Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-22 / 212. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. JÚLIUS 22. ' Az USA Indiában találja meg Kína ellensúlyát? LIBIKÓKA JÁTÉKOK ✓ Az Egyesült Államok az Indiafelé történő nyitással a Kínával szembeni ellensúlyt keresi - írta a The New York Times. A The Wall Street Journal váratlan lépésként értékelte Bush bejelentését. A The Washington Times arról cikkezett, hogy az Egyesült Államoknak ázsiai stratégiai partnereként kell magához szorítania Indiát. ÉSZAK-AMERIKAI LAPOK SZEMLÉJE Washington Times "A republikánusok meg akarnak ölni minket. Meg akarnak ölni engem és a gyermekeimet, ha tehetik" - rohant ki Paul Begala, Bili Clinton exelnök tanácsadói körének egyik prominens tagja a Campus Progress National Student Conference rendezvényén. A tanácsadó szerint a republikánusoknak kizárólag az adó- csökkentések fontosak, a Bush-ad- minisztráció nemzetbiztonsági politikája ezzel szemben sokkal erősebb is lehetne a jelenleginél. A politikus tört szintaxissal így foglalta össze véleményét: "de ha csak engem ölnek meg és nem a gyerekeimet, azt akarják, hogy a gyermekeim vigaszt leljenek - hogy míg engem nem védtek meg mert csökkentették az adómat, a gyermekeimnek nem kell majd semmit fizetniük a pénz után, amit örökölnek." Weekly Standard Minneapolisban megugrott a bűncselekmények száma, mert a politikai korrektség nevében korlátozták a rendőrséget az úgynevezett "faji profilok" kialakításában. Ez annyit tesz, hogy a rendőrök nem koncentrálhatnak bizonyos típusú gyanúsítottakra olyan szempontok alapján, mint például a bőrszín. Még akkor sem, ha egy bizonyos fajta bűncselekményt túlnyomó részben egy konkrét - bőrszín által behatárolható - csoport tagjai követnek el. A rendőrök a rasszizmus vádját elkerülendő, csökkentették az igazoltatásokat és egyéb, a liberális oldal által támadható tevékenységeket, aminek egyenes következménye lett, hogy a bandák befolyása újra nőtt a városban. (Magyar Nemzet Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Július 19. George Bush és a washingtoni látogatáson tartózkodó Manmohan Szingh indiai kormányfő közös nyilatkozatot adott ki, amely előirányozza, hogy az amerikai elnök az atomenergia békés célú felhasználása területén az amerikai embargó feloldását fogja kérni a kongresszustól. A The New York Times szerint a közös nyilatkozat ellenkezést válthat ki Pakisztán részéről, és gyengítheti az atomfegyverek feletti nemzetközi ellenőrzési mechanizmust. A The Washington Post azt hangsúlyozta, hogy Pakisztán India régi vetély- társa, egyben Amerika szövetségese az al-Kaida terrorhálózat elleni harcban. Az újság szerint az amerikai-indiai nukleáris megállapodás, amelyről kemény vita zajlott a washingtoni kormányon belül, esetleg gyengítheti Amerika pozícióját az iráni és az észak-koreai atomprogram kérdésében. A The Wall Street Journal váratlan Július 19. A republikánus párti Tom Tancredotól (Colorado képviselője) egy pénteki orlandói (Florida állam) rádióműsorban kérdezte meg a műsorvezető: milyen választ kellene adnia az Egyesült Államoknak arra, ha úgynevezett piszkos bombákkal támadnának a terroristák amerikai városokra. A képviselő erre válaszolta: "amennyiben ilyesmi megtörténne (...) és kiderülne, hogy szélsőséges iszlám fundamentalisták tették (...) megsemmisítenénk szent helyeiket". "Mekka bombázására gondol például?" - kérdezett vissza a műsorvezető. "Igen" - válaszolta a politikus, aki később próbálta jelentéktelenebbként feltüntetni szavait, és arra is hivatkozott: egy ilyen komoly csapásra hasonlóan súlyos választ kellene adni. A már negyedik képviselői lépésként értékelte Bush bejelentését, hogy az Egyesült Államok teljes nukleáris együttműködésre törekszik Indiával. A lap