Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-05 / 214. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Alig nőttek az amerikai jövedelmek Július 30. Az Egyesült Államokban júniusban a személyi jövedelmek 0,5 százalékkal, a háztartási kiadások 0,8 százalékkal növekedtek, lényegében a szakértői várakozásoknak megfelelő ütemben. Az adatok azt jelzik, hogy az amerikai háztartások visszanyerték vásárlási kedvüket, továbbá hogy a fellendülőben lévő gazdaság átlépett a harmadik negyedévbe. Á kereskedelmi minisztérium adatai változást jeleznek májushoz képest, akkor ugyanis a háztartások "meghúzták a nadrágszíjat". Az Egyesült Államokban májusban 0,2 százalékkal nőttek a személyi jövedelmek, míg a személyi kiadások változatlanok voltak az áprilisihoz képest. Az elemzők a személyi jövedelmekben 0,4 százalékos, a kiadásokban 0,8 százalékos emelkedést vártak júniusra. A kiadások erőteljes júniusi felfutása nem járt az infláció gyorsulásával; a vásárlók kihasználták ugyanis a kereskedelmi cégek előnyös árajánlatait. A jelentésbe foglalt árindex változatlan árakat jelzett júniusról mind a termékek széles körére, mind pedig az ingadozó energia- és élelmiszerákat kiszűrő maginflációra vonatkozóan. A szakértők várakozásaikban a maginflációt 0,1 százalékra prognosztizálták. Tavaly a maginfláficó 1,9 százalékos volt, a Federal Reserve által megengedhetőnek tartott ütem felső határának közelében mozgott. A piaci árak szélesebb körében tavaly 1,6 százalékos inflációt mértek. (MTI) Gazdaság 2005. AUGUSZTUS 5. ■ Százmilliárd euróba kerül a védelem PIACI BIZTONSÁG A német exportszövetség szerint a terrorizmus erősödése miatt a vállalatok világszerte évi több mint százmilliárd eurőt kénytelenek biztonsági kiadásokra fordítani. Július 30. A világ vállalatainak teljes logisztikai költsége évi ezermilliárd euróra rúg, és ma ennek már több mint egytizedét a biztonsággal kapcsolatos kiadások teszik ki, áll a Német Nagy- és Külkereskedelmi Szövetség (BGÁ) jelentésében. A százmilliárd eurót meghaladó összeg nem foglalja magában azokat a pénzeket, amelyeket a kormányok költenek biztonságra. Az elmúlt években a vállalatok ilyen típusú kiadásai drasztikusan emelkedtek, miután a nemzetközi terrorizmus erősödése miatt egyre szigorúbb - és drágább - biztonsági intézkedésekre van szükség. Csak a német tengeri kikötőknek évi 50 millió euróval több költséggel kell számolniuk az ISPS nevű globális biztonsági rendszer bevezetése miatt. Anton E Bömer, a BGA elnöke szerint a legutóbbi londoni és egyiptomi terrorakciók ismét ráirányították a figyelmet a világ sebezhetőségére, és ezen keresztül arra, hogy az üzleti élet szereplőinek is ki kell venniük a részüket a biztonság erősítéséből. Börner ugyanakkor bírálatokat is megfogalmazott azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket 2001. szeptember 11. után az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetett be. Nehéz megfelelő egyensúlyt találni a biztonsági követelmények és a jogos kereskedelmi érdekek között, mondta Börger, ezért a terrorizmus ellen hozott rendelkezések kapcsán meg kell vizsgálni azok célszerűségét, szükségességét, továbbá azt, hogy az érintett vállalatok oldalán felmerülő kiadások arányban állnak-e a remélt eredménynyel. Börner szerint az EU-ban a terrorellenes intézkedések ma nem állnak A maffia kezében az európai gázkereskedelem? GÁZOS HELYZETEK A kijevi titkosszolgálat elképzelhetőnek tartja, hogy szervezett bűnözők befolyása alá került a Türkmenisztánból Európába irányulógázszállítás. Augusztus 1. A kijevi titkosszolgálat azt vizsgálja, hogy nem került-e szervezett bűnözők befolyása alá a Türkmenisztánból Európába irányuló gázszállítás - értesült a financial Times. A fő gyanúsított a Magyarországon is ismert és az FBI körözési listáján is szereplő Szemjon Mogiljevics. A Financial Timesnak nyilatkozó ukrán titkosszolgálati vezető elmondta, a vizsgálat arra irányul, hogy a Svájcban bejegyzett, fele részben az orosz állami Gazprom tulajdonában álló Roszukre- nergo vállalatot áttételesen nem Mogiljevics ellenőrzi-e? Mogiljevics neve ugyan nem szerepel semmilyen hivatalos iraton, de számos jel utal arra, hogy az általa ellenőrzött emberek szerepet vállalnak a türkmén gázszállításban. A Roszukrenergót 2004 júliusában alapították, hogy közvetítsen az orosz Gazprom és az ukrán Naftogaz között, így elősegítve a türkmén gáz Ukrajnán keresztül Európába történő szállítását. A társaság megalapításáról Leonyid Kucsma akkori ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök állapodott meg. A Gazprom szóvivője szerint a vizsgálat mögött ukrán belpolitikai csatározások állnak, és hozzátette, hogy az orosz fél nem vizsgálta az ukrán oldal tulajdonosi körét. Mogiljevicset az egyik legveszélyesebb bűnözőnek tartják a régióban, az amerikai igazságügyi minisztérium korábbi leírása alapján 300 tagból álló szervezete több mint 30 országban tevékenykedik. (Napi Online) Csődvédelem az Atkins-diétára Csődvédelmet kért maga ellen az Egyesült Államokban a diétáiról ismert Atkins Nutritionais vállalat. A céget 1989-ben alapította Dr. Robert Atkins, aki olyan diétát javasol a fogyókúrázóknak, amelyben a szénhidrátok helyett proteineket kell fogyasztani a súlyvesztés érdekében. A technika tudományos megalapozottságát, illetve egészségességét többen megkérdőjelezték. A társaságnak az tett be, hogy számos más vállalat is hasonló termékekkel jelent meg a piacon, így csökkentek az Atkins bevételei. A csődbíróság ma dönt a társaság kérésével kapcsolatban. Amennyiben csődvédelem alá kerül a cég, akkor folytathatja kereskedelmi tevékenységét, de a hitelezőktől egy ideig nem kell tartania. (Napi Gazdaság) összhangban a gazdasági realitásokkal. Külön problémát jelent, hogy noha hatékony fellépés csak nemzetközi síkon, a vámszervek, rendőrségek és titkosszolgálatok együttműködésével lehetséges, az unióban e téren jókora hiányosságok vannak még az adatok meny- nyisége és komplexitása, az országos rendszerek közti különbségek és a kompetenciák tisztázatlansága miatt, (vg.hu) Az USA elleni acélbáborára készül Japán Augusztus 2. Japán büntetővámokat készül kivetni amerikai acéltermékekre, hasonlókat, mint amilyeneket az Egyesült Államok foganatosít - már évek óta - a Japánból importált egyes acéltermékekre. Számítások szerint mintegy 5,7 milliárd jennel (több mint 50 millió dollárral) drágítanák az amerikai acélárut az extra vámok Japánban. Válaszlépésről lenne szó, hasonlóról, mint amilyet az EU és Kanada is hozott, amikor 2003. elején a Kereskedelmi Világszervezet törvényellenesnek minősítette a még 1999-ben elhatározott és dömpingvédelmi intézkedésnek nevezett amerikai importkorlátozást. Japán elsősorban acélból készült csapágyakat importál az Egyesült Államokból, de összesen mintegy tízféle amerikai acélipari terméket érintene a körülbelül 15 százalékos vámtöbblet, amit a tervek szerint szeptembertől vezetne be Japán. Ez az első ilyen jellegű ellenlépés lenne Japán részéről amerikai árukkal szemben. (MTUindex.hu) ............................mz.. | Menekülő üzletemberek 911-kor: rossz üzlet m-----wiMiMit---márnái Valuta-Árfolyamok (Augusztus 3.) 1 USD = 198,253 HUF 1 USD = 0,811 EURO 1 USD = 2,98 RON (új román lej) 1 EURO = 244,33 HUF
