Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-15 / 198. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Egészség 2005. ÁPRILIS 15. Virul a buciim a kórházi billentyűn A számítógépes nyilvántartás a kórházakban, rendelőkben, és egészségügyi intézményekben az adatokon kívül mást is tárolhat és továbbíthat, néhány baktérium fajta ugyanis 24 óráig vagy még tovább is megmaradhat a billentyűzeteken a The Washington Timesban ismertetett tanulmány szerint. A baktériumok nemcsak hogy sokáig kihúzhatják a billentyűkön, de az ujjhegyeken tovább utazhatnak és a kézmosás elhanyagolása esetén más páciensekre is átragadhatnak az amerikai epidemiológiai társaság Los Angeles-i éves tudományos ülésén ismertetett tanulmány megállapítása szerint. A baktériumok általában csak kórházi betegeknek okozhatnak gondot, olyanoknak akiknek más betegség legyengítette az immunrendszerét. Gary Noskin, a chicagói Northwestern Memorial Hospital epidemiológiai részlegének az igazgatója csapatával háromféle közönséges, de szívós, antibiotikummal szemben ellenálló kórházi baktériummal - enterococcus (VRE), Staphylococcus aureus (MRSA) és Pseudomonas aeruginosa (PSAE) - "fertőzte" meg a billentyűzetet és a tabulatúra borítóját. Az első kettő bacilus legalább 24 órán át megmaradt, míg a PSAE legfeljebb egy óráig. A VRE és PSAE általában csak kórházi betegeknek okozhat gondot, akiknek más betegség legyengítette az immun- rendszerét, a bőr Staphylococus-fer- tőzése ugyanakkor egyre gyakoribb jelenség, és nem csak a kórházakban, hanem olyan intézményekben is, mint az iskola, börtön, sportlétesítmények öltözői. A kutatók csak a kórházakat tanulmányozták, de Noskin doktor biztos benne, hogy a billentyűzet máshol sem steril, és jobb, ha ezt mindenki észben tartja, aki könyvtárakban, iskolákban, munkahelyén számítógépet használ, különösen akkor, ha sérülés van a bőrén, amelyen át a baktérium behatolhat a szervezetbe. (hirado.hu) Ősi gabonával az egészségért MINDENNAH KENYÉR A statisztikák is elszomorító képet mutatnak az emberiség egészségi állapotát illetően. Az emberek szinte a világ minden táján a szükségesnél jóval több cukrot, zsiradékot, búst, ugyanakkor egyre kevesebb növényi keményítőt, rostot és ásványi anyagot fogyasztanak. A tönkolybúza gyógyír lehet „civilizált" betegségeinkre. Káros életformánknak köszönhetően egyre több és súlyosabb betegséggel kell felvennünk a harcot, amelyek nagy része elkerülhető vagy csökkenthető lehetne, ha akár egy kicsivel jobban odafigyelnénk táplálkozásunkra. Van azonban egy rég elfelejtett gabonafajta, amely fogyasztása gyógyír lehetne civilizált betegségeinkre. Ez a növény a tönkolybúza. Még az egészséges táplálkozás hívei közül is kevesen ismerik a tönkölybúzát, annak ellenére, hogy ez a gabonafajta már a Magyarországon élő ősember barlangjában is megtalálható volt nyolcezer éve. Erre utaló nyomokat találtak Kengyel és Százhalombatta térségében. Az ismeretlenség azonban nem véletlen, hiszen hosszú évekig semmit sem lehetett erről a gabonafajtáról hallani. Bár a tönköly a XIX. századig folyamatosan jelen volt hazánkban, helyét egyre inkább átvették az új, túlnemesített búzafajok, mivel azok nagyobb terméshozamot produkáltak és betakarításuk is egyszerűbb volt. Az új fajták belső értéke a nemesítés következtében fokozatosan csökkent, és egyre több ártalmas adalékanyag hozzáadásával lehet csak feldolgozni azt. A tönköly 1995-ben jelent meg újra hazánkban. A ma kapható tartósított, génkezelt, manipulált ételekből egyre több a kiábrándult fogyasztó, nagyobb az igény a természetes minőségi élelmiszerek iránt. így az elmúlt években ismét életre kelhetett a régi magyar tönköly. A kenyérbúzához képest kevésbé kényes, rendkívül jól alkalmazkodik a környezeti adottságokhoz, kiválóan tűri a szárazságot, minden talajon megterem. Óriási előnye, hogy környezetében lévő gyomokat elnyomja, így vegyszermentesen termeszthető. A búzaszemeket szorosan körülvevő pelyvaréteg a feldolgozásáig védelmet biztosít a káros légköri és egyéb, például radioaktív szennyeződések ellen. A tönkolybúza egyike azoknak az élelmiszereknek, melyek nem hiányozhatnak a minőségi és egészséges étrendből, természetes tápanyag, amely a szükséges tápanyagok szinte mindegyikét tartalmazza, és kiválóan erősíti