szerint ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok új reaktorokat és atomerőműveihez üzemanyagot adhat el az ázsiai országnak, ami lényeges fordulat a nukleáris anyagok forgalmának elfojtását célzó évtizedes törekvésekhez képest. A lap úgy értékelte, hogy a Washington és Újdelhi közötti több hónapos titkos egyeztetések után született megállapodást bizonyosan támadni fogják a kongresszusban és külföldön. India ugyanis nem írta alá az atomsorompó- szerződést, ráadásul 1998-ban a Clinton- kormányzat megdöbbenésére három föld alatti atomrobbantást hajtott végre, ami amerikai gazdasági szankciókat vont maga után. A The Washington Times arról cikkezett, hogy az Egyesült Államoknak ázsiai stratégiai partnereként kell magámandátumának időszakát töltő képviselő szóvivője pedig azt nyilatkozta: főnöke nem kívánja a muzulmán szent helyek pusztulását, csupán hipotetikus választ adott arra, mi történne egy 2001. szeptember 11-nél is véresebb terrortámadás esetén. Tancredo képviselő a bevándorlással kapcsolatos szélsőséges álláspontjáról ismert az amerikai törvény- hozás alsó házában. Mohammad Noorzai, a Coloradói Mozlim Tanács afganisztáni születésű munkatársa a politikus szavaira úgy reagál: Tancredo megjegyzése szélsőséges és nem jellemző, de az ő pozíciójában lévő személyeknek jobban meg kellene válogatni szavaikat, amikor szent vallási helyekről és szövegekről van szó. (Magyar Nemzet Online) hoz szorítania Indiát. Richard Nixon egykori amerikai elnök Kína felé történt nyitása ugyanis, hogy szövetségest szerezzen a volt Szovjetunió ellenében, mára kimerítette összes előnyét. Peking ahol csak tud, keresztbe tesz Washingtonnak, legyen szó az emberi jogokról, a demokratizálódásról, a nukleáris technológiák terjedéséről vagy Tajvanról. George Bushnak meg kell hirdetnie az India felé való nyitást a katonai, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok szorosabbra vonásával - írta a lap. (MTI) Új ügy: Plamegate Egyre jobban inog az elnök tanácsadójá- nak, Karl Rove-nak a széke. A Valerie Plante CIA-ügynök nevének felfedése ügyében indított szövetségi nyomozás szálai a Fehér Házig vezetnek. Július 16. Joseph Wilson, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) leleplezett ügynökének, Valerie Plame- nek a férje felszólította George Bush elnököt, hogy rúgja ki főtanácsadóját. Wilson azt állítja, hogy Rove visszaélt a hatalmával, amikor újságírók előtt felfedte felesége nevét és munkakörét. Karl Rove, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és George Bush politikai karrierjének kovácsa legújabban komoly fejfájást okoz az elnöknek. A Fehér Ház mindeddig visszautasította, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza, milyen szerepe lehetett Rove-nak a titkos ügynök Piámé leleplezésében. Miután azonban Matthew Cooper, a Time magazin riportere őt nevezte meg forrásának, egyre nagyobb nyomás nehezedik a Fehér Házra. Bush az ügy kirobbanásakor azt ígérte, hogy kirúgja azt, akiről kiderül a bűnössége. Scott McClellan, a Fehér Ház szóvivője egyelőre azt állítja, hogy az elnök továbbra is bízik Rove- ban. Wilson azonban az NBC televíziónak kijelentette: a Fehér Ház ellentmondásos állásfoglalása csak arra szolgál, hogy leplezze azokat a hazugságokat, amelyek alátámasztják az iraki háború jogosságát. Az ügyben indított vizsgálat végéig a Fehér Ház nem hajlandó megtörni hallgatását. (Magyar Hírlap Online) . Washington válaszképp bombázná Mekkát? SZEMET SZEMÉRT? ✓ ' Az Egyesült Államok megsemmisítené a muzulmánok szent városait, ha az iszlám fundamentalista terroristák nukleáris fegyverrel támadnának amerikai városokra. Ezt mondta egy amerikai kongresszust képviselő egy rádióműsorban - számolt be a CNN amerikai hírtelevíziő az AP hírügynökség nyomán.
