Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-12 / 215. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2005. AUGUSZTUS 12. A PÁPA ADOMÁNYA Augusztus 7. Az árvíz sújtott Közép- Bánságba látogatott Eugenie Sbarbara apostoli nuncius, a pápa belgrádi nagykövete. Kíséretében volt Stanislav Hocevar belgrádi érsek és Huzsvár László bánsági megyés püspök. Jelen voltak a pravoszláv egyház, valamint a tartományi kormány, a szécsányi község és az árvízsújtott települések képviselői is. A magas rangú egyházi méltóságok látogatása egybeesett XVI. Benedek pápa adományának kiosztásával. A 840 ágyneműt és tisztálkodási szereket tartalmazó csomagot, a módosi, káptalanfalvi és párdányi károsult családoknak osztották ki, az adomány értéke, pedig 20 ezer euró. (vajdasagma.info) MKK Erdélyben Augusztus 5. Közel egyéves késéssel várhatóan szeptemberben nyitják meg Sepsi- szentgyörgyön a Magyar Kulturális Központot, miután a magyarországi és a romániai illetékes szaktárcáknak sikerült megállapodásra jutniuk. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint a két ország művelődési minisztere augusztus folyamán megállapodást ír alá a központ megnyitásáról, erre pedig legkésőbb szeptemberben sor kerül. - A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben népszerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet - mondta Demeter. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókja a Kovászna Megyei Könyvtár épületében működik majd. (Szabadság) Bukaresti válasz SÓLYOM FELVETÉSÉRE Augusztus 8. Románia máris reagált az államfői tisztségbe augusztus 5-én beiktatott Sólyom László kijelentésére, miszerint meg kell oldani a kettős állampolgárság kérdését, mert a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Teodor Melescanu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke tegnap a bukaresti Realitatea hírtelevíziónak elmondta, Romániának semmi kifogása az ellen, ha Budapest egyéni kérelem alapján állam- polgárságot ad a határain túl élő magyaroknak. A volt külügyminiszter ugyanakkor leszögezte: nemzetközi törvényekbe ütközne, ha Magyarország tömegesen, különösen etnikai megfontolások alapján terjesztené ki az állampolgárság intézményét. Kitüntették az Illést Augusztus 9. Először és utoljára lépett fel Erdélyben a legendás Illés zenekar. A Csíkszeredái Taps-téren tartott szombati koncertet a végig zuhogó eső ellenére közel százezer ember tombolta végig. A zenekar tagjai a koncert előtt átvették a székely város önkormányzatának elismerő oklevelét, melyet a zenekar kiemelkedő zenei és kultúrateremtő tevékenységéért kapott. A Csíkszeredái önkormányzat ünnepi ülésén Ráduly Róbert Kálmán polgármester az anyaországi és a határon túli magyarság közötti kapocsnak nevezte az Illés együttest, és emlékeztetett a nemzeti összetartozás fontosságára. Az esemény része volt a helyi városnapok rendezvénysorozatának, a főpróbán több ezer rajongó vett részt. Augusztus 4. Ha a korlátozott jogokat biztosító külhoni állampolgárság nem megy, legalább az utazás szabadságát biztosítani kellene a határon túli magyaroknak - ez a kormány minimális programja. Ám a kabinet ezzel még sikamló- sabb területre lép, hiszen az állampolgársággal kapcsolatos szabályok megalkotása alapvetően tagállami hatáskör - nincsenek uniós előírások, korlátot inkább az általános jogelvek jelentenek -, a határok átlépésének rendjét viszont az Európai Unió rendkívül precízen szabályozza. Bár vannak kiskapuk, Magyarország csak a schengeni térséghez történő csatlakozása, vagyis legkorábban 2007 ősze után adhat ki az EU területére érvényes bármilyen vízumot. Érdemes azonban óvatosan ígérni, mert a schengeni rendszerhez való csatlakozásnak egyelőre a technikai feltételei sincsenek meg, és ha a magyar kormány az unió számára elfogadhatatlan kedvezményeket helyezne kilátásba, Brüsszel bizonyára még kevésbé tartaná fontosnak az egyezményben részes államok körének bővítését. A kivételes elbánás kapcsán kedvezményekre ma már csupán Szerbia és Ukrajna polgárainak van szüksége, hiszen a többi környező állam vagy tagja az uniónak, vagy lakói beutazási engedély (vízum) nélkül léphetnek a közösség területére. További fontos szempont: a diszkrimináció a kivételes elbánásban is tilos, tehát a könnyítéseket nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem az érintett országok valamennyi polgára számára biztosítani kell. 1. Kétoldalú nemzetközi egyezmények alapján az ukrán és a szerb állampolgárok már ma is igényelhetnek olyan vízumot, amely tetszőleges számú magyarországi beutazásra jogosít. Itt egyetlen korlát van: a külföldi hat hónapon belül legfeljebb kilencven napot tölthet el nálunk. Á feltételek viszont rendkívül lazák, hiszen naponta és személyenként ezer forint meglétét igazolva jöhet bárki. Ez a beutazási engedély kizárólag Magyarországra érvényes, ám ha az útlevélben van ilyen bélyeg, az okmány gazdája az uniós - schengeni - vízum megszerzésénél bizonyos előnyt élvez. Számára annak tudatában adhatnak ugyanis beutazási engedélyt, hogy őt indokolt esetben - például ha jogsértést követett el vagy "túltartózkodott" - könnyen és gyorsan Magyarországra toloncolhatják. A schengeni térséghez való csatlakozás után ez a vízumforma megszűnik, és - ha a szerbekkel és az ukránokkal szemben továbbra is különleges elbánást kívánunk alkalmazni - helyébe az általánostól eltérő feltételek mellett adható, ám csak a kibocsátó tagállam területére érvényes nemzeti vízum léphet. 