Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-12 / 215. szám

TUDOMÁNY MA British Telecom jövőprognózisa MIT HOZ A HOLNAP Érző játékok, intelligens ruhák, robotjogok, holografikus televízió, úrlift, Hold­bázis - a British Telecom futurológiái csoportja hosszútávú elórejelzést készített. Ellentétben a hasonló témájú tanulmányok többségével, az 6 prognózisaik (például a levélszemét, vagy a keresőmotorok elterjedése) eddig általában beváltak. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD A Vatikán megnyitotta A PÁPAI TITKOS ALAGUTAT Átmenetileg megnyitották a látogatók előtt azt a titkos bejáratú folyosót, amely a Vatikánt köti össze a római Angyalvárral. Augusztus közepéig naplemente után a turisták is megte­kinthetik a legendák övezte Passetto di Bor- gót. A 800 méter hosszú rejtekút léte eddig is ismert volt, hiszen 14 méter magas és egy mé­ter széles falként, jól láthatóan húzódik nyu­gatról kelet felé, míg el nem éri a Tevere part­ján álló Angyalvárat, ám az továbbra is egyhá­zi titok, hol kezdődik a folyosó. A folyosó épí­tése még a középkorban vált szükségessé, hogy a pápai államot érő gyakori katonai tá­madások esetén az egyházfő biztonságos hely­re tudjon jutni. Ezen az úton menekült példá­ul VII. Kelemen pápa V. Károly császár zsol­dosai elől. A császár zsoldosai Rómán belül nem kímélték a Vatikánt sem: felégették a pá­pai lakosztályok és a kápolna berendezéseit. A régészek goíyónyomokat és alabárdok vágta repedéseket találtak az egyes helyiségek fres­kóm. (origo.hu) Csontszáraz a Titán Valószínűleg hiába kerestek a Szaturnusz Ti­tán nevű holdján szénhidrogén-óceánokat. A hold légköre tele van metánnal és etánnal, amiből korábban arra következtettek a tudó­sok, hogy a felszínen ezeket az anyagokat tar­talmazó óceánok és tengerek vannak. A Titá­non landolt Huygens űrszonda képeket is kül­dött vissza lehetséges partvonalakról. Egy inf­ravörös visszaverődéseket vizsgáló átfogó ku­tatómunka szerint azonban semmilyen jel nem utal tavakra vagy tengerekre. A hawaii Keck II távcsővel végzett megfigyelések sze­rint a korábban észlelt foltok kemények és tel­jesen szárazak, írta a BBC. (index.hu, BBC) Új medúzafaj vörösen VILÁGÍTÓ KAROKKAL Első alkalommal sikerült olyan tengeri gerinc­telen fajra bukkanni, amely vörösen világító fényt bocsát ki magából (biolumineszcencia), és ezt arra használja, hogy magához csalogas­sa áldozatait. Steven Haddock (Monterey Bay Aquarium Research Institute, MBARI) és munkatársai a Science-ben megjelent cikkük­ben számolnak be új felfedezésükről. A kuta­tók becslései szerint a mélytengeri állatoknak körülbelül 90%-a biolumineszcens. Eddig azonban nem tudták, hogy ezek az állatok mi­lyen módon húznak hasznot abból az igencsak energiaigényes folyamatból, amely lehetővé teszi számukra, hogy világítsanak. Néhány medúzánál a biolumineszcencia egyértelmű­en a védekezést szolgálja, mivel ezek az állatok akkor kezdenek el világítani, ha megtámadja őket valami. Néhány mélytengeri hal és egyes tintahalak világító szervekkel rendelkeznek, amelyek csalinak néznek ki, azonban ezeknél az állatoknál sosem tapasztalták eddig, hogy világító szerveiket zsákmányszerzésre hasz­nálták volna. (origo.hu) Titkos csip az új Macintoshban Neve elhallgatását kérő fejlesztő szerint egy csip felelős azért, hogy a platformváltás után csak az Apple gépeire telepíthessük az társa­ság operációs rendszerét. Visszafele azonban nem