Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-12 / 215. szám

2005. AUGUSZTUS 12. A Brandenburgi kapu feltámadása ÉLETÜNK ÉS CSÖND A csend, magányunk burka, - egyik lelki életfeltételünk. A szociológia és a vele párhuzamos tudományok már vagy két évszázada próbálják átlagolni, hogy az ember egy napjának ébren töltött nejéből körülbelül hány óra magányra van szük­sége. Vagyis hány óra csendre. Magnóhanggal szimulált gyermeksírás közben, 1976- ban, Bécsben, titokban, kamerával megfigyeltek egy anyát: hány óra hosszat tűri csecsemőjének bömbölését. Az első órában még dédelgette, de a huszokettedikben elin­dult feléje, hogy megfojtsa, s azonnal le kellett állítani a kísérletet. Földessy Dénes Berlinben, az építészeti csodaszámba menő Brandenburgi kapu mellett, meg­nyílt a Csönd terme. Példaképül az itt New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Palotájában lévő Csönd terme szolgált, amit még 1954-ben Dag Hammars­kjöld, akkori ENSZ főtitkár rendezte- tett be a világszervezetben dolgozó tisztviselők koncentrációs képességének segítésére, de Berlinben történelmi-lé­lektani telitalálatnak nevezhető helyen van. Hiszen itt, épp e tömény históriai emlékekkel terhelt környéken, hasznos immár társadalmi méretekben is kielégí­teni a csendigényt, gondolatilag ellenté­telezni a díszes emlékmű történelmi za­jait. Jön a turista, ránéz a Brandenburgi kapura, a rajta ékeskedő, s a békét ábrá­zoló szobrokra, ám ismeri a valódi törté­nelmet a kapu alatt ki és bevonuló har­cosokat. Ha van elég fantáziája, önmagá­ban szinte hallja a Nagy Napóleon csa­patait, ahogy csattogó lópaták hangjai mellett átnyargalnak e kapun a végzetes orosz hósivatagok felé, majd a Harma­dik Birodalom kemény náci menetoszlo­pait, ahogy éneklik:"...und Sie heist, Erika.", s végül a pufajkás szovjet hadse­reg embereit, ismétlődő rendben: egy pufajka, egy tovaris, tíz karóra. Milyen jó ezek után a csönd! A bútorokon kívül a terem egyetlen berendezési tárgya éppen a magyar kép­zőművészet rangját hirdeti: a Kossuth- díjas budapesti Háger Rítta faliszőnye­ge függ a falon.- A Iparművészeti Főiskolán végez­tem s Molnár Béla tanítványa voltam. - mondja szőnyeg alkotója. - Keresztes Szent János, a carmelitat rend egyik megújítója versére szőttem a szőnyeget: amely a befelé fordulást, önmagunk fel­ismerését hirdeti, s azt, hogy fantaszti­kus mi van bennünk, csak nem tudjuk. Erről a lélek éjszakájáról csináltam ezt a szőnyeget, kárpitot. Azt szerettem volna kifejezni vele, hogy a sötétség mögött, mondhatnám a társadalmi-történelmi sötétség ellenében, mindig ott a fény. Akármilyen sötétség vesz bennünket körül, ott a remény. Bennünk, körülöt­tünk. Amikor Münchben és a Heiligkreuztalban kiállították a munkái­mat, köztük ennek a szőnyegnek egy változatát, Berlinben éppen a Branden­burgi kapu körüli emlékhelyről gondol­kodtak, mivel ezen a helyen nagyon sok Nyugatra menekülőt öltek a kommunis­ta német állam határőrei. Sőt, ebben a teremben vallattak, kínoztak is elfogott menekülőket. A Domonkos rendből vet­ték fel velem a kapcsolatot, majd az ille­tékesek az én művemet, a fali szőnyeget választották a Csönd terme egyetlen műalkotásának. Háger Ritta nemsokára megkapta a Kossuth-díjat, s ebben - eddig alkotásai­nak sorában - szerepet játszott a Csönd termében látható, egyeden, s magyar mű is. A Csönd terme most újra megvalósít­ja békekapu ideálját, s feltámad a hely szelleme. Hiszen a jó kétszáz éve Langhans lértrehozta kaput békekapu­nak tervezték. Langhans tervezett egy békét ábrázoló szobrot, felállították Schadow úgynevezett quadrigá-ját, me­lyen Eirene, a béke istene a városba hajt. A quadriga alatt nagy attika-reliefet he­lyeztek el, mely az istennőt ábrázolja, mint a béke hozóját. A déli oldal- csarnokban látható Mars szobor is a bé­két jelképezi, hiszen a háború istene ez­úttal kardját a hüvelybe dugja. A "Csönd terme a Brandenburgi ka­punál" a berlini szenátus támogatásának köszönhetően 1994. október 