Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-01 / 196. szám

8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Röviden Erdély: Elfogadta kitüntetését a Háromszék főszerkesztője Március 29. A Magyar Köztársaság Elnö­kének Érdemérme kitüntetést adományoz­ta Mádl Ferenc köztársasági elnök Farkas Árpád költőnek, az erdélyi Háromszék na­pilap főszerkesztőjének. Az ünnepélyes át­adásra, Budapesten, a Sándor-palota Tü­körtermében kerül sor. Farkas Árpád feb­ruár elején visszautasította a Magyar Köz­társaság Középkeresztjét arra hivatkozva, hogy a december 5-ei népszavazás után nem tekinthet el a magyar kormány szere­pétől e kitüntetés odaítélésében. Mádl Fe­renc 2001. november 29-én alapította a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemér­me kitüntetést, a magyar állami elismeré­sek között az egyetlent, amelyet nem mi­niszterelnöki vagy miniszteri előterjesztés­re adományozhat az államelnök. Horvátország: ALAKUL A BATENAI TELEHÁZ Március 25. Még 2002-ben sikerült a bati- nai HMDK-alapszervezetnek egy házat vásárolnia a település központjában. Az épület felújítása anyagiak híján elhúzó­dott, de lassan elnyeri tervezett formáját. Szeretnénk egy info-klubot, teleházat működtetni. Az általános iskolában nincs számítógép, a szülők pedig nem tudnak venni a gyerekeiknek. Heti két alkalom­mal lesznek foglalkozások. Úgy látszik, hogy központi szervezetünktől kapunk még két számítógépet, az IHM-nek kö­szönhetően, valamint eg)1 lézeres nyomta­tóra is van ígéret, így aztán már teljes lesz az öröm a gyerekek körében - nyilatkozta Kollár Attila, a batinai HMDK-alapszer- vezet elnöke. Erdély: Átszerveznék a Magyar Polgári Szövetséget Március 25. Nagyobb mozgásteret köve­telnek maguknak a Magyar Polgári Szö­vetség partiumi szervezetei. A Nagyvára­don ülésező Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei MPSZ-vezetők ele­mezték a szervezetépítés aktuális stádiu­mát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a partiumi sajátos gondokra, jelleg­zetes problémákra egyedüli megoldás az országos szervezet kétpillérűvé alakítása. Véleményük szerint olyan struktúrát kell kialakítani, amelyben a nem székely szer­vezetek is megtalálják az önálló arculatot. A résztvevők levélben fordultak Szász Je­nőhöz, és nyomatékosan, határidőket megjelölve kérték, hívja össze a rendkívü­li kongresszust, hogy módosíthassák a szervezet alapszabályzatát. Vajdaság: támadás az óbecsei katolikus templom ellen Március 29. Óbecsén húsvétvasámapra virradóra eddig még ismeretlen tettesek betörték a belvárosi Nagyboldogasszony katolikus templom főbejárati ajtója feletti ablaküveget, és szemeteskannát dobtak be. Az esetről ff. Fuderer László belvárosi plébános azonnal értesítette a rendőrsé­get, amely gyorsan reagált, és a kilencórás húsvéti szentmise kezdetéig el is végezték a helyszínelést. A cselekedet mélységes megdöbbenést és felháborodást váltott ki a hívek körében. A rendőrség megkezdte a vizsgálatot, és a jelekből ítélve nyomon Kárpát-medence hírek Románia: nem értenek egyet a nemzetiségi szervezetek KISEBBSÉGI VITÁK Ellentmondásosan nyilatkozott a kisebbségi törvénytervezet módosításáról Márton Árpád RMDSZ-es képviselő sajtótájékoztatóján. Kifejtette, az RMDSZ szívesen beiktatná a könnyítő feltételeket a kisebbségi szervezetek bejegyzésénél, ám ebbe várhatóan nem egyeznek majd bele a nem magyar kisebbségek képviselői. Március 26. Határidőig több mint hatvan módosító javaslat érkezett az RMDSZ címére, ám azt követően is fo­lyamatosan kapja a kisebbségi törvény- tervezet szövegére változtatásokról szóló indítványokat Márton Árpád képviselő. Érvelése szerint a kisebbségek képvise­lőinek nagy szavuk van a román parla­mentben, szavazatuk a törékeny többség miatt felértékelődött. A viták során ki­derült, a jelenleginél is szigorúbb intéz­kedéseket szeremének, a civil szerveze­tek bejegyzésénél például nem tartják elegendőnek a minisztériumok jóváha­gyását, a FGsebbségi Tanács hatáskörébe utalnák az engedélyeztetés jogát, és megkövetelnék a bejegyzés előtti leg­alább kétéves tevékenységet. Jelentős módosítócsomagot nyújtott be Toró T. Tibor képviselő az RMDSZ- frakció asztalára a szövetség kisebbségi törvénytervezetéhez. A kulturális auto­nómia hatáskörét tekintve Toró javaslata részletesebben sorolja fel az autonómia­jogosítványokat. Az intézmények körét 2005. ÁPRILIS 1. a tervezetet kiegészíti a sajátos státusú önkormányzatokkal: azok a helyi önkor­mányzatok alakulhatnak át helyi döntés alapján sajátos státusúvá, amelyek lako­sainak többségét valamely nemzeti ki­sebbség alkotja. A javaslat szerint az autonómiataná­csok helyi és országos szinten működ­nének. A kulturális önkormányzatokat a helyhatósági választásokkal