Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-08 / 197. szám

20 MAGYAR SZÓ —A HÍD A mély vénás trombózis Az utca embere nem sokat tud a mélyvénás trombózisról, noha elég gyakori betegségről van szó, amely főleg a lábszár és a comb vénáit érinti. E területek mélyén elhelyezkedő vénáiban véralvadék (trombus) kép­ződhet, az alvadék pedig gátolja a vér­áramlást, s duzzanatot és gyulladást okoz. Ezt a duzzanatot és pírt nevezik olykor tromboflebitisznek vagy rövi­den flebitisznek. Embólia: tovasodródó vérrög Súlyosabb esetben az alvadék levá­lik és a véráram magával sodorja. A sodródó vérrög, vagyis az embolus beékelődhet a tüdő, az agy vagy a szív ereibe, és súlyos károkat okozhat. Kinél alakulhat ki a trombózis? Mélyvénás trombózisban ezer fő közül kettő betegszik meg évente, a többség 60 éves kor fölött. Hajlamo­sít a betegségre a tartós inaktivitás - például hosszú autó- vagy repülő- útón, valamint betegség idején, mű­tétet követően. A trombózis olykor azért következik be, mert a beteg vé­re túl gyorsan alvad, máskor sérülés­hez, traumához társul. Az időskor, az elhízás és bizonyos gyógyszerek és daganatok is növelik a kockázatot. A mély vénás trombózis tünetei A lábszár és a comb mélyén elhe­lyezkedő vénáiban lévő véralvadékot sokszor nehéz kimutatni. A végtag­ban rendszerint féloldalon érzett pa­naszok a következők: Fájdalom vagy érzékenység Duzzanat (ödéma) Fokozott melegség Színelváltozás Izületi fájdalom Ha ezek bármelyikét észleli azon­nal jelentkezzen orvosnál! Fontos az ágynyugalom A mélyvénás trombózis a legtöbb esetben speciális kezelés nélkül is meggyógyul, de vigyázni kell arra, nehogy az alvadék leváljon, és a tüdő­be, a szívbe vagy az agyba jusson. Ál­talában az a legjobb, ha a beteg, leg­alább kezdetben, kórházban fekszik. Az ágynyugalom, az alsó végtag fel- polcolása, az érintett terület állott vi­zes borogatása csökkenti a fájdalmat A hosszas üldögélést kerülnie kell. Dr. T. B. Egészség 2005. ÁPRILIS 8. A fizikoterápia szerepe a gyógyításban TERÁPIÁK SOROZATA A fizikoterápia az orvosi kezelés egyik legősibb ága a sebészi, a gyógyszeres és a pszi­choterápia mellett. A fizikoterápia természeti, elsősorban fizikai energiákkal való gyógyítást jelent, melyet a megelőzésben, a gyógyításban és a rehabilitációban egyaránt alkalmaznak. Április 6. Az állat is dörzsöli és nyal­dossa, hóban vagy hideg vízbe dugja, ha fáj valamije. A fizikoterápia alkalmazása már akkor elkezdődött, amikor az első ember a természet energiáit (a napot, a vizet, a természet kémiai, mechanikai és hőhatásait) használta fel gyógyító célok­ra. A különféle füveket, növényeket elő­fordulási formájukban vagy főzetet alkal­mazta. Tapasztalati úton nyert megfigye­léseivel nem a betegség okának megszün­tetésére törekedett, hanem a tüneteket igyekezett megszüntetni, csökkenteni. * Ma már a tüneti kezelést felváltotta a korszerűbb oki kezelés. Ugyanakkor a fizioterápiát többségében - az oki terápia kiegészítéseként - tüneti kezelésre alkal­mazzuk. Vannak azonban olyan specifi­kus formái, melyet oki kezelés rangján le­het elfogadni. Ilyen például a gyógytor­na, amely semmilyen más fizioterápiás vagy gyógyszeres kezeléssel nem pótol­ható Fizioterápia vagy fizikoterápia? A fizioterápiát sokan összetévesztik a fizikoterápiával. A fizikoterápia a fizio­terápia egyik ága, mely csak fizikai ener­giákat alkalmaz. A természetben többfé­le energiát találunk, melyet a fizioterápia részben eredeti formában, részben mes­terségesen előállítva használ Számos formáját alkalmazzuk A fizioterápia felosztása nem tükröz egységes szemléletet. Az alkalmazott ke­zelési formák között sok az átfedés, így a vélemények megoszlanak. Hagyomá­nyosan a fizioterápiát a bevitt energia szerint osztályozzák. Ezen felosztás sze­rint a különböző formák Elektroterápia: csak mesterséges úton előállított elektromos energiát használ fel. A frekvenciaérték szerint három cso­portba soroljuk: kis- közép- nagyfrek­venciás elektroterápia Fototerápia: a napfénykezelés mester­ségesen előállított komponenseit (ultra­ibolya sugárzás, látható fény, infravörös sugárzás és a lézersugárzás) soroljuk eb­be a csoportba. Hidroterápia: a víz módszeres felhasz­nálását jelenti. A három legfontosabb ha­tástényezőt - felhajtóerőt, nyomás, hő­mérséklet - használjuk fel. Kombináltan más kezelési