Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-05 / 214. szám
2005. AUGUSZTUS 5._________________________________________________KULTÚRA_________________________________________MAGYAR SZÓ - A HÍD U A fundamentalizmus karaktere EGY ELLENSÉGKÉP A terrorizmus, - szó szerinti fordításban a megfélemlítés -, milliók eszét veheti el. Lassan majd el is veszi. A robbantgató, öngyukoló, ősmuszlim kultúrájú s vallású legények hallatán sok ember legszívesebben a homokba dugná a fejét, mert csak ennyi jut az eszébe. Kevés. Hiszen a népek még a terrorkérdés alapfogalmait sem isménk, bogy pl. a világ első fundamentalistái amerikaiak voltak. Muszlimja válogatja: vannak köztük galamblelkű budai Gül babák és eszement terroristák. Az Európa Kiadó most segít az alapfogalmak tisztázásában: múlt héten megjelentette az amerikai iszlámtörténész, Karen Armstrong: Az iszlám című alapművét. így módunkban áll, hogy ebből megismertessük olvasóinkkal az "ellenségképet": a fundamentalizmus születését és ismérveit. A nyugati média szereti azt sugallni, hogy a vallásosság "fundamentalizmusnak" nevezett, állandó védekezésre kényszerülő és gyakran felettébb harcias megnyilvánulása, kizárólag az iszlámra jellemző. Óriási tévedés! Ehelyett világ- jelenség, s a modem kor kihívásaival birkózva valamennyi jelentősebb vallás, illetve hithagyomány világra segítette a maga fundamentalista válaszát. Van zsidó fundamentalizmus, keresztény, hindu, buddhista, szikh, sőt, konficiánus fundamentalista is. Ez a fajta szellemi irányzat először a XX. század kezdetén az amerikai keresztény közösségekben jelent meg s nem véletlenül. A sokféle fundamentalizmus nem egységes gondolkodásmód, de megnyilvánulásaik igencsak hasonlítanak egymáshoz. E mozgalmak olyan pillanatban jelennek meg, amikor a korszerűsítés folyamata már jelentős utat tett meg a társadalmukban. A valláshoz hű hívek először hagyományaikat igyekeznek átformálni, egyeztetni hitük eszményeit a kor elvárásaival, ahogy a muszlim reformerek is tették. Csakhogy e buzgalmuk, békés, mérsékelt módszereik kudarcba fulladtak. Helyette kénytelenek voltak keményebb, szélsőségesebb megoldásokat keresni, s ezzel mindig megszületett egy fundamentalista mozgalom. E mozgalmak több szempontból is kísértetiesen hasonlítanak egymásra. Eszmerendszerükön átsüt a csalódottság, a kiábrándultság, mert úgy érzik, a modern világ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Meggyőződésük, - gyakran nem is alaptalanul - hogy a mindenkori kormányuk a vallás megsemmisítésére tör. A fundamentalisták az "aranykornak" tűnő, a modem civilizációt, a modern kort megelőző időszakban vélik felfedezni szellemi gyökereiket. Korántsem arról van szó, hogy visszamennek egészen a középkorba. Ezek hamisítatlan mai mozgalmak, amelyeket éppen e kor segített világra, saját ellensúlya képpen. Ekkor azonban már meglepő radikalizmusról tesznek tanúbizonyságot. A fundamentalizmus tehát napjaink szellemi terméke. Ellenvélemény. Fenntartás. Reakció. A fundamentalisták ellenük elkövetett merényletnek fogják fel a liberális elveket valló és a modernizáció mellett kiálló kormányzatuk szinte minden lépését. így nézeteik, viselkedésük meglehetősen radikális formát, kegyetlen arculatot ölt. Ennek ellenére sok botrányt okoztak már a fundamentalisták az iszlám államokban, sőt, elsősorban azokban, s nem annyira nyugaton. Szinte kivétel nélkül úgy érzik, hogy létükért küzdenek, és mivel tovább már nem hátrálhatnak, más megoldás nem lévén, ki kell törniük szorult helyzetükből. Ilyen tudatállapotban, ritkán ugyan, de egyesek terrorcselekményeket követnek el. Más nagy valláshagyományokhoz hasonlóan, a túlélésért folytatott harcban a hit a muszlim fundamentalisták kezében is az elnyomás, sőt nem egyszer a fizikai erőszak fegyverévé silányul. A nagy többség azonban tartózkodik az erőszaktól, s nem akar mást, mint hitét hagyományos és törvényes körülmények közé helyezni. Hogy valamit idézzünk a mindennapok kultúrájából is, hadd említsük meg a hagyományos muszlim ruházkodási szokások felelevenítését. A hatalomra került fundamentalisták Afganisztánban a hagyományos ruhaviseletre kényszerítettek, ez azonban visssza- ütött. Sok asszony az arc eltakarásában a gyarmatosítás előtti korszakhoz való visszatérés jelképét látta. Felmérések azt mutatják, hogy a burkát vagy csadort viselő nők nagy többsége széles látókörű és nyitott olyan kérdésekben, mint a nemek egymáshoz fűződő viszonya. A muszlon ruházat szerintük, és a fiatal lányok szerint is, a modern világhoz vezető út akadálya. Ugyanakkor korunk vívmányaiból az iszlám szellemiségével összhangban akarnak részesülni, mert így az új világot is az isteni kisugárzás fényével vonhatják be. Kettősség él tehát bennük, amely szerint az arc eltakarása is értékelhető a modern kor árnyoldalainak bírálataként. Csendes, határozott véleményt mondanak a nyugaton egyre inkább bevett szexuális "kitárulkozásról". Nyugaton az emberek, mint valami érdemrendet, büszkén és szívesen mutogatják, közszemlére teszik napbarnított bőrüket, kidolgozott izmaikat, mert tíz körömmel ragaszkodnak földi életükhöz, és azt hiszik, hogy így kibabrálhatnak az öregedéssel. A muszlimok szemérmességükkel, ruházatukkal azt fejezik ki, hogy számukra fontosabb az isteni világ. Öltözékük hasonlósága pedig eltörli a társadalmi csoportok közötti különbségeket, és a nyugati individualizmussal szemben a közösségi összetartozást értékét támasztja alá. Meztelen műélvezet A bécsi Leopold Museum expresszionista aktképeit a nyári hőségben péntekenként meztelenül lebet látogatni A múzeum igazgatója, Peter Weinhaeupl elmondta, a rendhagyó ötlettel kettős céljuk volt: hűsölés és botránykeltés. A nyári hőségben minél több látogatót szeretnének becsábítani a klimatizált múzeumba, ugyanakkor a képek közel egy évszázaddal ezelőtti botrányos megjelenésének hangulatát is szerették volna felidézni. "Kísérletezünk. Azt a környezetet kerestük, amelyben a 28 éves korában elhunyt Egon Schiele is imádott volna megjelenni." A polgári Ausztriát a maga idejében megdöbbentette Schiele féktelensége és vad stílusa: a művésznek 1912-ben 24 napot közszeméremsértés címen börtönben kellett töltenie. Hasonló botrányt kavart expresszionista festményeivel Klimt is, aki kritikusai szerint tudatosan a pornográfia határát súrolta. Klimt életéről jelenleg egyébként John Malkovich főszereplésével készítenek mozifilmet. A kiállítás első meztelen-napján a legtöbb látogató még fürdőruhában érkezett, ám voltak jópáran, akik szívesen járkáltak körbe egy szál szandálban. A legtöbb ruhátlan látogató Ausztria nudista-közösségeiből érkezett. Jelenlétükkel rendszerint botrányt kavarnak a túlnyomóan konzervatív, római katolikus országban. (kultura.hu) _ •• Bobby McFerrin a Veszprémi ünnepi Játékokon A világszinté minden zerni színpadának és közönségének meghódítása után az 55 éves zenész, Bobby McFerrin augusztus 3-án lépett újból a magyar közönség elé. Bobby McFerrin 1983-as első szóióturnéja alkalmával készítette első önálló lemezét, s a "The Voice" című album egyben a született zenei zseni berobbaná- sát is jelentette a világsztárok elit klubjába. Két évvel később elnyerte első Grammy díját a Manhattan Transferrel készített "Another Night is Tunisia" című felvételéért. Az 1988-as év a popszakmában is világhírnevet hoz McFerrinnek. Míg "Simple Pleasures" című albuma Grammy jelölést kap, a "Don't Worry, Be Happy" című dalocska hosszú időre meghódítja a világ szinte minden slágerlistáját és elnyeri az év dala díjat is. A szupersztár koncertek sora helyett a karmesteri pályát választotta és Leonard Bernstein illetve Seiji Ózawa tanítómesteri munkája eredményeképpen, eljutott a klasszikus zenei élet legnagyobb magasságaiba is. Vezényelte a san franciscoi, a chicagói és a clevelandi szimfonikusokat és meghívta turnéjára a Bécsi Filharmonikusok is. (kultura.hu) j^Muffllinjtó|prtréja: eltérő arculat HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5FNY 10021, T: 212-570-6441
