Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-19 / 216. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. AUGUSZTUS 19. Rcigyügó hófolt a Marson FURCSA JELENSÉG A tavasz közeledtével az elszublimáló hóból visszamaradó foltok hetekig fehéren ragyognak a Mars felszínén. Először fedeztek fel HÁRMAS KISBOLYGÓT Azonosították az első kisbolygóhármast: a központi égitest körül két hold kering. A 260 kilométer átmérőjű Sylvia aszteroidát egy' 7 és egy’ 18 kilométeres társ kíséri. Eddig közel 60 olyan kisbolygót, üstökösmagot, Kuiper- objektumot ismertünk, amely körül hold ke­ring (a becslések alapján a kisbolygóknak mintegy 6%-ának van kísérője). Ezeket olyan miniatűr bolygó-hold rendszerekként kép­zelhetjük el, mint amilyen pl. a Föld és a Hold, és nagyobb társaikhoz hasonlóan a pá­ros tagjai közös tömegközéppont körül mo­zognak. A napokban jelentették be az első olyan rendszer felfedezését, ahol két kisebb hold is kísér egy nagyobb kisbolygót. A szó­ban forgó objektum a 87-es sorszámú Sylvia kisbolygó, amely egy' kb. 380x260x230 km átmérőjű aszteroida. (MTI) Ingyenes Wi-Fi-t SZOLGÁLTATHAT A GőOGLE A világ legnépszerűbb keresőportálja hama­rosan olyan netszolgáltatással hálózhatja be Amerikát, amelyet a személyre szabott hir­detések tarthatnak majd el. A Google akár a vezető távközlési cégeket is lesöpörheti az internetszolgáltatási piacról, ha megvalósul a GoogleNet, a világ elsőszámú keresőpor­táljának saját hálózata - írja a Business 2.0 internetes hírportálja. Az üzleti lap távközlé­si szakemberektől származó információkra alapozva azt állítja, hogy a Google már egy éve vásárol fel úgynevezett "sötét kábeleket", vagyis használaton kívüli optikai hálózato­kat, valamint a keleti part nagyvárosait (New York-ot, Atlantát és Miamit) összekö­tő üvegszálas vonalakat. Ha pedig már a Google kezében lesz egy egész Amerikát be­hálózó kábelrengeteg, csak egy lépés a saját netszolgáltatás beindítása - spekulál a Busi­ness 2.0. A lap szerint a GoogleNetet leg­könnyebben az egyre szélesebb körben használt Wi-Fi-kapcsolaton, azaz kábel nélküli összeköttetésen keresztül juttathatják majd el a felhasználókhoz, (origo.hu) Megfejtették az INKÁK CSOMÓÍRÁSÁT? Az inkáktól klasszikus értelemben vett írás ugyan nem maradt fenn, ám egy különleges jelrendszer néhány darabjából mégis arra le­het következtetni, hogy az Inka Birodalom­ban sem nélkülözték az adminisztratív utasí­tásokat és feljegyzéseket. A kipu, az inkák ál­tal egyesek szerint már több ezer éve hasz­nált csomóírás a legtöbb tudós feltételezése szerint adónyilvántartásként és igazgatási feljegyzésként szolgálhattak. A Science című folyóiratban most megjelent cikk azonban ennél többet is állít. Gary Urton, a Harvard Egyetem professzora szerint ugyanis nem­csak számokat jelöltek a függőlegesen fel­akasztott kötélen található csomók. A pro­fesszor egyik tanítványával olyan számítógé­pes programot alkotott meg, amely különfé­le számtani műveletek elvégzése révén elem­zi ki a lapukat. A kutatók által elemzett 21 kipu azért is különleges, mert egy helyről, az egykori igazgatási központból, Puruchuco- ból származnak. Ebből kifolyólag Urton-ék azt feltételezték, hogy a kipuk között olya­nok is találhatóak, melyek egymásra is ha­sonlítanak. (ma.hu) Augusztus 17. A Mars forgástenge­lye közel 25 fokos szöget zár be a pálya­síkjára állított merőlegessel. Ennek eredményeként hol az északi, hol a déli félteke kap több napfényt, azaz válta­koznak felszínén az évszakok (akárcsak Földünkön). Emellett a Mars pályája el­nyúlt, és naptávolban jelentősen keve­sebb meleget kap csillagunktól, mint napközeiben. A két jelenség együttesen határozza meg az éghajlatot, aminek eredményeként a bolygón a megfelelő helyen és időben akár +10 fok, de -160 fok is lehet. A tengelyferdeségnek és a pálya elnyúltságának együttes hatása nyomán a déli félteke nyara rövid és forró, ekkor a bolygó napközeiben jár és sok fényt kap. Ugyanakkor a kis naptá­volság miatt gyorsabban mozog pályá­ján, ezért ez az évszak rövidebb. Tél el­lenben akkor van a déli féltekén, amikor a Mars messze jár a Naptól, ezért a déli tél hosszú és hideg. Az északi féltekén Augusztus 15. A Forma Urbis, vagy más néven a Severusok Márvány Tér­képe Róma városának hatalmas térképe volt, melyet Septimus Severus császár parancsára készítettek i.sz. 200 körül. Eredetileg a város szívében álló Templum Pacis, azaz a Béke Temploma falára rögzítették, a város és annak csá­szára nagyságát szimbolizálta. A Biro­dalom negyedik századi hanyatlásával azonban a hatalmas - 18X13 méteres - térképet 250 különálló darabra szelték, majd leemelték a darabokat a falról. A