Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-12 / 215. szám
1 22 MAGYAR SZÓ-A HÍD Újabb rejtélyes kór terjed Kínában Rejtélyes betegség ütötte fel a fejét Kínában. A jelentések szerint a disznók által terjesztett betegségben már harminchatan meghaltak és több százan megbetegedtek. A "Pig-borne" járványnak már 36 halálos áldozata van azóta, hogy júliusban megjelent Kína Szecsuán tartományában. A jelek szerint a fertőzést egy streptococcus faj okozza. A szigorú egészségügyi intézkedések és a karantén ellenére a fertőzött sertésektől eredő járvány egészségügyi vészhelyzetet is okozhat az érintett területeken - közölték a hongkongi egészségügyi hatóságok. Az ország délnyugati részén, Szecsuán tartományban pusztító járványt a sertések terjesztik. Összesen 205 beteget tartanak nyilván. 18 személy az antibiotikumokkal folytatott kezelést követően felépült betegségéből. A kórt - amely egyebek közt magas lázzal és bőr alatti bevérzéssel jár - a kutatók szerint a streptococcus baktérium okozza, amelyet gyakran hordoznak a sertések. Az emberre való átterjedése minden jel szerint annak az eredménye, hogy az emberek beteg állatok húsát fogyasztották el. A betegség június végén ütötte fel fejét Kína egyik legsűrűbben lakott tartományában. A halálos áldozatok számának növekedése felerősítette a térségben a SARS vírusa, illetve a madárinfluenza miatt már meglévő félelmeket. Az Ázsia délkeleti részén, állatról emberre terjedő fertőzések fő oka a szakértők szerint az lehet, hogy az ott tapasztalható magas népsűrűség és a több tízmilliós lakosság miatt az emberek és az állatok túl közel élnek egymáshoz. A betegség megfékezésére Szecsuán ba 350 ezer ampulla különleges, állatok számára készült oltóanyagot szállítottak. A helyi hatóságok szeretnék a teljes, tízmilliós sertésállományt beoltatni a tartományban. Egyes források szerint elképzelhető az is, hogy már létezik a kórokozónak egy emberről emberre terjedő változata is. A közvetlen fertőzés tényét a hatóságok nem erősítették meg. (figyelonet.hu) Egészség Túlpörög a depressziósok agya FÁRADHATATLANUL Francia agykutatók szerint a depressziós személyek agya a memoriter feladatok közötti szünetekben túl aktív marad, nem tud takarékra kapcsolni, és éppen a túlzott aktivitás és az idő előtti kifáradás az oka a depressziónak. Augusztus 7. A Neurolmage című francia tudományos folyóirat júliusi számában publikált megfigyelés ellenkezik az eddig elterjedt nézettel, miszerint a depressziós személyek intellektuális problémáit az okozza, hogy leáll az agyuk. A mély depresszió gyakran előforduló, szomorúsággal és reménytelenséggel párosuló lelki rendellenesség. A rossz hangulaton kívül a páciensek emlékezeti és koncentrációs problémákról is panaszkodnak, és gyakran erős testi és szellemi fáradtságról számolnak be. A modem mágneses rezonancián alapuló képalkotó módszerek lehetőséget adtak arra, hogy a pszichés zavarokat és az agyterületek diszfunkcióit kapcsolatba hozzák. Több tanulmány foglalkozott már azzal, hogy a depressziós páciensek miért nem képesek koncentrálni, vagy emlékezni. Általában azt állapították meg, hogy a homloklebeny oldalsó részének egyes területei passzívak maradnak. A francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) kutatói a központ honlapján beszámoltak arról, hogy rövid távú memória-feladatok alatt és a feladatok közötti időben mágneses rezo- nanciás képalkotó módszerekkel figyelték depressziós és nem depressziós emberek agyterületeinek aktivitását. A megfigyelt személyeknek betűsorozatokat kellett összehasonlítaniuk. Azonos teljesítmény esetén a depressziós személyeknél egyes oldalsó agyterületek és a homloklebeny sokkal aktívabbak voltak. A depressziósoknak a mindennapi Az őssejtekkel kapcsolatos várakozás optimista volt? CSODÁK NINCSENEK A csontvelőben folyamatosan termelődnek őssejtek, amelyekből azután egyebek között fehér és vörös vértestek lesznek. Sokan úgy gondolják, hogy ezekből az őssejtekből másféle szövetek sejtjei is kitenyészthetök. Augusztus 7. A kísérletek során a kutatók sugárzással kiirtották egerek csontvelői sejtjeit, majd olyan őssejteket jutattak be, amelyek egy genetikai módosítás következtében zölden fluoreszkáltak. Kis idő elteltével zölden fluoreszkáló idegsejteket találtak ezeknek az egereknek az agyában. Ez látszólag azt bizonyította, hogy az őssejtekből idegsejtek lettek. Mintha egy javító mechanizmus a vérben keringő őssejteket használná a javításhoz alapanyagul. Ezzel, úgy tűnt, egy csomó betegség esetleg csontvelő átültetéssel gyógyíthatóvá válik, például a Duchenne-féle izomsorvadás, amelynél az izomsejtek nem termelnek egy fontos fehérjét, a disztrofmt. Bonni élettankutatók izomsorvadásos egerekkel kísérletezve valóban ki tudták mutatni, hogy a fluoreszkáló őssejt-magok megjelennek az izmokban, méghozzá olyan mennyiségben, hogy ez jelentős javulást kellett volna eredményezzen a betegségben. Kiderült azonban, hogy az újonnan kialakult izomsejtek sem termelik a disztrofmt. Vagyis az átalakult csontvelői őssejtekből mégsem lett teljes értékű izomsejt. A bonni kutatók figyelmeztetnek: lehet, hogy az őssejtekkel kapcsolatos előzetes várakozás túlzottan optimista volt. (Magyar Rádió) / Áttörés az Alzheimer-kór elleni küzdelemben? A flamand biotechnológiai intézet munkatársainak, úgy tűnik, sikerült áttörést elérni az Alzheimer-kór elleni küzdelemben. Sikerűit ugyanis tisztázniuk azoknak a legfontosabb fehérjéknek a működését, amelyek szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Eredményeik szerint ezek a fehérjék serkentik új idegpályák kialakulását az agyban, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy egy agysérülésből valaki felépüljön. Tehát ez a fehérje serkenti normál esetben a regenerálódást. Egy agysérülés után a sérült területen valóban jelentősen megnő ennek a fehérjének a mennyisége, azonban emiatt ebből könnyebben alakulhatnak ki lerakódások is. Ez magyarázhatja azt a megfigyelést, hogy egy agysérülés után miért alakul ki gyakrabban Alzheimer-kór. (Magyar Rádió Online) 2005. AUGUSZTUS 12. élet feladataihoz is sokkal nagyobb agyteljesítményre van szükségük. Úgy tűnik, az agyi erőforrások mobilizálásában van a hiba, a legegyszerűbb és a legbonyolultabb feladatokat is teljes erőbedobással kell végezniük, ami megmagyarázza a fáradékonyságot és az összpontosításra való képtelenséget, (hirado.hu) Európa veszélyben? Magyar tudósok az idő szorításában Becslések szerint akár egymilliárd ember életét mentheti meg a Magyarországon előállított madárinfluenza vírus elleni oltóanyag. A jelenlegi információk szerint három hónap múlva Európát is elérheti a ma- dárinfluenza-vírus, és világméretűjárványt okozhat - mondta Molnár Kornélia, az országos tiszti főorvos helyettese. Ä szakemberek attól tartanak, ha nem lesz időben elegendő oltóanyag, akkor több emberéletet követelhet a kór, mint az 1917-es spanyolnátha járvány. Magyarországon április óta folynak az állam által finanszírozott kutatások a madárinfluenza elleni hatékony oltóanyag előállítására. A vakcinát jelenleg állatokon tesztelik - közölte Dr. Berencsi György virológus. A kutatások egyik vezetője elmondta: ezt követi az engédelyeztetés és a próbaszúrás. A beoltott emberektől ezt követően háromszor vesznek vért, s ha a szervezet termelt ellenanyagot, akkor kezdődhet a vakcina gyártása. Az ember ugyanis nem ellenálló a madárinfluenzát okozó H5N1 vírussal szemben. A kísérleti nyúl szerepét Bujdosó László, az ÁNTSZ vezetője, és munkatársai vállalták, rajtuk próbálják ki az oltóanyagot. A magyar tudósok által kifejlesztett szérumot lefagyasztják, majd összehasonlítják a vírustörzset a járvány okozójával. Ha a kettő egyezik, akkor készíthető el a védőoltás, amely több millió ember életét mentheti meg szerte a világon. (hirado.hu) Depresszió: túlpörgünk ___£& __ Csontvelő-szívás: benne van a lényeg?