immunrendszerünket. Könnyen emészthető, gazdag a rosttartalma, így tisztítja a beleket, javítja a vérkeringést, csökkenti az érelmeszesedést. Vitamin és ásványianyag tartalma egyedülálló: megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin csoport, és kiemelkedően magas E-vitamintartalma. A tön- kölyből készült élelmiszerek kalcium-, magnézium, foszfor-, és szeléntartalma 7-8-szor magasabb, mint más gabonák esetében. A hagyományos gabonákhoz viszonyítva alacsonyabb a szénhidráttartalma, lassabban szívódik fel, így cukorbetegek étrendjébe is beilleszthető. Esz- szenciális zsírsav-tartalma jótékonyan hat az idegrendszerre. Ma már a teljes kiőrlésű tönkölylisz- tet könnyen beszerezhetjük. Felváltva a hagyományos liszt szerepét sokat tehetünk vele egészségünkért és jobb közérzetünkért. Habaráshoz, rántáshoz, tésztakészítéshez egyaránt használhatjuk, és az így elkészített étel jóval táplálóbb, egészségesebb, ízlete- sebb lesz. (Magyar Nemzet) ■ Gyomorgyűrü a kórosan kövér ember segítésére HATÉKONY SEGÍTSÉG A túlsúly ma a világ legelterjedtebb és legnagyobb költséggel kezelhető krónikus betegsége. A magyarok mintegy 60 százaléka túlsúlyos, közülük több százezren súlyos betegek. Az egyik megoldás a gyomorgyúrú beültetése lehetne, a módszert azonban kevesen ismerik és nem is mindenki tudja megfizetni a gyűrű költségét. A statisztikák szerint 2010-re az Egyesült Államokban, amennyiben sürgősen nem tesznek valamit, a lakosság 100 százalékai!) kövér lesz, 15 év múlva pedig szinte mindenki cukorbeteg - figyelmeztet a Magyar Egészségvédelmi Alapítvány. A kövérség Magyarországon is terjed: a magyar népesség 60 százaléka túlsúlyos, több százezren közülük súlyos betegek, hiszen a kövérséggel szinte törvényszerűen megjelenik a magas vérnyomás és a cukorbetegség. A kórosan kövér embereknek mindössze két százalékánál mutathatók ki hormonális okok, és maximum 30 százalékuknál beszélhetünk örökletes tényezőkről, vagyis a többieket táplálkozási szokásaik és a mozgáshiány juttatja ebbe az állapotba - hívja fel a figyelmet a Magyar Egészségvédelmi Alapítvány. A fogyás nemcsak egészségügyi szempontból létkérdés a nagyon kövéreknek, a 150 kilósok, vagy még kövérebbek ugyanis szinte ki vannak zárva a társadalomból. Egy 180 kilós ember például nem tud elmenni moziba, nem tud felszállni a vonatra, képtelen magának ruhát venni, vagy egy normál méretű autóba beülni. Emiatt depressziós lesz, és még többet eszik. Tartósan 10-15 kilónál többet lefaragni egy emberről gyógyszeres kezeléssel, pszichoterápiával és mozgással sem nagyon lehet. Hatékony segítség lehet azonban a^yomorgyűrű beültetése, amely 10 évig maradhat bent és nem okoz semmilyen problémát. Az állítható méretű kis gyűrűvel - amit laparoszkópos technikával juttatnak be a páciens hasába - gyakorlatilag két részre osztják a gyomrot, mintha nadrágszíjjal elkötnék. A gyűrűvel egy év alatt 50 kilót tudnak lefogyni azok, akiken már semmilyen más diéta nem segít. Hazánkban 1998 óta végeznek ilyen műtétet, amelyért nem kell fizetni, a gyűrű azonban 450 ezer forintba kerül, és ezt nem minden esetben támogatja az Országos Egészségügyi Pénztár. Eddig 220 beteget,operáltak meg, akiknek 98 százaléka lefogyott ezzel a módszerrel. A szerzett cukorbetegségben és magas vérnyomásban szenvedőknél, köztük is főként a fiataloknál, a súlycsökkenés után a cukorbetegség el is tűnhet, a vérnyomás pedig visszaállhat a normális értékre. Asztma a dohányzó NAGYMAMA MIATT Amerikai tudósok azt állítják, hogy a dohányzás hosszú távra kiható egészségügyi következményekkel járhat az egész család számára. Először sikerült érdemben bizonyítani, hogy ha a nő a terhesség alatt dohányzik, a következmények nem csak a gyerekeire, de unokáira is kihatnak. A vizsgálat során kiderült, hogy azok a gyerekek, akiknek anyjuk dohányzott a terhesség alatt, másfélszer nagyobb esélyük van arra, hogy asztmás betegségekben szenvedjenek. Ha az anya nem dohányzott, de a nagymama igen, akkor a gyerekeknek 1,8-szor nagyobb esélye van a megbetegedésre, mint másoknak. Az asztmás megbetegedés kialakulására azoknál a gyerekeknél lehet legnagyobb eséllyel számítani, akiknek mind anyjuk, mind a nagyanyjuk dohányzott a terhesség ideje alatt. Ilyen esetekben a megbetegedési esélye 2,6-szor nagyobb, mint más gyerekeknél. (ma.hu)
