Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-29 / 213. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2005. JÚLIUS 29. Lassítja a növekedést a drága olaj Az idén eddig 40 százalékkal emelkedett a nyersolaj világpiaá ára dollárban kifejezve (50 százalékkal euróbán mérve). Az OECD közgazdászainak számításai szerint minden 10 dollárnyi emelkedés az olajárban 0,2 százalékponttal csökkenti a globálisgazdasági növekedést. Az olajámövekedés kedvezőtlen globális hatásairól időről időre élénk viták alakulnak ki elemzői körökben. A vita 35 dolláros árszintnél kezdődött, míg jelenleg 59 dollárnál tart a fekete arany tőzsdei jegyzése. A közgazdászok egyik tábora kitart amellett, hogy az olaj gazdasági növekedésre gyakorolt szerepe az elmúlt másfél évtizedben - az energia- hatékonyság javulásával, a gazdaság egyes szektorainak a GDP-hez való hozzájárulásban megváltozott súlyával - lényegesen csökkent. Ezzel szemben a szakértők másik tábora az előzőek mellett is elvitathatatlannak véli az elszabadult olajár negatív hatását. Az IMF világgazdasági trendekről szóló áprilisi publikációja szerint a világ GDP-je 2003-ban 4 százalékkal, 2004-ben 5,1 százalékkal bővült. Az IMF előrejelzése szerint 2005- ben a növekedés várható mértéke 4,3 százalék, míg jövőre 4,4 százalék. A gazdasági növekedésre számtalan tényező hat, így ezen tényezők közül az energiaárak hatásának letisztítása meglehetősen nehézkes. 2003-ról 2004-re az olaj átlagára (London, brent) 28,8 dollárról 38,4 dollárra nőtt, azaz 10 dollár volt a drágulás mértéke, miközben a világ GDP-je 1,1 százalékponttal dinamikusabban bővült, (portfolio.hu) Valuta-Árfolyamok (JÚLIUS 26.) 1 USD = 204,214 HUF 1 USD = 0,832 EURO 1 USD = 2,98 RON (új ROMÁN lej) 1 EURO = 245,308 HUF ■ Toplista a világ száz legértékesebb márkájáról NYERTES ÜDÍTŐ Elkészült a világ száz legértékesebb márkáját felvonultató idei összeállítás. A tanulmány készítői szerint a Coca-Cola tőkeértéke 56 milliárd dollár, ami 11200 milliárd forintnak, tehát nagyjából a teljes magyar gazdaságféléves teljesítményének felel meg. A legjobb tíz listájára csak egy finn hegy japán cég fért be az amerikaiak mellé. Július 25. A Coca-Cola 56 milliárd dolláros tőkeértékével a világ legértékesebb márkája. Tavaly a legnagyobb értéknövekedést az eBay internetes aukciós portál, a HSBC pénzintézet, a Samsung elektronikai konszern, az Apple számítógépgyár és az UBS bankház érte el - derül ki a svájci Interbrand Zintzmeyer & Lux marketingtanácsadó cégnek a világ száz legértékesebb márkáját felvonultató "Best Global Brands" tanulmányából. A tíz legértékesebb márka közül nyolc amerikai. A Coca-Cola sarkában a Microsoft, majd az IBM, a General Electric és az Intel következik. A hatodik helyet a finn Nokia szerezte meg magának. Utána a Disney, majd a McDonalds, a Toyota, végül a Marlboro szerepel a legjobb tíz között. A Coca nagy vetélytársa, a Pepsi Cola a 23. helyen zárt. Az élbolyban jelentős változás egyébként nem volt az előző évihez képest. Tavaly is Coca-Cola, Microsoft, IBM, GE, Intel volt az első öt sorrendje, a Disney és a McDonald's szerepelt eggyel-eggyel jobb, míg a Nokia kettővel rosszabb helyen, a 9-11. helyezettek listája szintén nem változott. Utóbbi pozíciót a legértékesebb német márkaként a Mercedes szerezte meg, értéke hat százalékkal csökkent az előző összeállításhoz képest. A Mercedes az autógyárak mezőnyében így is a második helyen zárt a Toyota mögött; a németországi vetélytársai közül legjobban szereplő BMW csak a 16. lett (igaz, tavalyi eredményén nyolc százalékot javított). A tavalyi évvel összehasonlítva az eBay érte el a legnagyobb eredményjavulást: mutatója 21 százalékot emelkedett, így a 60.-ról az 55. helyre lépett előre. A legnagyobb előrelépést elérők között van még a HSBC, a Samsung, az Apple és az UBS, 16-20 százalékos eredményjavulással. A vesztesek "élvonalában" a Sony szerepel, értéke 16 százalékkal csökkent egy év alatt. A Morgan Stanley 15, a Volkswagen 12, a Levi's 11, míg a Hewlett-Packard 10 százalékkal ér kevesebbet, mint egy éve. (MTI) A Világbank szerint másnaposak az új tagok MUSZÁJREFORMOK A gazdasági értelemben vett másnaposság jelei ütköznek ki a kelet- és közép-európai új EU-tagállamokon egy évvel a csatlakozás után, a belépést megelőző GDP- növekedést és tőkebefektetési fellendülés lelassulásával - állapítja meg a Világbank jelentése, melyet a Bruxinfo ismertet. Július 23. A nyolc új kelet- és középeurópai tagállamnak sürgősen reformokat kell végrehajtania, ha a lehető legtöbbet szeretné kihozni az EU- tagságból - szögezte le a legújabb világbanki jelentés ismertetésekor Thomas Blatt Laursen, a washingtoni székhelyű pénzintézet régiónkkal foglalkozó vezető közgazdásza. "A csatlakozást megelőző időszak a lehetőségek igen fontos ablakát nyitotta meg, de ez gyorsan bezáródhat a belépést követően" - utalt a gazdaságpolitikai mozgástér várható beszűkülésére Laursen. "Azoknak a vállalatoknak, egyéneknek és kormányzatoknak, amelyek nem hasznosítják megfelelően ezt a lehetőséget, tovább tart majd felzárkózniuk az EU átlagos életszínvonalához" - figyelmeztetett. A világbanki jelentés megállapítja, hogy a 2004. májusi csatlakozást követő egy évben a kereskedelem és a tőke- befektetések gyorsan fejlődtek, és nem csupán az új tagállamok és a régiek között, hanem az újak egymás közti viszonylatában, valamint az újak és az unión kívüli térség között is. A GDP- növekedés azonban általában lelassult (leginkább Lengyelországban, Szlovéniában és Magyarországon), igaz, az infláció elleni harc és az államháztartási hiány leszorítása terén előrelépésről lehet beszámolni. A parlamenti választások közeledtével több országban is lelassultak a reformok, és a 2007-2013-as EU-büdzsé késlekedése tovább nehezíti az új tagállamok helyzetét, akadályozza számukra a tervezést. A felzárkózás felgyorsításához viszont "többre van szükség, mint az EU-transzferek befogadására, különösen annak fényében, hogy egyes tagállamoknak mennyire korlátozott az abszorpciós kapacitása" - állapította meg Laursen. Szerinte további erőfeszítésekre van szükség a makrogazdasági stabilitás biztosítására és a strukturális reformok folytatására, a befektetési klíma javítására és a munkaerőpiaci rugalmasság fokozására. (origo.hu) Óriások harca az óriáspiacért A világ legnagyobb áruházláncai futnék versenyt, hogy minél nagyobb részt hasítsanak ki a 240 milliárd dolláros kínai piacból. A Wal-Mart Stores Inc. jelenleg 5 5 áruházat üzemeltet Kínában, de 2006 végére ezt a számot 90-re kívánja növelni, és öt-tíz éven belül már minden kínai városban jelen akar lenni. A cég 2004-ben az egy évvel korábbi forgalomnál 31 százalékkal nagyobb, 7,6 milliárd jüanos (940 millió dollár) árbevételt könyvelt el Ázsia - Japán után - második legnagyobb piacán. A helyi kiskereskedelmi láncok mellett a legnagyobb konkurencia a Kínában 62 áruházat működtető francia Carrefour, amely tavaly 16,2 milliárd jüanos forgalmat ért el. A Wal-Mart költségeit csökkenti, hogy évente mintegy 18 milliárd dollár értékben vásárol kínai termékeket; ha az óriáscég ország lenne, Kína hatodik legnagyobb exportpiacaként tartanák számon. (Napi Online) Kólaszobor Vegasban: óriási tőkeértéli A Világbank Washingtonban: erősen kritizál