működik a dolog: aki akar, jövő nyártól telepíthet Windowst Macre. A Macintosh gyártója júniusban jelentette be, hogy lecseré­li az IBM PowerPC processzorait, mert azok Augusztus 8. A Magyarországon is járt világhírű jövőkutató, Ian Pearson ál­tal vezetett csoport elsősorban azt vizs­gálja, hogyan alakítja át életünket a tech­nológiai fejlődés. Legutóbbi tanulmá­nyukban a 2050-es évekig, a realitástól a fantázia felé haladva vázolták fel a jövőt. Pearson úgy ítéli meg, hogy korábbi prognózisainak mindössze tizenöt száza­léka bizonyult tévesnek. Az előrejelzés gyakran sokkal könnyebb, mint hinnénk: "például, ha valaki rengeteg pénzt fektet egy speciális fejlesztésbe, és semmiféle egyértelmű akadály nem tornyosul a si­ker előtt, komoly esélye van arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. Figyelembe véve a külső - politikai, gazdasági és tár­sadalmi - tényezőket, pontosabban el­dönthetjük, mely termékek sikere való­színűsíthető." Olyan, mint amikor köd­ben vezetünk autót. Nem látjuk tisztán, mi van előttünk, néha félreértelmezünk egy-egy távoli formát, viszont mégis majdnem mindenki kinéz az ablakon. Mert a homályos képek sokkal több in­formációt tartalmaznak, mint a semmi. A prognózis szerint az ember-gép kommunikációban egyre fontosabb sze­rep jut az érzelmeknek. A játékok, pél­dául a robotkutyák (Aibo, stb.) változa­tos emocionális skálán reagálnak a gazda megnyilvánulásaira: dühösek, megijed­nek, elszomorodnak, örülnek, hangot adnak nemtetszésüknek, és így tovább. Az évtized végéig komoly előrelépés várható. Az elektronikus formában írt, a gyógyszerésznek közvetlenül elküldhető orvosi receptek szintén teret hódítanak 2010-ig. 2008 és 2012 között terjednek el a genetikailag módosított, gyógyszereket és extravitaminokat tartalmazó gyümöl­csök, illetve az intelligens, testhőmérsék­letünket, pulzusunkat, stb. mérő ruhák. A következő évtized első felében tűn­nek fel a teljesen automatizált, műholdas navigációt és szenzorokat használó önve­zérlő (és vezető) autók. A mikrohullámú sütők élelmiszer-csomagokba rejtett chipekről olvassák le a szükséges infor­mációt, majd az utasításoknak megfelelő­en melegítik fel az ételt. Ne essünk két­ségbe, ha esetleg beletöme a fogunk: a génterápia segítségével néhány sejtből teljesen újak nőnek ki a rosszak, vagy hi­básak helyén. A módszert sikeresen tesz­telték laboratóriumi egereken. 2013-2017: megvalósul az aktív - hely- meghatározó rendszerekkel, MI-vel, di­gitális buborék technológiával összekö­tött - "a hölgy megjelenését az aktuális helyzetnek megfelelően folyamatosan változtató" smink. Robotok helyettesítik a vakvezető kutyákat (Áruházi robot). El­sősorban a vásárlásban és a tájékozódás­ban segítik a látáskárosultakat. Az egyre "intelligensebb" robotok lét­rehozásához mind több organikus anya­got használnak, ami azt eredményezi, hogy a tízes évek második felében felerő­södnek a gépi jogokat követelő hangok (Felperes és alperes számítógépek). A számítógépes szimuláció pedig eléri azt a szintet, hogy a néző beléphet a monito­ron pergő filmbe, s aktív szereplővé vál­hat. Csökken a bűnesetek száma: érzel­meket kontrolláló eszközök által közvet­2005. AUGUSZTUS 12. lenül az agyba juttatott elektromos im­pulzusokkal minimumra redukálhatok a gyilkos ösztönök. A húszas évekre valósul meg az elekt­ronikus fordítás: a computerek bármely nyelvről bármely más nyelvre ültetnek át szövegeket, miközben