egyszerre szervezik, az országos önkormányzati testület megválasztására a parlamenti választásokkal egy időben kerül sor. A Toró-csomag újrafogalmazza az RMDSZ-tervezet reprezentatív kisebb­ségi szervezetre vonatkozó - nemzetközi szervezetek által is kifogásolt - előírása­it, a bejegyzési feltételt a 25 ezer támo­gató aláírásról 3000-re szállítja le, s ezt jóval kevesebb megyében kell elérni. Egyelőre keveset lehet tudni arról, hogyan módosul végül majd a sokat vi­tatott tervezet. A jogszabály alkotói a beérkezett javaslatok alapján kidolgoz­zák az új változatot, majd március 30-án a Kisebbségi Tanácsban tovább módo­sulhat a tervezet, ezt követően pedig, a kormány elé terjesztés előtt, a koalíciós partnerekkel kell megvitatni az elképze­léseket. A magyar nemzeti konzultáció elmaradt, más kisebbségekkel, a román pártokkal tart még az egyeztetés. (Króni- ka/Háromszék) HKárpátalja: a bezárás határán volt a főiskola MEGINGÓ ANYAGIAK AII. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola immár egy évtizede a Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma Határon Túli Magyarok Főosztály átóikap támogatást. A 2005-ös évi OM támogatást egyelőre nem kapta meg a főiskola, az intézmény pénztartalékai kimerültek. Március 25. A Rákóczi főiskola veze­tősége március 16-án bejelentette: ha az intézmény március végéig nem jut hoz­zá az éves támogatás első részletéhez, kénytelenek lesznek április 4-ei határ­idővel azt ideiglenesen bezárni. A főis­kola vezetősége az intézmény létrejötte óta szorgalmazza, hogy a magyar állami költségvetés normatív támogatási rend­szerben finanszírozza működésüket. Mivel ez a törekvés mindmáig ered­ménytelen maradt, a főiskola folyama­tos pályázással teremti elő a működésé­hez szükséges pénzkeretet. Az OM évi rendszeres támogatását mindeddig rendre meg is kapta az intézmény.- Egy magyarországi rendelet értel­mében bizonyos nagyságrendű támo­gatásokat jóvá kell hagynia a magyar kormánynak. Ez az eljárás eléggé hosz- szadalmas. Az Oktatási Minisztérium előkészítette a ránk vonatkozó támoga­tási szerződést, amelyet a főiskolát fenntartó alapítvány képviselője alá is írt. Amíg azonban nincs kormányenge­dély, addig nem tudják utalni a pénzt. Ukrajna hatályos törvényei ugyanak­kor szigorú határidőket szabnak a köz­üzemi díjak, valamint a költségvetési adókötelezettségek befizetésére. Az in­tézmény ideiglenes bezárása az a végső lépés, amit tehetünk annak érdekében, hogy ne hajszoljuk adósságcsapdába a főiskolát- tájékoztatott a kilátástalan­nak tűnő helyzetről dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi főiskola elnöke. Március 25-én már a kormány előző napi döntésére hi­vatkozva budapesti sajtótájékoztatóján az intézmény alapítványának elnöke közölte: két-három héten belül hozzá­juthat az idei támogatáshoz a Kárpátal­jai Magyar Főiskola. A helyzet tehát megoldódik, most rövidtávra. De to­vábbra is ottmarad a normatív támoga­tás kérdése. Jó volna nemcsak magyar, de lehetőleg ukrán oldalról is elérni a biztos évi támogatást, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben. A főiskolán jelenleg 1000 diák tanul a különböző képzési formák keretén be­lül. (Kárpátalja online) Vajdaság. Új kisebbség törvényt Szerbiának is! Március 29. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke a magyar Ország- gyűlés külügyi bizottsága küldöttsé­gének szerbiai látogatása kapcsán le­velet küldött Németh Zsoltnak, a többpárti delegáció vezetőjének. A VMDP elnöke szerint a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy a szövetségi Jugoszláviában meghozott kisebbségi törvény alapján létrehozott nemzeti tanácsok alkalmatlanok a kisebbségi közösségek alapérdekeinek védelmé­re. Részben mert nincsenek jogsza­bály-alkotási és végrehajtási jogosít­ványaik, másrészt, mert egynemzeti- ségű testületként szendvicsben van­nak a községi többnemzetiségű ki­sebbségi tanácsok és a Kostunica ve­zette köztársasági kisebbségi bizott­ság között. Szerinte a jelenlegi lehe­tetlen, a nemcsak magyar vonatkozás­ban konfliktuskeltő nemzeti tanácsok létrehozatala miatt előállt helyzet megoldására a Várady-Korhecz ta­nácstörvény-tervezet nem alkalmas. Arra van szükség - írja Ágoston - hogy Szerbiában új köztársasági ki­sebbségi törvényt fogadjanak el, s ab­ban egységesen szabályozzák a per­szonális autonómia, a számarányos parlamenti képviselet, illetve a ki­sebbségi választói névjegyzék kérdé­sét. A VMDP fontosnak tartja, hogy a perszonális autonómia mellett, melynek vezetői a szerb kormánnyal lennének intézményes kapcsolatban, a kisebbségi közösség a parlamenti helyek intézményén keresztül a szerb parlamentben, közvetlenül is hallat­hassa hangját. (vajdasagmaánfo)

Next

/
Thumbnails
Contents