Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-05 / 214. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence hírek 2005. AUGUSZTUS 5. Vajdaság: nemzetközi ELLENŐRZÉSRE VAN SZÜKSÉG Augusztus 1. Ana Tomanova Makanova, a vajdasági nemzeti kisebbségi tanácsok koordinátora kijelentette, hogy a kisebb­ségi jogok érvényesítését illetően a szer­biai hatóságokat a nemzetközi közösség állandó ellenőrzése alá kell helyezni. Szükség van a folytonos ellenőrzésre és az enyhe nyomásgyakorlásra, hogy7 a ha­tóságok által aláírt egyezményeket és a hazai törvényeket valóban érvényesítsék. Mint mondta, "nem az a benyomás, hogy a vajdasági nemzetek közötti incidensek internacionalizálása után a rendőrség és az igazságügyi szervek úgy végzik a munkájukat Szerbiában, ahogy7 kellene". Véleménye szerint Vajdaság szélesebb autonómiája a nemzeti kisebbségek joga­inak érvényesítését illetően komoly eredménnyel járna, mert az ottani ható­ságok érzékenyebbek a kisebbségi ügye­ket illetően, hiszen a vajdasági lakosság 38 százalékát kisebbségek alkotják, (vaj- dasagma.info) Beszünteti megjelenését a Romániai Magyar Szó Augusztus 1. Szeptember elsején lenne 58 éve annak, hogy megszületett a romániai magyarság első napilapja, a Romániai Magyar Szó; az évfordulót azonban már nem éri meg, az 1989. december 22-én in­dított új sorozat 5263. számával ugyanis megszűnik. Pontosabban a többségi rész­vényes mögött álló érdekcsoport meg­szünteti. A nyomda- és papírkiadások jó­részt fedezetlenek, a munkatársak a bérü­ket csak nagy késéssel kapják meg, és a lap is sokat vesztett hajdani népszerűségéből. A válasz már egyértelmű volt: fel kell szá­molni a lapot kiadó részvénytársaságot, de még annak előtte le kell állítani a lap megjelenését. (erdely.ma) Vajdaság: magyarverés A BÁNSÁGI BEODRÁN Augusztus 1. Még július 24-én a bánsági Beodrán több helyi szerb fiatal kirángatta az autóból és összeverte Bálint Kornél szintén helybeli huszonhárom éves fiatal­embert, olvasható a VMDP Hírlevelében. Bálint Kornélt hozzátartozói két nappal később beszállították a becskereki kórház­ba, ahol arccsonttöréssel kellett megmű- teni. Nem megerősített hírek szerint a kórház illetékesei értesítették a rendőrsé­get, de onnan a mai napig nem érkezett visszajelzés a foganatosított intézkedések­ről és a tettesek kilétéről. (vajdasagntaÁnfo) Vajdaság: "Halál a magyarokra" Palicson Augusztus 1. Újabb magyarellenes falfir­kára lettek figyelmesek a palicsiak. A gyű­löletet szító, 30-35 centiméter nagyságú , latin betűs: “Halál a magyarokra” sovi­niszta feliratot a Pionír utcában egy csalá­di ház falára festették ezüst színnel. A ke­rületi bíróság vizsgálóbírója és a kerületi ügyész jelenlétében elvégzett helyszíne­léskor megállapították, hogy a falfirkát is­meretlen elkövetők mázolták szombat reggelre virradóra a palicsi ház falára. A rendőrség intenzíven kutat a bűntett elkö­vetői után - áll a belügyi titkárság jelenté­sében. (vajdaságma.info) Avarkeszi: Alkotmányt kell módosítani KÉNYSZERLÉPÉSEK A különböző szintű állampolgárság nem elfogadható Európában, ez Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint egyértelművé vált azon a nemzetközi tanác­skozáson, amelyen a kormány meghívására a téma európai szakértői vitatták meg tapasztalataikat, nézeteiket Budapesten. Július 30. Avarkeszi Dezső kor­mánymegbízott "Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában" című kétnapos konferen­cia tapasztalatait összegezve elmondta: nem lehet olyan állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak, amely ke­vesebb jogosultsággal jár, mint más ál­lampolgároké, nem lehet például vá­lasztójog nélküli státust meghatározni. Elmondta: a konferencia résztvevői támogatták azt, hogy a közjogi státus és az ezekkel járó jogosultságok meg­határozásakor, ha szükséges, Magyar- ország folytasson kétoldalú megbeszé­léseket a szomszédos országokkal. Ab­ban is egyetértettek a szakemberek, hogy módosítani szükséges az alkot­mányt, pontosabban annak 6. paragra­fusát, amely csak annyit mond ki, hogy Magyarország felelősséget érez a hatá­ron túli magyarok iránt. Ebben az al­kotmánymódosításban lehet meghatá­rozni a határon túli magyarok közjogi státusát, és azt, hogy az milyen jogo­sultságokkal járjon. Álláspontja szerint a határon túli magyarok közjogi státusának kérdésé­ben két járható út létezik. "Az egyik az, ha az unió jelenlegi szabályait figye­lembe véve, ahhoz teljesen ragaszkod­va keres megoldást Magyarország. A másik út pedig, hogy olyan megoldást találjunk, amelyre