Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-15 / 198. szám
2005. ÁPRILIS 15. Ívforduló MAGYAR SZÓ-A HÍD l5 Márai Sándor 1900 Április 11. (105 éve történt) Megszületett Márai Sándor író, költő, újságíró (Egy polgár vallomásai). Márai Sándor (Kassa, 1900. ápr.ll. - San Diego /USA/, 1989. febr.21.) író, költő, újságíró. Radványi Géza (1907- 1986) filmrendező bátyja. 1919. októberében apja jóváhagyásával, Bécsen át Berlinbe, majd Frankfurtba költözött, hogy egyetemi tanulmányokat folytasson. Munkatársa volt a Frankfurter Zeitungnak. Rendszeresen küldte haza magyar nyelvű tárcáit, elbeszéléseit és fordításait a kassai lapoknak. Franz Kafka első magyar fordítója, s az elsők között írt róla. Kapcsolatot tartott Füst Milánnal és Komlós Aladárral. 1923-ban feleségül vette Matzner Ilonát (P-1986); PáTóth Árpád 1886 Április 14. (119 éve történt) Megszületett Tóth Árpád költő, műfordító (Esti sugárkoszorú). Tóth Árpádot magától értetődően szokás azok közé sorolni, akik a magyar líra szemlélet-, hang-, és formaváltásának forradalmát a század elején véghez- vitték. Kevesen tudják, hogy nem szerepelt a Holnap antológiában, nem publikált a Nyugat előfutárainak tekintett folyóiratokban, de még magában a Nyugatban is csak az első évfolyam vége felé bukkant fel - akkor viszont rögtön teljes költői vértezetben. Verseiről életében is, halála után is mindig ugyanazt mondják értékelői: szelíd, finom, érzékeny, halk, borongós. Ezek a jelzők bár közhelyszerűek, igazak, ám azt nem érzékeltetik, hogy Tóth Árpád a maga csendes, szinte észrevétlen modorában a század első évtizedeinek tárgyi világát, megváltozott valóságát emelte be a poézisba, ahogy verseiben lírai tényezőként bukkan fel a telefon, a villamos, a rádió, a trafikoslány vagy a lakbér. Összetéveszthetetlenül egyéni hangja különösen akkor válik szembeötlővé, rizsba költöztek; innen is rendszeresen írt a német lapokba. 1927-ben lapjának megbízásából hosszabb közel-keleti útra indult, élményeiből született az Istenek nyomában c. útirajz. Első regénykísérlete Bécsben jelent meg (A mészáros, 1924), tartósan azonban csak a húszas évek végétől kezdett e műfajjal foglalkozni. Nagy hatást tett szemléletére Thomas Mann, akit még Németországból jól ismert, és Krúdy Gyula álomvilága. 1933-ban lapja Berlinbe küldte; itt nyomon követte Hitler hatalomátvételét. Hitelesen és példás bátorsággal számolt be a nácizmus valóságáról; a Messiás a Sport-palastban (1933) az egyik legremekebb magyar antifasiszta írás s egyben Hitler-paródia. 1934-ben megjelent élete fő művének, az Egy polgár vallomásainak 1. kötete; egyszeriben a magyar próza élvonalába került. Közben megállás nélkül írta Naplóját (1946). 1957-ben amerikai állampolgár lett. Felesége és fia halála után, szegénységben, betegen élt, alig tudta ellátni magát. 1989-ben posztumusz visszaállították MTA tagságát. 1990-ben Kos- suth-díjat kapott. Regényeiben a polgár szerepe mellett tesz hitet, s nagy erővel ábrázolja az erőszak és a tömegszellem romboló hatását. Közöttük igazi stílus- bravúrok is akadnak, mint a Szindbád hazamegy (1940) és a Vendégjáték Bolzanóban (1940). Külön fejezetét alkotják életművének Naplói, ezekben fél szemmel már utókorára tekintve értelmezte a művészetet, ismételten szembe- szállva a tömegkultúrával, a reklámmal és a giccsel, különös erővel fogalmazva meg életének vezérgondolatát: a művész sosem lehet áruló. (Új magyar irodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó 2000. Második, bővített, javított kiadás.) ha melankóliában, borongós, világfájdalmas alapélményben rokonait, Komjáthy Jenőt, Reviczky Gyulát mellé állítjuk: a Tóth Arpád-i magány és ener1842 Április 11. (163 éve történt) Darjeelingben meghalt Körösi Csorna Sándor, magyar orientalista és világutazó. Körösi Csorna Sándor születése napja máig ismeretlen, valamikor 1784. tavaszán látta meg a napvilágot egy szegény székelycsaládban. A jó eszű, jó fizikumú, szívós fiú a nagyenyedi kollégiumban tanult, majd tanított is. 1815-ben került Göttingenbe egy három éves ösztöndíjjal, ahol egy professzorának köszönhetően beleszeretett a keleti nyelvekbe és a keleti kultúrába. Izgatni kezdte az az elmélet, miszerint a magyarok a kínai-ujguroktól származnak, és elhatározta, hogy felkutatja az ősöket. 