2. A parlament a közelmúltban alkotott törvényt arról, hogy - még megkötendő kétoldalú nemzetközi szerződések alapján - speciális tartózkodási vízurpot (nemzeti vízumot) bocsátanak ki, amely "többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít". Ennek birtokában viszont a külföldi nem vállalhat munkát, és nem folytathat magyar- országi tanulmányokat; a cél kizárólag a kapcsolattartás megkönnyítése. Ez a megoldás különben valamennyi olyan ország polgárai számára kedvezményt jelent, amellyel sikerül megállapodni, hiszen az általános szabályok szerint - külön engedély nélkül - még az uniósok is csak kilencven napig maradhatnának. A schengeni csatlakozás után ügyelni kell azonban arra, hogy az EU jogszabályai szerint a nemzeti vízum csak kivételes lehetőség; ha valahol túl nagy arányban élnének vele, könnyen az unió rosz- szallását válthatják ki. 3. Korábban felvetődött: ha állampolgárságot nem is, de legalább útlevelet adjunk a határon túli magyaroknak. Ez kétoldalú egyezményekkel elvileg megoldható, de az unió nem az úti okmányt kibocsátó országtól, hanem az állampolgárságtól teszi függővé, hogy ki utazhat vízummentesen, és ki nem. Hiába kapna tehát egy szerb vagy ukrán állampolgár magyar útlevelet, külön beutazási engedély nélkül a schengeni határokon azzal sem bocsátanák be. Itt is felvetődik, hogy az etnikai alapú diszkriminációt miként kerülhetnénk el. Valószínűleg sehogy, s ez az ötlet nemzetközi jogi vonatkozásait tekintve is aggályos, ezért ma már nincs napirenden. 4. A schengeni egyezményhez való csatlakozás után Magyarország az unió egészére érvényes vízumot bocsáthat majd ki. Ezzel a történet végére akár pontot is tehetnénk, csakhogy itt semmiféle megkülönböztetésnek nem lesz helye. Nem adható a jelenlegihez hasonló illetékmentesség, szigorúan számon kell kérni az egyezményben foglalt feltételeket - egyebek mellett ellenőrizni kell, hogy a kérelmező valóban rendelkezik-e az unió területén való tartózkodáshoz szükséges fedezettel -, s ha valakit egy tagállam tiltólistára tett, attól a vízumot meg kell tagadni. 5. A schengeni egyezmény maga is kínál egy kiskaput: "az a külföldi személy, aki rendelkezik valamely szerződő fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és az érvényes úti okmány alapján három hónapig szabadon mozoghat a többi szerződő fél területén belül". Ebben az esetben nincs szükség vízumra, s nem kell vizsgálnunk a beutazási feltételek meglétét sem, bár a meglátogatni kívánt ország hatóságai ezt megtehetik. A kettős állampolgárságról, illetve a határon túli magyarok utazási feltételeinek megkönnyítéséről szóló múlt hét végi nemzetközi szakmai tanácskozás után ez a lehetőség is megfogalmazódott, de az ötlet aggályosnak tűnik. A tartózkodási engedélynek az utazási lehetőség biztosítása ugyanis nem célja, hanem következménye. Vagyis: aki életvitelszerűen valamely tagállam területén tartózkodik, az más uniós országokat is felkereshet. Fordítva viszont nehezen kezelhető helyzet alakulna, és az ötlet Brüsszel ellenállásába ütközhetne. (Lencsés Károly -Népszabadság) hbontották a szögesdróto Augusztus 5. Rendeződni látszik az ukrán-szlovák határ által kettévágott kárpátaljai falu, Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitásának ügye, miután a kijevi kormány döntése nyomán augusztus 2-án az ukrán határőrök átvágták a település két részét elválasztó szögesdrótkerítést, és ukrán oldalon elkezdődtek az átkelőhely építésének előkészületei. Olekszandr Halaj, az Ungvári Vámhivatal parancsnoka elmondta, hogy Kijevből megérkezett Kárpátaljára az ukrán kormány rendelete a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelőhely építésének azonnali elkezdéséről. A rendelkezés értelmében az átkelő ukrajnai részének alig több mint egy hónap alatt, szeptember 10-ig kell elkészülnie - tette hozzá. Mint kifejtette, a falu főutcáján létesülő átkelőt kezdetben a gyalogosan és kerékpáron közlekedők vehetik igénybe, ha rendelkeznek a megfelelő útiokmányokkal, ám rövid időn belül a személygépkocsi-forgalom előtt is megnyitják azt. . Szelmenc egyesítését a rendszerváltás óta szorgalmazzák a település lakói. Áttörést jelentett, amikor 2004-ben az Amerikai Magyarok Kongreszszusi Kapcsolatainak Központja (CHACR) elnevezésű amerikai magyar lobbiszervezet elérte, hogy a kérdésben meghallgatást tartson az amerikai kongresz- szus emberi jogi frakciója, amely ezt követően közbenjárt az ügy megoldása érdekében az Európai Uniónál, illetve az ukrán és a szlovák kormánynál. (MTI/Kárpátalja) z s = z = = x z :: = = = r = a z = = í s = = x z SS Sir* iiíil Sir'S i ásij-tt izí Nem adható kedvezmény 2007-ig (jogi összefoglaló) NEHEZEBB UTAKON A határon túli magyarok utazási könnyítései bonyolult jogi kérdéseket vetnek fel. EU-n belüli utazásuk könnyítésére 2007 őszéig jogilag sincs lehetőség, utána pedig a schengeni egyezmény szabta szűk keretek között kereshető csak a megoldás. I Magyar igazolvány: mi fogja felváltani? ■ Kárpát-medence hírek
