Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-19 / 216. szám
14 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2005. AUGUSZTUS 19. Eltűnt tanári pénzek Próbaperre készülnek a pedagógusok: tavaly elmaradt tizenharmadik havi bérükért perelnek A minisztérium ugyanis csak a költségvetési tárgyalások után hajlandó velük szóbaállni. Felújítják Marco Polo szülőházát A horvátországi Korcsuk szigetén felújítják Marco Polo házát. A kétemeletes házat évtizedek óta rengeteg turista keresi fel. Riporter kerestetik A Magyar Televízió újra megrendezi a Riporter kerestetik tehetségkutató versenyt. Jelentkezni lehet: 12+@mtv.hu e-mailen vagy a 373-5344-es telefonon. Sztárcsinálók Odahaza ismét játsszák Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor Sztárcsinálók című első magyar rockoperáját, melyet eddig ezeröt- százszor játszottak. Seneca szerepét Szolnoki Tibor alakítja, aki az első rendezésben Nérót játszotta, Jézust Csengeri Attila formálja meg, Britannicust pedig Bereczky G. Zoltán. Ulrika: ismét Kováts Kriszta. Rendező: Nagy Viktor. Budapest, filmfóváros? Schiffer János főpolgármester-helyettes szerint a filmtörvény életbe lépése pozitív hatással volt az itthoni filmgyártásra, sokan jönnek külföldről Magyarországra forgatni, és az elmúlt néhány hónapban érzékelik az élénkülést a magyar filmek esetében is. Igazán nagyon örültek például annak, hogy "Szabó István végre Magyarországra jön forgatni". Szerkesztette: Földessy Dénes Nem álltak szóba a miniszterrel EURÓPA SZIGETÉN A kultuszminiszter pólóban, gitározva beállt a Sziget fesztivál tömegébe. Pedig tizenhárom évvel ezelőtt még főkapitánysági gond volt a "csövesek és szakadtak kordában tartásaA közelebb lakó óbudai konzervatív idősebbek - a fesztiválnép szerint: vén trotylik - akkor sikeresen fordultak a polgármesteri hivatalhoz: tiltsak be ezt a huligánkodást, nem tudnak aludni. Ma már majd félmillió ember jön ide szabadon szórakozni, szakadtak és nem szakadtak, s ami lényeges, viszi az európai ifjúság körében a hírnevet és hozza a pénzt az országnak. A Sziget fesztivál már Európa legnagyobb, legnépszerűbb rendezvénye a műfajban. Annyira "leg", hogy idén újabb hatalmas összeggel növelték az egyhetes rendezvény költség- vetését: 400 millió forinttal. így most egy milliárd 800 millió forinttal gazdálkodhatnak. A kultúra mai hazai anyagi válságában irigylésre méltó pénztömeg. Ezért sokan nem állnak meg az irigységnél, hanem egyenesen furkálódnak. Hiszen a tokaji írótábor idei költségvetését - hírlik - nem tudják fizetni. Igaz, a program szerkesztése értő fejekre vall: igazi sokrétegű kulturális rendezvény zárult le e heti lapzártánk előtt. Annyira, hogy a könnyűzenei fesztiváloknak a mély kulturális értékektől való tartózkodása helyett itt a fajsúlyos programok is szépen illeszkednek a rockgitárok hangjaiba. A kritikusok tudomásul kell hogy vegyék, Magyarhonban e nép igényessége lassan kihúzza a talajt a kultúra vagy a szórakoztatás című, leegyszerűsített ellentétpár alól. Meghívták például Komár Erzsébetet, a Magyar Nemzeti Filmarchívum - a korábbi Filmtudományi Intézet - nemcsak nagytudású, hanem rendkívül csinos munkatársát is, aki kétségtelenül Sziget 2005: feldobott hangulatok ^ nem túl nagy, ám érdeklődő publikumnak beszélt a filmművészet sajátosságairól. A közönség érdeklődése ugyan nyáriasan laza volt: szigeti hangulat vette körül az értékes gondolatokat. Egy fiú például nagyon elevenébe vágó kérdést tett fel, ám a válasz kezdetén meglátta, hogy sátor előtt egy régi kedvesének látszó ifjú szőke csoda húz el. Erre kiugrott hamar a gondolatgazdagságból, jobbról egy puszi a szőkének, balról kettő s máris ugrott vissza a filmtudományi sátorba. Szóval ilyen volt a sziget. A vájtfülű New York-i magyar ifjúságnak a fesztivál főtémájáról, a köny- nyűzene koncertekről elég néhány jól csengő, markáns nevet leírni: Morcheeba, Quimby, Youssou N'Door vagy Nick Cave. Persze e beszámolót még lapzárta után több nappal is lehetne írni. Például a lányokat. A fiúkat is persze, de az nőnemű újságíróknak lenne izgató harci feladat, már csak ez a világ rendje. A tökös firkászok keze írás közben igazából akkor remeg a billentyűsor felett, ha éppen valami bitangjó csajra kell emlékezni. Szabó Zoltán Attila úgy írt e kérdésről lapjában, hogy ismét bízni kezdhetünk az igazi magyar újságírás feltámadásában:- A férfinép pedig nem tud felocsúdni. Egy ausztrál lány ugyanis megigézte a