Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-15 / 198. szám
2005. ÁPRILIS 15. KÁRPÁT-MEDENCE HÍREK magyarszó-ahíd 9 Kárpát-medence: az informatika új lehetőségei DIGTTÁliS MAGYAROK Interjúrészletek Dr. Szentgyörgyi Lajossal, a Határon Túli Magyarok Hivatalának informatikai főtanácsadójával a határon túli magyar települések informatikai fejlesztéséről, a teleházakról, és ezen programok finanszírozásáról. Április 9. Az ön szakterülete az informatika. Itt mi jellemzi a magyar kormány tevékenységét?- A határon túli magyarok ügyeivel való felelős foglalkozás a magyar kormányzat egészét áthatja, úgy hiszem, minisztériumaink mindegyike ezt természetes feladatának tekinti. Tudatában vagyunk az információs társadalom jelentette kihívásoknak, és igyekszünk megfelelő választ adni erre. (...) Az informatika azonban nem csak kihívásokkal állít szembe bennünket, hanem lehetőségeket is tár elénk. Esélyeket, melyben nem játszanak szerepet a fizikai távolságok és a határok. Ehhez persze haladni kell a korral, nem elég csupán az internetes kapcsolattartás egyszerű megléte, annak megfelelő minőségűnek is kell lennie. Elmondhatom, hogy a kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos cselekvési terveiben prioritásként szerepel ezen közösségek hozzá- segítése a modem technikai eszközök beszerzéséhez, valamint a korszerű kommunikációs infrastruktúra kiépítéséhez. A kormány és a határon túli magyarság informatikai kapcsolattartásáról szólva hallani az úgynevezett „teleházak”- programról is. Mit takar tulajdonképpen ez a kifejezés?- A „teleházak” a határon túli magyarság informatikai infrastruktúrája kiépítése során létrehozott, illetve létrehozandó végpontok, szebben mondva: „Neumann hozzáférési pontok”, Ezek lehetővé teszik, hogy akár a legkisebb magyarok által lakott településeken is ingyen, vagy minimális költségek mellett igénybe vehető legyen a számítástechnikai úton történő kapcsolattartás. Mindegyik magyarok által lakott határon túli területen (Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Horvátországban, Muravidéken és Burgerlandban egyaránt) korszerű eszközökkel felszerelt hálózati végpontok alakultak (...) Önnek bizonyára áttekintése van az e célokra fordított pénzösszegekről is...- Az előbb említett célokra a 2004—2005 év folyamán a „Szülőföld az információs társadalomban” elnevezésű programon keresztül 130 millió forint támogatást nyújt a kormány. (...) Ugyanakkor nagy hangsúlyt helyezünk az informatikai képzések támogatására, a határon túli magyar iskolák számítás- technikai felszereltségének korszerűsítésére és a határon túl születő kulturális értékek világhálóra való felkerülésére is. (Szabad Újság) Betemetik a múltat Kolozsváron Április 9. Április 17-e estig várhatóan sikerül befejezni a munkálatokat a Főtéren - jelentette ki Boros János kolozsvári alpolgármester, miközben kamionok, munkagépek sora kezdte meg a keleti gödör eltüntetését. Több mint kétszáz köbméter homokot nyelt el a szakemberek véleménye szerint fölöslegesen szabadon hagyott ásatás. Ugyanaz a kör alakú virágágyás kerül ide vissza - magyarázta Boros János, reményét fejezve ki, hogy a kolozsváriak és az idelátogatók újra rendezett, harmonikus környezetében csodálhatják meg a Mátyásszoborcsoportot. Míg az előző napon megszervezett lelet-mentő akcióban Emil Boc polgármester nem vett részt, ezúttal a nagyközönség előtt is felvállalta szerepét a keleti gödör eltüntetésében. Fotósok, operatőrök gyűrűjében néhány pillanatra előbb ő ragadott lapátot, majd Boros János alpolgármester. A téren gyülekező kisebb tömeg a szerdai munkálatok megkezdéséhez hasonlóan ezúttal is mindenféle rendbontás nélkül figyelte a történteket. A tizenegy éve Gheorghe Funar expolgármester által kezdeményezett ásatás a nagy- romániás szimbolikus térfoglalás egyik legszembeötlőbb eredménye volt - az egész város padjainak „háromszínűsítése" mellett. Számos történész, régész szerint is a Mátyásszoborcsoport előtt tátongó gödrök nem annyira értékes, római kori leletek bemutatására, hanem inkább etnikai konfliktus gerjesztésére szolgáltak. (Romániai Magyar Szó) Erdély: az USA kongresszusa előtt a restitució AMERIKAI BESZÓLÁS A romániai egyházi ingatlanvisszaadás súlyos hiányosságai miatt elmarasztaló, a bukaresti kormánytól határozottabb intézkedéseket sürgető határozati javaslatot (H.Res. 191) nyújtott be április 6-án a washingtoni Képviselóbázban Tom Lantos, Kalifornia