otthonunkban holografikus televízión nézzük a híreket, s a ma még ugyancsak kísérleti fázisban lévő 3D-s printereken nyomtatunk. A későbbiekre - a 2031 és 2035 közötti időszakra jósolt, a futurológiákból kima- radhatatlan emberrel azonos, vagy maga­sabb szintű intelligenciával rendelkező computer kivételével - főként űrkalandja­inkkal kapcsolatban prognosztizálnak. Biosztázisban (végig aludva) akár évtize­dekig utazhatunk, testünket vitaminada­goló és egyéb létfenntartó gépekhez kö­tik, ráadásul nem is öregszünk közben. A tanulmány szerzői nem állítják, hogy be­következik, viszont adott lesz a technoló­gia. Akárcsak (valamikor 2036 és 2040 között) a bolygónkat műholdakkal össze­kapcsoló űrliftek. A negyvenes években további utazások bázisául szolgáló kisvá­rost építünk a Holdon. Am addigra már a Marson is képesek leszünk az önfenn­tartásra, miközben az anyabolygó nem­zetközi tudóskollektívája kivitelezi a Nap szívében lejátszódó nukleáris reakciókat (a nukleáris fúziót). A BT jövőkutatói 2051 utánra várják az agy - szintén futurológiái "slágertémá­nak" számító - computerre történő letöl­tését, azaz a digitális halhatatlanságot. Merész dátum, hiszen korábban mini­mum 2100-ra prognosztizálták, (agent.ai) Megszületett az első klónozott kutya Augusztus 7. A világ első klónozott kutyájáról számol be a Nature tudomá­nyos szaklap múlt heti számában egy dél-koreai kutatócsoport. Az állat megszü­letéséhez több mint ezer petesejt felhasználására volt szükség, melyeket össze­sen 123 szukába ültettek vissza. A 123 nőstény összesen két kiskutyának adott életet. Az első élve született utód a Snuppy nevet kapta, aki mostanra már több mint két hónapos. A másik kiskutya nem sokkal a születése után elpusztult. Dolly, a bárány volt az első testi sejtből klónozott állat, aki már majdnem tíz éve, 1996-ban született (1997-ben mutatták be a nagyközönségnek). Az elkövet­kező években számos állatfajt: szarvasmarhát, nyulat, egeret, macskát, patkányt, lovat sikerült klónozni, több-kevesebb sikerrel. A kiónok előállítása a gyakorlat­ban meglehetősen sok buktatót rejt magában. A kutya klónozása sokáig megoldatlan feladatnak bizonyult, mert a kutyape- tesejtet nagyon nehéz mesterséges körülmények között érlelni. Más emlősállat­októl eltérően ugyanis a kutya petesejtjei sokkal éretlenebb formában lökődnek ki a petefészekből, és 2-3 napra van szükségük ahhoz, hogy érett sejtekké válja­nak. Ezt az időt a petevezetőben töltik el, mielőtt leérnek a méhbe. A koreai ku­tatócsoport a petesejteket már érett állapotukban távolította el a szuka peteve­zetőjéből, így nem volt szükség a petesejt előkezelésére. A petesejtek magját eltávolították, és az üres peteburkot egy afgán agár füléből származó, apai és anyai kromoszómákat egyaránt hordozó testi sejttel, egy bőrsejt­tel egyesítették. A klónozott szervezeteket más kutyák méhébe ültették be, és 22 nap múlva három szukánál mutattak ki vem- hességet. Lényeges megfigyelés, hogy mi­nél hamarabb ültették vissza a petesejte­ket, annál nagyobb volt az esélye a sikeres vemhességnek. A kutatócsoport vezetője, Woo Suk Hwang már több alkalommal is jelentős eredményeket ért el az emberi terápiás klónozás területén. 2004-ben azzal keltette fel a világ figyelmét, hogy kollégáival első­ként sikerült létrehoznia emberi embrio­nális őssejtvonalat klónozással, (origo.hu) [ íl lan Parson: jól látja, amit lát? ij

Next

/
Thumbnails
Contents