hímeket. Nem meglepő hát, hogy tegnap egyre több kapatos rocker tudakolta: indul-e fapados járat a távoli földrészre, ahol Natalie Imbruglia lakozik... Eme örökzöld témán felül azonban politikai vonatkozásai is voltak a Szigetnek. Jöttek az urak és elvtársak píárt csinálni maguknak. Inkább az elvtársak jöttek, s mintha Canossát járnának. Hiszen én még szerkesztettem olyan rockoldalt, amikor a vidékre induló, tehát elsőnek kinyomtatott lappéldányokat futtárral hozatták vissza a Déli pályudvarról. Az volt benne az államellenes, hogy Benkő Laci OMEGA-főnök fotóján, a fél fülén lógott egy pici aranykereszt. Az elvtárskák kicserélték a fotót és máris kezdődhetett a sajtószabadság. Most meg az történt, hogy Bozóki István kultuszminiszter be akart látogatni a nyitás előtti estén búcsúkoncertezett Illés zenekar sátrába, ám Illésék erre kivonultak a sátorból. Bizony. Ez volt a Sziget fesztiválon a zenei Memória-tétel. Fut az élet! (De olykor azért nem rossz kicsit még meg is kergemi.) (FD) Több mint négyszázezer forint a Rómeó és Jália Négyszáznegyvenezer forint gyűlt össze azon a jótékonysági árverésen, amelyet a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Budapesti Operettszínház Rómeó és Júlia előadásainak néhány jegyéért indítottak, s amelynek bevételét a szegedi gyermekklinika javára fordítják A sikerprodukció belépői már a fesztivál kezdetére elkeltek, a játékok igazgatósága ezért jótékonysági aukcióra bocsátotta a produkció augusztus 18., 19. és 20-iki főpáholyának helyeit. Egy pár jegy kikiáltási ára 30 ezer forint volt; a legtöbbet, 90 ezer forintot, két augusztus 18-ára szóló belépőért fizetett egy cég. A Dóm téri színpadon Szinetár Dóra és Dolhai Attila főszereplésével, Kerényi Miklós Gábor rendezésében vasárnapig még négy alkalommal mutatják a fővárosban száz előadást megért darabot. A jótékonysági licitálásból befolyó összeget a szabadtéri játékok igazgatósága a szegedi gyermekklinikát támogató "Szegedi gyermekszívek gyógyulásáért" Alapítványnak ajánlotta fel. A felajánlott összegből műszert - infúziós pumpát, vagy az újszülöttek véroxigén-szintjét és szívműködését vizsgáló berendezést - vásárolnak, vagy a koraszülött intenzív osztály átalakítására fordítják - közölte az MTI-vel Katona Márta osztályvezető egyetemi tanár. "Már régebb óta tervezzük az osztály átalakítását, az egy nagy kórtermet kisebb bokszokra osztanánk. A beruházás - a kivitelezéstől függően - legalább 3-4 millió forintba kerülne, az alapítványnak ehhez jelenleg másfél millió forintja van, ezt egészítené ki az árverésen összegyűlt pénz" - mondta a főorvos. Opera az atombombáról TÖRTÉNELMI ZENE A neves amerikai zeneszerző, John Adams legújabb operáját Peter Sellars rendezésében október 1-én mutatják be a San Franciscói Operában. A Dr. Atomic című darab az atombomba kapcsán világhírűvé váló tudásról, Robert Oppenbeimerról, illetve az első atombomba előkészítéséről és megépítéséről szól. John Adams és Peter Sellars (képünk) közös munkájának köszönheti létét két korábbi történeti tárgyú Adams-opera is, az amerikai elnök történelmi látogatásáról szóló Nixon in China (1987) és a terrorizmus kérdését az operaszínpadra emelő Death of Klinghoffer (1991). A Dr. Atomic cselekménye 1945- ben játszódik, az első atombomba ledobása előtti utolsó órákban. Mint azt az augusztus 11-én tartott New York-i sajtótájékoztatón a San Franciscói Opera igazgatója, Pamela Rosenberg elmondta, eredetileg egy Faust- történetet feldolgozó művet rendeltek Adams-től, mely a tudomány mindenek felett való hatalmát állította volna a középpontba. Adams azonban sajátosan értelmezte a mítoszt, és saját országának legérzékenyebb tudománytörténeti pillanatára fókuszált. A sajtótájékoztatón jelenlévő szerző kifejtette, hogy számára "a legalapvetőbb amerikai mítosz az atombomba". A mű librettóját Peter Sellars állította össze korabeli - egykor államtitoknak minősülő - dokumentumokból. "Különös élmény kórusra és zenekarra hangszerelve találkozni ezekkel a szövegekkel, melyeket nemhogy nem szántak opera-alapanyagnak, de jelentős részüket a nyilvánosság se ismerhette" - mondta Sellars. Az opera zenéjét az 1950-es évek tudományos fantasztikus filmjei, illetve Edgard Varese inspirálta, aki Adams szerint az egyetlen valóban "posztnukleáris zenét" iró zeneszerző. A Dr. Atomic október 1. és 22. között lesz látható San Fransiscóban, utána Chicagóba utazik az előadás, majd Hollandiába és Angliába.
