Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-01 / 196. szám
10 MAGYAR SZÓ - A HÍD Gazdaság 2005. ÁPRILIS 1. Rezervátumot áldoztunk fel fél évre elég olajért ÉRINTETT TERÜLET Az amerikai szenátus minimális többséggel úgy döntött: megindulhat az olajtermelés Alaszka egyik legnagyobb és legérintetlenebb természetvédelmi területén. George Bush szerint az ott kitermelt olajjal lazíthatnak az USA külföldi nyersanyagtól való függőségén. A beruházás ellenzői viszont azzal érvelnek, hogy nem éri meg beáldozm a páratlan természeti értékeket rejtő területet annyi olajért, amit az USA fél év alatt felhasznál. Drága Európa Március 27. Az Economist Intelligence Unit (EIU) közzétett felmérése szerint az európai városokban emelkedtek a legjobban a megélhetési költségek az utóbbi eg)7 évben: a világ hét legdrágább városa közül öt Európában található. A londoni kutatóintézet a világ 130 nagyvárosát hasonlítja össze a dollárban számított megélhetési költségek tekintetében, amit egy fogyasztói kosár alapján állapítanak meg minden évben. A legdrágább város továbbra is Tokió ugyan (képünkön), amit Oszaka követ, de a legtöbbel Londonban emelkedtek a megélhetési költségek az elmúlt évben. Az összehasonlítási alapul szolgáló New Yorkot 100 pontnak véve London pontszáma 12 ponttal, 121-re emelkedett. Ezzel is csak a nyolcadikról a hetedik helyre rukkolt elő azonban, miközben az első hat helyen változatlan maradt a sorrend. A legdrágább európai város Oslo, az euróövezetben pedig Párizsban a legmagasabbak a megélhetési költségek. A helyezések számát tekintve Budapest ugrott a legnagyobbat: 15 pontot előrelépve a 81. helyen áll a listán, 70 ponttal. A legdrágább kelet-európai város azonban Moszkva, amely a 32. helyen áll 94 ponttal, azaz az élet az orosz fővárosban alig olcsóbb, mint New Yorkban. Budapestet Prága is megelőzi: 75 ponttal a 72. helyen áll. Az Egyesült Államok nagyvárosaiban ugyanakkor a dollár gyengélkedése miatt csökkentek a relatív megélhetési költségek az utóbbi egy évben. Az első húsz között egyetlen amerikai város sem található, a legdrágább New York a tavalyi 13-ról a 23. helyre csúszott vissza, utána Los Angeles és Chicago következik holtversenyben, 96 ponttal. San Francisco pontszám és helyezés tekintetében holtversenyben van Moszkvával. A legolcsóbb város a 130 közül az idén is Teherán 32 ponttal, Manila és Mumbai (Bombay) is a sereghajtók között van. (index.hu) Valuta-árfolyamok (március 30.) 1 USD = 191,35 HUF 1 USD = 0,771 EURO 1 USD = 28157 ROL 1 EURO = 248,03 HUF Március 29. Hamarosan olajkutakat fúrnak és megindul a termelés az egyik utolsó, gyakorlatilag még érintetlen észak-amerikai vadonban, Alaszkában. Az Egyesült Államok szenátusa döntött úgy (51-49-es arányban), hogy engedélyezi az olajkitermelést az észak-alaszkai Sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban. A döntés évek hosszú során húzódó vitáknak vetett véget a sokak által amerikai nemzeti kincsnek tekintett nemzeti park területén található olaj lelőhelyek kiaknázhatóságáról. George Bush amerikai elnök a szenátusi döntést üdvözölve közölte, az olajkitermelés mind nemzetbiztonsági, mind gazdasági szempontból roppant előnyös. "Kiváló lehetőség, hogy legyenek saját olajtartalékaink. Ezzel a beruházással Amerika jóval kevésbé lesz kiszolgáltatva a külföldi energiaforrásoknak, legalább napi egymillió hordónyi olaj erejéig" - jelentette ki. Az energiaforrást a szakemberek szerint Alaszka partvidékén aknázhatják ki, ám az első fúrásokat csak 2007-ben kezdik meg, és a kutak csupán tíz év múlva működnek majd teljes gőzzel. Az amerikai Földtani Intézet becslései szerint 5,6 és 16 milliárd hordó közötti olajmennyiséget rejthet a föld a kérdéses területen. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy körülbelül 10,4 milliárd hordónyi mennyiséget tudnak kitermelni. A kormány 2,5 milliárd dollár többletbevételre számít a bérleti díjakból, és adókból a következő tíz évben, míg a termelés várhatóan 2025-re éri el a napi egymillió hordós csúcsmennyiséget. Ám az ellenzéki demokraták és a környezetvédők megkérdőjelezik, hogy valóban megéri-e feláldozni az 1960 óta védettséget élvező, utolsó érintetlen vadrezervátumot, amikor a beruházás nem is oldja majd meg az USA energiaproblémáit. Az Egyesült Államok jelenleg napi 20 millió hordó olajat használ fel. Charles Clusen, az alaszkai természeti kincseket védő tanács egyik vezetője szerint ez azt jelenti, hogy tíz év múlva a teljes alaszkai olajkincs csupán az USA féléves olajszükségletét elégítheti ki. Clusen szerint "egyáltalán nincs értelme iparosítani az alig néhány megmaradt vadrezervátumot. Az Egyesült Államok jelenleg a világ ismert olajkincseinek csupán 3 százalékával rendelkezik, miközben 25 százalékát használja fel. Csak egy kis matematika. Elpusztíthatjuk az összes nemzeti parkot és rezervátumot, de akkor sem leszünk képesek függetlenné válni a külföldi olajtól. Le Marad az erős dollár politikája Az amerikai pénzügyminiszter szerint a Bush kormányzat továbbra is az erős dollár híve. John Snow azt mondta, hogy az erős dollár nemzeti érdek. A pénzügyminiszter ezzel megismételte azt a korábban már több alkalommal hangoztatott véleményét, miszerint a jelentősre nőtt folyó fizetési hiány elsősorban a gyors amerikai gazdasági növekedésnek a következménye, és annak, hogy az Egyesült Államokban kedvezőbbek a befektetési lehetőségek a világ többi országához képest. John Snow továbbra is nyomást gyakorol az Egyesült Államok kereskedelmi partnereire Európában és Ázsiában, hogy gazdaságaik átalakításával növeljék versenyképességüket és bővítsék gazdasági növekedésüket. A pénzügyminiszter szerint a kormányzat csökkenti a költségvetési hiányt, amely tavaly rekord szintre, 412 milliárd dollárra nőtt. (MTI) kell magunkat választani az olajról." Lisa Murkowski alaszkai szenátor szerint ugyanakkor az alaszkai termeléssel "25 évre pótolhatjuk a Szaúd-Arábiá- ból származó importolajat". A támogatók emellett azzal érvelnek, hogy a modem kitermelési módszerek jóval kisebb fenyegetést jelentenek a környezetre, mint korábban. "Nem lesznek környezeti károk, és ez tény" - jelentette ki Larry Craig idahói szenátor. Ennek azonban ellentmondanak az Alaszka más területein is folyó olajkitermelések során szerzett tapasztalatok. A partvidéki olajövezetben burjánzanak a kapcsolódó iparágak, több ezer kilométernyi út, kifutópálya és csővezeték épült, valamint fúrótornyok, kavicsbányák csúfítják a környezetet. A környezetvédők szerint a sarkvidéki területen történő olajkitermelés miatt, leginkább az ott élő állatok sorsáért aggódnak. Az ellenzők szerint pont az olajkitermelésre kiszemelt a terület jelenti a rezervátum biológiai szívét. A térségben 45 állatfajt veszélyeztet az olajipar. Jeges-, grizzly és feketemedvék, karibuk, sarki rókák, sarki ludak és vándorló madarak millióinak léte a tét. (index.hu) USA, kamatemelés: 2,75 százalék Tavaly június óta hetedik alkalommal, ismét az eddigi ütemnek megfelelően, 25 bázisponttal 2,75 százalékra emelte az irányadó amerikai kamatot az USA központi bankjának szerepét betöltő FED. A döntés megfelel a várakozásoknak a tekintetben is, hogy a FED kommentárjában jelezte: a továbbiakban is az ütemezett kamatemelés politikáját követi, azaz nem lehet számítani ennél jelentősebb mértékű emelésre a közeljövőben sem. A kamatemelés ugyanakkor folytatódik az idén, a 25 bázispontos emelések révén az év végére elemzők 3-4 százalék közé várják a kamatot. Az amerikai kamatszint a 2001-es terrortámadás óta nem volt ilyen magas. A kamatszint emelését elsősorban a gazdaság túl gyors növekedésétől illetve az infláció felpörgésétől való félelem indokolta, nem annyira az utóbbi hetekben egyébiránt már erősödő dollár gyengesége. Ugyanakkor az amerikai gazdaság szándékolt visz- szafogása kihat az egész világpiacra. A kamatemelés hatására a befektetési alapok számára vonzóbbá válhatnak az USA államkötvények, ezáltal az egyre több aggodalomra okot adó amerikai költségvetési hiány finanszírozása is könnyebbé válhat.