1819-ben nyolc hónapos gyalogtúrát tett, melynek során megtanult három szláv nyelvet, majd Szófián, a görög szigeteken és Teheránon keresztül a már ismert útvonalon eljutott Tibetbe. Itt a brit indiai kormány támogatásával a zanglai kolostorba vonult, hogy a tibeti nyelvet és a buddhizmust tanulmányozza. Élete utolsó tíz évét Calcuttában töltötte, ahol kutatómunkát végzett, valamint a tibeti nyelvkönyv és a tibeti szótár megalkotásán fáradozott. 1842. elején aztán ismét útnak indult, hogy eredeti tervének megfelelően felkutassa Közép-Ázsiában a magyarok őseit, de nem sokkal Darjeelingba érkezése után végzett vele a malária. 1945 Április 12. (60 éve történt) A Georgia állambeli Warm Springsben 62 éves korában, agyvérzésben meghalt Franklin Delano Roosevelt, aid az Amerikai Egyesült Államok 32. elnöke volt. Utóda az addigi alelnök, Harry Spencer Truman lett. Külpolitikailag és belpolitikailag egyaránt nehéz időkben 12 éven át kormányozta az Egyesült Államokat. O volt az első, és egyben egyetlen elnök, aki négyszer jelöltette magát e legmagasabb tisztségre sikeresen. Í 92 8-ban került a nyilvánosság elé, New York állam kormányzójaként, a gyermekbénulásban szenvedő, demokrata Roosevelt. 1932-ben választották először elnökké. 1933- ban "New Deal" (Új irány) programjával úrrá lett a világgazdasági válságon: jelentős állami hiteleket folyósított, intézkedéseket hozott a munkanélküliség csökkentésére, állami vállalatokat létesített, elektrifikálási programot hirdetett, valamint a szakszervezeteknek biztosította a szabad tevékenységet, bevezette az aranykivitel tilalmát. A diktatúrák elleni küzdelemben az Égyesült Államok az elszigetelődés helyett Nagy-Britannia és a Szovjetunió oldalán belépett a második világháborúba. 1940 Április 12. (65 éve történt) Chicagóban megszületett Herbie Hancock amerikai zongorista, szintetizá- toros és zeneszerző. Pályafutását 1961-ben New Yorkban Phil Woods, Mongo Santamaria, Oliver Nelson zenekaránál kezdte, majd 1963-tól a Miles Davis Quintet tagjaként játszott. 1968-ban jelent meg első önálló lemeze, saját együttesével szerepelt, filmzenéket írt. Koncertezett a VSOP együttessel és Wynton Marsalisszal, turnézott és lemezt készített Chick Coreával. 1987-ben Oscar-díjat kapott a’"Round Midnight" című film zenéjéért, több világsláger szerzője: "Chameleon", "I Thought It Was You", "You Bet Your Love"). Filmzenék: Nagyítás, Halálvág)’, Round Midnight, nagylemezeiből: Headhunters, Perfect Machine. váltság elődeiéhez képest modem és zaklatott. Költészete mégis harmonikus egész, belső törések nélküli; pályakezdésétől utolsó verséig gazdagodik, mélyül a hangja, keserűbb és szemérmesebb lesz, de alapjában véve nem változik. Klasszikus darabjai (Az új tavaszra; Esti sugárkoszorú; Április; Elégia egy rekettyebokorhoz; Hajnali szerenád; Lélektől lélekig) valószínűleg mindig is helyet kapnak a legszebb magyar versek gyűjteményeiben. Tóth Árpádproblémákat az irodalomtörténet tulajdonképpen sosem ismert, kivéve talán az ötvenes évek végének azt a halva született kísérletét, hogy a költészete nem éppen csúcspontjának számító, Az új Isten című vers ürügyén "forradalmat előkészítő, nagy költészetté" minősítsék 1918-19-ben írott műveit, s az életművet ebből magyarázzák. Támadások Tóth Árpádot sohasem érték, s még aki paródiát írt róla, Karinthy Frigyes is azt vallotta, hogy "egy kedves és szuggesz- tív, meleg művészettel igazolt modor hatott meg. Megszerettem finom fájdalmait és szordínós szavait". Tóth Árpád MA LELKEMET... Ma lelkemet libegni bontom, Mint zászlót zúgat szűzi szél, Kitűzve büszke bástyaponton, Magasra leng a horizonton, És leng s ragyog és leng s zenél. Ragyog és leng, mint drága kelme, Melyet ha duzzaszt tiszta lég, Ügv csattog, mintha énekelne, S mint nagy selyemszárny, égbe kelne, S kék keblére zárná az ég.
