Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-19 / 216. szám

4 MAGYAR SZÓ—A HÍD Amerika hírei 2005. AUGUSZTUS 19. Házasságtörésért rúgták ki aföstratégát Szigorú erkölcsösséget követel az ame­rikai hadsereg, még a parancsnokoktól is. Két nap titkolózás után kiderült, bogy a szárazföldi haderő egyik legma­gasabb rangú tisztjét nem szex­botrány, hanem házasságtörés miatt mentették fel. A tábornagy a büntetés kihirdetésének napján hivatalosan is elvált megcsalt nejétől. Augusztus 13. Kiderült a nagy hir­telenséggel leváltott Kevin Byrnes tá­bornagy bűne. Az amerikai szárazföl­di haderő harmadik rangidős tisztje, a kiképzésért és a stratégiai tervezésért felelős parancsnok ügyvédje nyilat­kozata szerint "kölcsönös beleegyezé­sen alapuló felnőttek közti szexuális kapcsolatot létesített". Mivel azonban házas volt, megsértette az amerikai fegyveres erők törvénykönyvét. "A törvénykönyv tiltja a házasság­törést. Pont" - indokolta a Reutersnek a drákói döntést egy magasrangú, a neve elhallgatását kérő katonatiszt. A szigor mégiscsak meglepő, hiszen a tiszteket gyakorta fegyelmező ameri­kai hadseregben is ritka, hogy a tá­bornoki kar tagjait azonnali leszere­léssel sújtsák. Pláne úgy, hogy az 1969 óta a se­regben szolgáló Bymes éppen a nyugdíjazására várt. Ráadásul felesé­gétől is elvált, a válást hivatalosan a hadsereg fegyelmi döntésének nap­ján mondta ki a bíróság. Feleségétől 2004 óta elkülönülten él. A hadsereg azonban láthatóan pél­dát akar statuálni. A Reutersnek a ne­ve elhallgatását kérve nyilatkozó fő­tiszt szerint Bymesnak a kiképzést irányító parancsnokként pont hogy példát kellett volna mutatnia katoná­inak, még a házassági hűség terén is. "Egyszerűen nem hunyhatunk sze­met, hiszen pont tőle várjuk el legin­kább a katonai törvénykönyv betarta­tását" - nyilatkozta. A hadsereg személyzeti dokumen­tumai szerint az elmúlt években egy tábornok ellen sem hoztak hasonlóan szigorú ítéletet. Legutóbb a haditen­gerészetnél mentettek fel tábornokot 1995-ben. A szintén külön fegyver­nemnek számító légierőnél utoljára 1990-ben szereltek le büntető jelleg­gel tábornokot, (index.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina 11 Az USA módosítani kényszerül elképzeléseit Irakban FELADOTT CÉLOK? Az amerikai kormánynak ma már sokkal"szerényebb" várakozásai vannak Irak jövőjét illetően, mint az invázió előtt voltak. Kiderült ugyanis, hogy alaptalan­ul remélte egy közel-keleti demokratikus mintaállam nalakulását, állapította meg a The Washington Post. Augusztus 14. A Bush-kormány lé­nyegesen módosítani kényszerül azo­kat a célokat, amelyek elérését eredeti­leg tervezte. Washington már nem szá­mít egy modellértékű demokrácia vagy az önfenntartó olajipar létrejöttére. Az is illúzió, hogy hamarosan olyan társa­dalom teremtődik meg, amelyben a né­pesség többségét nem fenyegetik sú­lyos létbiztonsági gondok, írta név nél­kül nyilatkozó kormánytisztviselőkre hivatkozva The Washington Post. "Soha nem volt valóságalapja annak, amit vártunk, az idő rövidsége és a 2003-as megszállás óta történtek mi­att" - idézett egy forrást a lap. Az iraki főváros, Bagdad jelentős részében nincs villanyáram. A szülők félnek az emberrablástól, gyerekeiket nem eresztik ki az utcára. A borbélyüzletek nem vállalnak bo- rotválást, mert vallásos szélsőségesek néhány hónapja borbélyokat mészárol­tak le. Az ország bizonyos északi és dé­li körzeteit etnikai vagy vallási alapú milíciák ellenőrzik. A munkanélküliség eléri az 50-65 százalékot. "Az volt a célunk, hogy demokráciát teremtsünk, ehelyett lassan rá kell jöj­I Kérdések egy gyászoló anyától NEM NEMES HALÁL A forró texasi bőségben virrasztva tüntet Cindy Sheehan. Az édesanya az amerikai elnök crawfordi birtoka előtt egész augusztusra berendezkedett. Jelenlétével akar nyomást gyakorolni a szabadságát a rancben töltő George W. Busbra, hogy szóba álljon vek. A kaliforniai nő elszántságát a vietnami háború elleni megmozdulásokhoz hasonlítják. Demonstrációjához az iraki háború ellen több százan csatlakoztak. Augusztus 15. Cindy Sheehan fiát, a Humvee terepjárókat karbantartó Casey-t tavaly áprilisban ölték meg lá­zadók