ugyan nincs közös­ségi direktíva, ám nem is tiltja semmi" - fejtette ki. Az utazás megkönnyítésé­nek megoldását abban látják a szakér­tők, hogy egy olyan igazolványt, doku­mentumot kapjanak az érintettek, amely tartózkodási engedélynek minő­sül, és így rövid távú beutazási lehető­séget biztosít az Európai Unióba - fej­Augusztus 1. Szabó Vilmos, a ma­gyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára július 29-31. között látoga­tást tett Vajdaságban. Ideje nagy részét Bánátban, a magyar szórványtelepülé­seken töltötte, megismerni próbálva azok mindennapi problémáit. Július 31- én, újvidéki tartózkodásakor számolt be látogatásáról, és vázolta fel a megmara­dás legfontosabb tényezőit:- Az első és legfontosabb feladat, hogy miként tudjuk a szülőföldön való megmaradást a továbbiakban segíteni, különös tekintettel a szórványra. (...) Látogatásom során felvetődött valahol a kérdés, hogy mi értelme magyar óvo­dába, magyar iskolába íratni a gyere­tette ki a kormánymegbízott. Avarkeszi Dezső hozzátette: a követke­ző időszaknak az lesz a feladata, hogy a kormány ezeket a jogokat kidolgozza. Úgy vélte, augusztus végén, szeptem­ber elején le lehet ülni a határon túli magyar szervezetek képviselőivel meg­beszélni a konkrét megoldási lehetősé­geket. Ha velük, és utána a magyaror­szági pártokkal is megvan a megállapo­dás, akkor következhet a törvényalko­tás - tette hozzá. (Duna TV/MT1) két, mire viszi ezzel öt vagy tíz év múl­va. Azt gondolom, az ehhez hasonló jelzéseket nagyon komolyan kell venni, mert azt mindenhol tapasztaltam, hogy igen nagy megmaradási hit van az em­berekben, hogy igen, ez a szülőföldünk nekünk, magyaroknak, és itt kell ma­radnunk. (...) Sok jó megoldási javasla­tot hallottam ezzel kapcsolatban, pél­dául azt, hogy alakuljanak oktatási köz­pontok, ahová össze lehetne gyűjteni egy adott környék gyermekeit. Egy ilyen megoldáshoz támogatást is köny- nyebb lenne találni, akár kollégiumok létrehozására, akár iskolabusz biztosí­tására. Hiszen régi igazság, hogy amíg létezik iskola és templom, amíg peda­gógusok és lelkészek vannak, akik ösz- szetartják a közösséget, addig a meg­maradás garantált. Ä cselekvés szem­pontjából eljött az utolsó pillanat. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy kongatjuk a vészharangot, de amíg van, aki kongas­sa, addig még vagyunk. Ha mindez megvan is, a gazdasági háttérről sem szabad megfeledkezni, hiszen a meg­maradásnak az egzisztenciális bizton­ság az egyik feltétele. Perspektívát kell teremteni, különösen a szórványban élő magyar fiatalok számára, akik közül mind többet vissza kellene csábítani a saját kis szórványtelepüléseikre, ha on­nan elmentek. (...) Negyedik tényező­ként meg kell említeni a politikai szer­vezetek jelentőségét. Tudatosítani kell, hogy érdemes választási helyzetben magyar pártra szavazni - mondta Sza­bó Vilmos. (Magyar Szó) Kárpátalja Pedagógusok továbbképzése Július 30. Június 25-én kezdődött a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Peda­gógusakadémia harmadik, utolsó turnusa, amelynek keretében a kár­pátaljai magyar iskolákban oktató matematika-, fizika-, történelem- és magyartanárok, valamint a szór­ványtelepüléseken oktató pedagó­gusok továbbképzésére kerül sor. A helyi magyar pedagógustársadalom szakmai továbbképzését szolgáló rendezvénynek idén júliusban há­rom egyhetes turnusban lebonyolí­tott 18 tanfolyamán több száz peda­gógus vett részt. A résztvevők kö­zött Erdélyből és Horvátországból érkezett hallgatókat is voltak. A megnyitó ünnepségen elmon­dott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszö­vetség elnöke örömmel hangsú­lyozta, hogy a szövetség tovább­képzéseit a tanárok ötévenkénti kö­telező minősítése során hivatalosan is figyelembe veszik. A Rákóczi-fő- iskola, az ungvári egyetem, a me­gyei pedagógus-továbbképző inté­zet tanárai mellett az anyaország­ból és Erdélyből érkezett előadók szakmai előadásain kívül a pedagó­gusok feltöltődését szolgálják a kul­turális programok, amelyek között található koncert, József Attila-est, klasszikus alkotásokat bemutató filmvetítés és honismereti kirándu­lás. (Kárpáti Igaz Szó) Amíg vannak, akik kongassák a vészharangokat... VÉGVÁRMENTÉS Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára július 29-31. közötti szerb-bánsági magyar szórványok látogatásának tapasztalatait újvidéki záró-sajtókonferenciáján vázolta fel. ., Á1 Szabó Vilmos (jobbra) Káplánfalván: harc a maradásért Parlament: nem szavazhat állampolgárságot B

Next

/
Thumbnails
Contents