kövek egy részét ezután építkezéseken használták fel - falba építve, vagy meg­őrölve cementbe keverték őket-, míg a szerencsésebb darabok kertekbe, vagy a föld alá kerültek a következő 1000 évre. ellentétes a helyzet: a nyár hosszú és enyhe, míg a tél rövid és hűvös. A tél közeledtével a bolygó légköré­ből először a vízgőz fagy ki a felszínre. Ha egyenletesen oszlana el az egész Marson, csak néhány századmilliméter vékony jégréteget alkotna. Később, az időjárás további hűlésével a szén-dioxid is elkezd kifagyni a felszínre a légkör­ből, és néhol a méteres vastagságot is el­éri. A szén-dioxid kifagyása miatt a tél közeledtével nem csak a hőmérséklet, hanem a légnyomás is csökken. A boly­gón tehát kétféle jég van jelen: fagyott víz és fagyott szén-dioxid, amelyek ke­veredhetnek is, sajátos molekulaszerke­zetű úgynevezett klatrátokat alkotva. A mellékelt képet a Mars Express- űrszonda készítette, még 2005. február 2-án. A HRSC kamerával készült fotó 15 méteres felbontással mutat egy, az északi szélesség 70. foka környékén lévő 35 km-es átmérőjű krátert. Bár a kráter A kirakós rejtélye talán azért megol­datlan a mai napig, mivel annak közel 80 százaléka hiányzik, és a meglévő da­rabokról sem lehet pontosan tudni mit is ábrázolnak. Most azonban a Stanford Egyetem kutatói és a Római Civilizáció Múzeumának olasz régészei több irányból közelítik meg a problémát, hogy megpróbálják azt sikeresen meg­oldani. A Stanford kutatói digitálisan beszkennelték a térkép még meglévő 1186 darabját - illetve azok másolatait (ugyanis az eredeti nagyobb darabok­ból sokszor csak a pár centis töredékek vannak meg), majd egy olyan program megírásába fogtak, melynek algoritmu­sai megpróbálják összeilleszteni a dara­bokat. Ez azonban azért is nehéz - még a program számára is, mert a darabok az idők során erősen deformálódtak, így a szabálytalan faragványok sokszor keverednek az időjárás, a természet, il­letve a későbbi sérülések nyomaival. "Először manuálisan próbáltuk ösz- szerakni a darabokat, de az első két-há- rom évben nem jártunk sikerrel, így ek­kor fordultunk a számítógép felé" - mondta el a kutatást vezető Marc Levoy a sajtónak. Az elmúlt év ezután komoly sikereket hozott: a számítógé­pes analízis nagyjából annyi munkát végzett el, mint amennyit a kutatók az elmúlt 20 év során felmutathattak. Az elmúlt három hétben pedig komoly át­törést értek el: sikerült megalkotni az összes létező töredék 3 dimenziós virtu­ális képét, így talán egy lépéssel köze­lebb kerültek az ókori Róma térképé­hez. (mult-kor.hu) nagyobb részéről már elszublimált a jég, a peremen néhol még maradt egy kevés belőle. A legfeltűnőbb azonban a kráter közepén lévő hó- vagy jégfolt, amely valószínűleg egy dűne tetejét fe­di és vízjégből áll. A jelenség, amelynek eredményeként a jég itt tovább megma­rad, pontosan nem ismert. Talán a dűne homokszemcséinek felülete által bizto­sított mikrofizikai környezet kedvez a fagyréteg fennmaradásának. (origo.hu) Ismeretlen makik Madagaszkáron Augusztus 13. Két eddig ismeret­len makifajt azonosítottak Mada­gaszkár szigetén, ezzel 47-ről 49-re nőtt a bolygónkon ismert makifajok száma. A makik és lemurok a Földünkön élő legveszélyeztetettebb főemlősök. Egyedül a 165 millió évvel ezelőtt izolálódott Madagaszkár szigetén él­nek - e korai elszigeteltség miatt Ma­dagaszkár ma számtalan olyan állat- és növényfaj otthona, amely kizáró­lag itt, az afrikai kontinenstől nyu­gatra eső szigeten él. A két új faj azonosításához vadon élő makik DNS-ének elemzésével jutottak német és madagaszkári ku­tatók. A törpemaki-félék családjába tartozó, Mirza zaza névre keresztelt óriás törpemaki hosszú, bozontos farkával leginkább egy amerikai szürkemókushoz hasonlatos. (A "zaza" a sziget lakóinak nyelvén, a malagasin kölyköt jelent.) Korábban úgy tartották, hogy a Madagaszkár nyugati, illetve keleti részén elkülönülten élő törpemaki populációk egyazon fajhoz tartoz­nak. A morfológiai és genetikai vizs­gálatokból azonban kiderült, hogy valójában két külön fajról beszélhe­tünk, amelyek mintegy 2 3 millió éve váltak külön egymástól. “Ez világossá teszi, mennyi rejtett kincset tartogathat még a kutatók számára e különleges sziget élővilá­ga” - magyarázza a faj "keresztapja", Steve Goodman, a WWF és a chica­gói Field Museum munkatársa. (origo.hu) 500 éve fejtik a római térkép titkait DARABOS FEJTÖRŐ A tudósok és kutatók közel 500 éve próbálják megfejteni egy kirakóssá vált ókori római térkép rejtélyét, mely eddig még a legagyafúrtatw kvízmesterek tudásán is kifogott. Hó a Mars-kráterben: szép kémiai reakciók ; Forma Urbis: darabokra tört történelem

Next

/
Thumbnails
Contents