Bagdadban. A gyászoló família részt vett az Arany csillagú családok a békéért elnevezésű háborúellenes szer­vezet megalapításában. Az érintett szülők az elnöki ranch előtt akartak tüntetni, a tiltakozást a helyi rendőr­ség megakadályozta. A demonstráció­hoz az adott ötletet, hogy Bush egyik beszédében azt mondta: "katonáink nemes ügyért áldozzák fel magukat". Cindy most azt akarja megkérdezni az elnöktől: "Miért ölte meg a fiamat, és milyen nemes cél érdekében kellett neki meghalnia?" Cindy Sheehan szemtől szembe akarja közölni az elnökkel: nincs értel­me folytatni a háborút, az amerikai ka­tonákat azonnal haza kell rendelni. A szabadságát töltő elnök azt hangsú­lyozta, hogy ha Amerika most elhagy­ná Irakot, ezzel veszélyeztetné az iraki béke alapjainak lerakását. A fiát gyászoló édesanya egyike volt annak a tizenöt szülőnek, aki tavaly jú­niusban külön-külön, személyesen ta­lálkozhatott az elnökkel. Bush akkor nem nézte meg Casey képeit, nem is tudta a nevét, ráadásul "anyukának" szólította. A békeszervezet arra buz­dítja az elnököt, ha már "annyira ne­mes az ügy", akkor küldje a harctérre ikerlányait, Jennát és Barbarát. A ko­rábbi találkozásukkor Bush beismerte: ő sem menne Irakba. Az asszony vi­szont zavarában akkor nem tette fel azokat a kérdéseket, amelyekre most a válaszokat várja. Az iraki háborút el­lenző tüntetők 500 fehér fakeresztet szúrtak le a Bush farmjához vezető út mentén. (Népszabadság Onlinelradio.hu) jünk, valamiféle iszlám köztársaság épül" - mondta egy másik washingtoni döntéshozó, szintén név nélkül. Az amerikai katonák arra számítot­tak, hogy arab hagyomány szerint rizs- zsel és rózsavízzel köszönti őket az or­szág. A felkelés váratlan méreteket öl­tött, a környező országokból harcosok nagy tömege áramlik be, az Egyesült Államok ezért az eredeti biztonsági cé­lokból is engedni kényszerül. Már nem a lázadás teljes elfojtása, csak visszaszo­rítása a cél. Szakértők szerint az amerikai csapa­toknak úgy kell, majd elhagyniuk Irakot, hogy nem tudják teljesen leküz­deni a lázadók ellenállását. A kivonulás nem is Irak, hanem az eddig 1846 kato­nát veszítő amerikaiak számára válik szükségessé. Mint Wayne White, a külügyminisz­térium iraki hírszerző részlegének volt vezetője mondta, minél előbb ki akarja vonni csapatait Irakból Amerika, annál inkább vissza kell fognia céljait. Az elnök Irak-politikáját élesen bírá­ló The New York Times szerint valaki­nek meg kellene végre mondania Geor­ge Bushnak: az iraki háború véget ért. A Newsweek legfrissebb felmérése szerint az amerikai lakosságnak már csak 34 százaléka támogatja Bush poli­tikáját. Az elnök, mint legutóbb közöl­te, még nem döntött a csapatkivonás­ról, az amerikaiak azonban már döntöt­tek helyette - írta a liberális lap. (MTI) The Washington Times Augusztus 15. George W Bush vezetése alatt igen jó gazdasági ered­ményeket produkál az USA, de az el­nök mégsem kap ezért jelentős elis­merést, írja a konzervatív The Wa­shington Times napilap. Az amerikai gyárak egyre nagyobb rendeléseket kapnak, a vállalkozások rekordbevé­teleket hoznak, a tőzsdei helyzet biz­tató, az export a mindenkori legma­gasabb, a munkanélküliség 5 százalék alá esett, a gazdaság pedig éves szin­ten 3,4 százalékkal növekszik. A "Bush-gazdaság" 2 millió új munka­helyet teremtett az utóbbi egy év­ben, 3 és fél milliót az utóbbi 2 év­ben. Az infláció gyenge, a hitelka­matlábak alacsonyak. A házeladások is olyan jók, hogy még az ingatlan­ipart is ámulatba ejtik. Az egyedüli negatívum az emelkedő benzinár, ír­ja a Times, ami a világpiaci olajárak­ra vezethető vissza. Ha a helyzet ennyire rózsás, akkor miért nem kap több elismerést az elnök a gazdasági eredményeiért, teszi fel a kérdést a napilap. A válasz az adminisztráció tanácsadói szerint abban rejlik, hogy az elnök nem beszél eleget a gazdasá­gi helyzetről, és ha beszél is róla, ak­kor sem ismételgeti a pozitív ered­ményeket. Ha a Bush-team nem tesz semmit ez ellen, akkor ellenfeleik malmára hajtja a vizet, hiszen ők fog­ják "definiálni" a gazdasági helyzetet, vonja le a konzekvenciát a Times. Iraki nő: sírva fogadott demokrácia

Next

/
Thumbnails
Contents