27-én nyi­totta meg kapuit, s eddig csak látogatók teleírta albumok száma negyvenhét, pe­dig a többség nem ír szöveget az album­ba. A hely célja: származásuktól és vallá­suktól függetlenül egy időre csendet ad­ni az embereknek, hogy kikapcsolódja­nak a nagyváros nyüzsgéséből, s erőt gyűjtsenek. Az Egyesült Nemzetek imájának szellemét idézi e terem: "Uram, Földünk csak egy kis csillag a nagy világmindenségben. Rajtunk mú­lik, hogy olyan bolygót alkossunk belő­le, melynek teremtményeit háborúk nem nyúzzák, félelem és éhség nem gyötri őket, s nem különböztetik meg őket minden értelem nélkül fajtájuk, bő­rük színe és világnézetük alapján. Adj nekünk erőt és bátorságot, hogy még ma hozzákezdhessünk ezen mű megvalósításához, hogy gyermekeink és gyermekeink gyermekei egyszer még büszkén viseljék az "ember" nevet." Mondják: amikor a Csönd termét fel­avatták, meghívták valamennyi Berlin­ben működő vallás képviseléjét. Amikor az avatás végétért, minden felekezet papja ezzel jött ki:- Ez a miénk! Az óhazai és a New York-i magyaro­kat Háger Ritta alkotása s a NewYork-i ENSZ palota csöndterme kettővel több szálon köti össze a szépség és az igazság eszméjével. Háger Ritta alkotásaiból pe­dig szeptember 14-én kiállítás nyílik Berlinben. Dómdixie Gála a szegedi Dóm téren A magyar dixieland legkiválóbb képviselői újra a Dóm tér vendégei voltak augusztus 6-án: a házigazda Storyville Jazz Band és Molnár Di­xieland Band mellett ez alkalommal a Hot Jazz Band, valamint Ferenczi György és a Racka Jam koncertjét élvezhette a közönség. A nyolcadik alkalommal megren­dezett gálán két külföldi vendég, a lengyel Jazz Band Ball Orchestra, valamint Allan Vaché amerikai kla­rinétművész (képünk) is fellépett. Az est házigazdája Szulák Andrea volt, akit több együttes koncertjén énekesként is hallhatott a publikum. Allan Vaché klarinétművészt a swing korszak nagy klarinétosai, Bennie Goodman és Artie Show méltó örökösekének tartják. Az Egyesült Államokból érkező zenész fellépései alkalmával fölényes tech­nikai tudásával, virtuóz bravúrokkal örvendezteti meg közönségét. Egy formációban szerepelt többek között Bobby Hackettel, Lionel Hampton- nal, Gene Krupa-val és Clark Ter- ryvel. A lengyel zenekultúra világjá­ró nagykövete, a csodálatos'swing- zenét játszó Jazz Band Orchestra óriási sikereket ért el a világ külön­böző fesztiváljain. Szegedre a Sto­ryville együttes vendégeként érkez­tek, amellyel több nemzetközi tur­nét bonyolítottak le, s a két zenekar között igazi baráti viszony alakult ki. (kultura.hu) Állami nyilvántartásba vették a huszti várat A huszti rom várat felvették Ukrajna nemzeti jelentőségű építészeti emlékei­nek egységes állami nyilvántartásába, s ezzel lehetővé válik államilag finanszíro­zott állagmegóvása és részleges restaurációja. Mint az Ungváron szerkesztett Reporter internetes hírújság csütörtöki száma írja, a napokban fejeződött be Kárpátalja egyik legrégibb és leghíresebb várma­radványának régészeti-építészeti felmérése, amelynek jegyzőkönyvét Mihajlo Dzsanda, Huszt polgármestere már alá is írta, s ezzel a történelmi létesítmény állami nyilvántar­tásba került. Az ukrán parlament hamarosan tár­gyalja az ország építészeti emlékeinek egységes nyilvántartási rendszeréről szóló törvénymódosí­tást. A jogszabály elfogadása esetén a nyilvántar­tásban szereplő építészeti emlékek fenntartását, megóvását és helyreállítását a központi költségve­tésből biztosítják. A huszti várrom megóvásával kapcsolatos munkálatokat várhatóan a nyugat-uk­rajnai épületrestaurációs vállalat végzi majd. A husztin kívül még nyolc kárpátaljai vár, illetve várrom került be a nemzeti jelentőséggel bíró épí­tészeti emlékek állami nyilvántartásába. (MTI) Kultúra MAGYAR SZÓ—A HÍD 15 Háger Sugárzó csend Iiimd,mesi™qzmeitkus Sminktetoválás: szemöldök, szemhéjkontúr, szájkontúr. Európai típusú arckezelés Gigi kozmetikumokkal. Hívj bizalommal: 347-424-3826

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents