikai katonák haladéktalan kivonásának követelésével. A Demokrata Párt "háborús nyerészkedéssel" vádolja a Halliburton texasi energetikai céget. A Pentagon könyv- vizsgálói több mint egymilliárd dollárt kérdőjeleznek meg a cégnek az iraki munkavégzésért benyújtott számláiból. Ez az összeg több mint kétszerese annak, mint amekkora a korábbi hivatalos jelentésekben szerepelt. A cég azért is az ellenzéki vizsgálódások kitüntetett célpontja, mivel korábbi vezetője Dick Cheney, az Egyesült Államok alelnöke volt. A jelentéseket, köztük a Pentagon több, eddig nem ismert belső tanulmányát hétfőn hozták nyilvánosságra egy demokrata párti rendezvényen a The New York Times beszámolója szerint. Az eddigi hadjáratok nem tudták megrendíteni a lázadók elszántságát. Az Ibrahim al-Dzsaafari vezette új kormány április 28-ai megalakulása óta 1360 embert öltek meg, főleg polgári személyeket és az iraki biztonsági erők tagjait. A Fehér Házat rengeteg bírálat éri amiatt, hogy képtelen rendet teremteni Irakban. Bush környezetében érzékelhető az idegesség: ennek egyik jele az, hogy az iraki politika "újrafókuszálásá- ról" beszélnek. Bush elnök első mandátuma idején a terror elleni háborúra alapozta politikáját, mára ez "a szabadság és a demokrácia terjesztésévé" alakult át. Irakban azonban egyáltalán nem javul a helyzet. Augusztus 15-ig el kellene készülnie az új alkotmánynak, majd október 15-én népszavazáson kellene jóváhagyni, decemberben pedig választásokat tartani. Az alkotmányozásról azonban nem érkeznek hírek, a népszavazást az ingatag belső helyzetben nehéz lebonyolítani. Zavarja a képet az is, hogy Rumsfeld és mások beismerték: az amerikaiak tárgyalnak a lázadókkal. Ez a gyengeség jele, és nem tesz jót az amerikai elnök imázsának. Dzsalal Talabani iraki elnök tegnap elhatárolódott az amerikai erők és a lázadók közötti állítólagos kapcsolatfelvételtől: "Ha az amerikaiak tárgyalnak a lázadókkal, az az ő dolguk. Rumsfeld az Egyesült Államok védelmi minisztere, nem pedig Iraké" - mondta. Bush szerint viszont "fényes ösvény vezet a győzelemhez", és az amerikaiaknak fenn kell tartaniuk eltökéltségüket Irakban - mondta Scott McClellan Fehér Ház-i szóvivő. Szerinte Bushnak nincs új katonai vagy diplomáciai kezdeményezése. Ehelyett azt hangsúlyozza, hogy minden probléma dacára Irakban haladás van, az amerikaiak pedig befejezik az elkezdett munkát. (Magyar Hírlap Online IN épszabadság OnlinelMTI)