állam magyar származású demokrata képviselője. Április 9. A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya (A javaslat társszerzője Tom Tancredo Colorado állam republikánus képviselője is) által előterjesztett határozati javaslat megállapítja, hogy „2140 ingatlant, köztük iskolákat, kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket vettek el kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római katolikus, református, evangélikus és unitárius), és a tényleges birtokbavételük csak 30 esetben történt meg." A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek teljesítésére felszólítja a román kormányt. Elsőként arra:, „módosítsa a törvényt, hogy az tükrözze az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es Határozata által is szorgalmazott „restitutio in integrum" elvét, miszerint érvényesülnie kell a teljes tulaj- donbahelyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok gyakorlásának." Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő, amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok törvény- hozása figyelmet szentel a kérdésnek. Áz előző képviselőházi ciklusban szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati javaslatot a romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHR.F) és a Magyar Amerikai Koalíció mozgósításának eredményeként további 11 képviselő csatlakozott aláírásával az akkori határozati javaslathoz. Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség elsőszámú szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság köztiszteletben álló demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget kölcsönöz a határozati javaslat népszerűsítésére és más képviselők csatlakozásának ösztönzésére. (erdelyma) Röviden Pro Europa Liga-iroda nyílt Nagyváradon A Pro Europa Liga marosvásárhelyi civil szervezet 2004 folyamán húsz személy számára biztosított emberjogi és kisebbségjogi képzést. Ennek eredményeként és az Open Society Institute támogatásával 2005 januárjától a szervezet tizenkét megyében követi figyelemmel a jogok betartását. Marosvásárhelyen az Emberjogi Iroda 1993-tól működik, Szatmáron is létezett már előzőleg ilyen iroda. Biharban a most induló iroda fogadja mindazokat akiknek alkotmányos vagy nemzetközi egyezmények által biztosított jogait megsértették a hatóságok Ezeknek a jogsértéseknek viszonylag újaknak kell lenniük. A ROMÁN ÁLLAMÉ MARAD , AZ ÁRKOSI KASTÉLY? Április 11. A brassói táblabíróság felülbírálta az alapfokú ítéletet, és úgy döntött, az örökösök mégsem kaphatják természetben vissza az árkosi Szentkeresz- ti-kastélyt. Jankovich-Bésán Endre András, a Szentkereszti család egyetlen éló örököse korábban a 2001/10-es törvény alapján kérte vissza az 1945-ben kisajátított ingatlant, ám az ott működő művelődési központ vezetősége elutasította a visszaszolgáltatást, és helyette kárpótlást javasolt. Ennek alapján Jankovich-Bésán 2002. április 4-én pert indított a kastélyért, és két év, valamint huszonkét tárgyalási nap után tavaly júliusban megszületett a számára kedvező alapfokú ítélet. Az Árkosi Művelődési Központ vezetősége azonban fellebbezett az alapfokú határozat ellen,. Idén március 28- án pedig a brassói táblabíróság úgy döntött, nem kell visszaadniuk a kastélyt az örökösnek, Jankovich-Bésán Endre Andrást ráadásul a csaknem kétszázmillió lejes perköltség megtérítésére is kötelezték. Erdély: Nyolc egyházi INGATLANRÓL TÁRGYALTAK Április 9. Mind a nyolc ingatlant illetően elvi döntést hozott az Országos Resti- túciós Bizottság (ORB) április 8-ai ülésén- tájékoztatott Markó Attila államtitkár, az ORB alelnöke. Markó Attila ugyanakkor elmondta, a Bizottság húsz végleges határozatot fogadott el, amelyekből tíz a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A végleges határozatok értelmében visszaszolgáltatandó ingatlanok között olyan jelentős épületek is vannak, mint például a Gyulafehérvári Római Katolikus Püspökség tulajdonába tartozó nagyszebeni Andrei Saguna Kollégium, a medgyesi Városi Múzeum, az Erdélyi Református Püspökség tulajdonába visszakerül a nagyenyedi Bethlen Gábor utca 6 és 8 száma alatti két ingatlan, amelyek a tavaly visszaszolgáltatott Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttesének részét képezték. Markó Attila elmondta, az ülés eredményeit figyelembe véve háromszázhatvan fölé emelkedett az elvi döntések, és kétszáznyolcvan fölé a végleges határozatok száma. Szerkesztette: Czika Tihamér