ággal is alkalmazzuk pl. súlyfürdő, víz alatti sugármasszázs, víz alatti torna. Termoterápia: a hőmérséklet hatásai­nak használatát értjük alatta, amely egy­aránt lehet hideg és meleg. Hőterápiát al­kalmazunk a különféle fürdővizekkel, iszappal, paraffinpakolásokkal, szauná­val. Hideg hatással a krioterápia foglalko­zik mely 0 Celsius-fok alatti hideg keze­lést jelent. Mechanoterápia: aktív része a gyógy­torna, passzív része a masszázs, kimoz­gatás, a különféle húzókezelések (száraz nyújtás, súlyfürdő) és az ultrahangkeze­lés. Balneoterápia: a termális ásványvize­ket, gyógyfürdőkúrákra, illetve belső használat esetén ivókúrákra használjuk. Klímaterápia: a földrajzi terület éghaj­latát használjuk fel a gyógyítás céljából. Gyógyászati szempontból tengerparti, erdős dombvidéki, középhegységi és ma­gashegységi gyógyklímát különbözte­tünk meg. Ide soroljuk a barlangterápiát is, mely a hőmérséklet alapján lehet hi­deg vagy meleg barlang. Inhalációs kezelés: elsősorban idült légúti megbetegedések kezelésére, por­lasztód: folyékony vagy szilárd részeket juttatunk be a légzőrendszerbe. Az aero­szol lehet gyógyszeroldat vagy gyógyvíz. Diéta: a különböző betegségek meg­határozott étrenddel való kezelése. Ma már azonban a dietika különvált tudo­mány. A csoportosításból kitűnik, hogy a kü­lönböző ágak szétválasztása nagyon ne­héz, mert egyes kezelések során (pl. súly­fürdő, elektromos fürdő stb.) egyidejűleg többféle energiát is alkalmazunk. (Vincze Anita, gyógytornász) SZENVEDÉLYBETEGSÉGEK A kleptomania Ebbe a csoportba tartozik az a sze­mély, aki képtelen ellenállni olyan tár­gyak eltulajdonításának, ellopási készte­tésnek, melyek nem szükségesek számá­ra, jelentéktelen értékűek és anyagi ha­szonnal sem jár, azaz nem továbbadás céljából lopja el, Az ellopott tárgyakat eldobja, összegyűjti vagy elajándékozza A kleptománia nem az „áruházi szarká­kat” jelenti. E betegek ellenállhatatlan késztetést éreznek értéktelen tárgyak el­tulajdonítására. A cselekedetet általában megnövekedett feszültség előzi meg, alatta és közvetlenül utána kielégültség érzése kíséri. A lopást egyedül hajtja végre. Lopás közben bűntudatot érez­het, de ez nem akadályozza meg a csele­kedet végrehajtásában és megismétlésé­ben. Ez a betegség társulhat más mentá­lis zavarhoz is. A kleptománia lehet önálló betegség, de társulhat depresszió­hoz, kényszerbetegséghez is. Kényszeres vásárlás Itt kell megemlíteni a kényszeres vá­sárlást is, ami inkább nőkre jellemző. A beteg ellenállhatatlan késztetést érez a vásárlásra, figyelmen kívül hagyva a vá­sárlás időtartalmát, mértékét és gyakori­ságát. A vásárolt áru egyharmadát soha­sem használják. Általában ruhákat, ci­pőket, kazettákat, CD-lemezeket vesz­nek. Adósságba verik magukat, amiatt családi kapcsolataik tönkremennek. Pirománia Lényege a több alkalommal ismédő- dő, szándékosan, céltudatosan végzett gyújtogatás. Anyagi kárt is okozhat, de ezt nem politikai okból, bosszúból vég­zi, s nem is csökkent ítélőképesség kö­vetkezménye. Azaz nem feltétlenül gyengeelméjű vagy mentális hanyatlás jeleit viselő személyiség az elkövető. Férfiaknál gyakoribb, de általában már gyerekkorban kezdődik. Abnormális ér­deklődés figyelhető meg pirotechnikai felszerelések, eszközök iránt. Jellemzői, hogy a beteg szereti nézni az égő tűzet, gyönyörködik benne, és fe­szültséget érez a cselekvés előtt, majd iz­galmat, kielégülést közvetlenül utána. Trichotillomania Az egyén nem tud ellenállni annak a késztetésnek, hogy kihúzza saját haját, ezért jelentős hajhiány észlelhető a be­tegnél. A haj kitépését jelentős feszült­ség előzi meg azt követően pedig meg­könnyebbülés lép fel. Intermittáló explozív zavar A lényege az agresszív impulzusok feletti kontroll ismételt elvesztése. Eb­ben az esetben az agresszivitás mértéke nagyobb, mint azt egy esedeges pszi­chés reakció normális esetben kiváltaná. Egyébként a hétköznapi ténykedései so­rán a betegnél nem észlelhetők agresszi­vitás jelei. Nem függ össze az agresszivi­tás az alkoholfogyasztással, drogfo­gyasztással vagy elmebetegséggel. A kontrollvesztéses epizódra a betegek emlékeznek, a reakciójuk túlzott mérté­két elismerik, utána gyakran bűntudat lép fel vagy megbánás. Férfiaknál gya­koribb, 18-30 év között kezdődik. (Dr. Kovács Márta Blanka igazságügyi orvos)

Next

/
Thumbnails
Contents