Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-08 / 197. szám
18 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. ÁPRILIS 8. Autózás, vízből nyert üzemanyaggal HmOGÉNES MOZGÁS Izlandon, az ország természeti adottságait is kihasználva, már nemcsak álom, hanem fejlődő gyakorlat a közlekedésben a hidrogén üzemanyagként való hasznosítása. Néhány súlyos problémát viszont meg keltene még oldani ahhoz, hogy világszerte tömegesen hidrogénnel üzemeljenek a gépjárművek. Röviden Kék sivatag a Csendes-óceánban A Húsvét-sziget körül található bolygónk legkékebb és életben legszegényebb tengervize. A Földközi-tenger nagyságú területről a növényi plankton, melyek a tengeri tápláléklánc alapját képezik, szinte teljesen hiányoznak. A Csendes-óceánnak ezen a részén a Földön a legalacsonyabb mértékű, 0,03 mg/m3 a fitoplankton- koncentráció. Az itt végzett mérések azonban azt mutatták, hogy ellentétben a felszínnel, kb. 180-200 méteres mélységben jelentős klorofillfelhalmozódás tapasztalható, melynek okára egyelőre nem találtak magyarázatot. A kutatók alaposan megvizsgálták magát a vizet is: eredményeik szerint ezek a világóceán legtisztább és legátlátszóbb vizei. A műholdas megfigyelések azt mutatják, hogy ez a széles, a Húsvét- szigetet körülvevő nyílttengeri rész hosszanti irányban több ezer kilométeres területre terjed ki. A kutatók egyelőre értetlenül állnak a jelenség előtt., de reménykednek abban, hogy műholdas felvételek további elemzése választ adhat a kérdésre. Megindult A VILÁG LEGNAGYOBB JÉGHEGYE Mozgásba lendült a világ legnagyobb jéghegye, a 160 kilométeres B-15A. A Déli-sarkvidéket övező vizeken található jégmező mozgásával veszélyezteti a környéken élő pingvinek életciklusát, valamint gátolja az Antarktiszon lévő kutatóállomások felé tartó ellátó hajókat. A B- 15A jelű 160 kilométer hosszú jégheg)' víztartalma annyi, mint a Nílus 80 évi vízhozama. A Manhattan méreteivel rendelkező jégmező három hónap után indult meg újból, közölte Lou Sanson, az új-zélandi kormány egyik tudományos intézetének a vezetője. A jéghegy a helyi több tízezres pingvinpopulációt éhezéssel fenyegeti, mert a felnőtt madarakat, több mint 180 kilométeres partszakaszon gátolja abban, hogy élelmüket a nyűt tengerből szerezzék be. Jelenleg úgy néz ki, hogy jó irányban mozog a jéghegy, de a tudósok felhívták arra is figyelmet, hogy jéghegyek mozgása meglehetősen szeszélyes, és ezek a roppant jégmonstrumok bármikor irányt válthatnak. Harctéri sebészrobotra vágyik a Pentagon Az amerikai védelmi minisztérium bejelentése szerint 12 millió dolláros programmal indítja újra a robotizált műtő fejlesztését. A cél, hogy egy sebész távolról kezelt robotkarokkal életmentő beavatkozásokat végezhessen a sebesült katonákon. Az amerikai védelmi kutatások hivatala (DARPA) a védelmi kutatást és fejlesztést gyakorta végző nonprofit laboratóriumot, az SRI Intemationalt bízta meg a távrobotizált műtő megtervezésével. Az SRI-s szakemberek szerint még legalább egy évtized, mire a műtőgépek megjelennek a harctereken. A terv a NASA-t is érdekli. A Pentagon 1991 és 1999 között hárommilliárd dollárt költött pilóta nélküli repülőgépekre, 2010-ig 10 milliárd dollárt szán fejlesztésekre. A kongresszus megbízásából a védelmi minisztérium 2015-ig legénység nélküli eszközökre szándékozik cseréli járműveinek harmadát. Megduplázza az ingyenes EMAIL-TÁRHELYEKET A GOOGLE Az eddigi 1 gigabájtos tárkapacitás helyett ezentúl 2 gigabájttal gazdálkodhatnak azok a szerencsések, akik a Google ingyenes Gmail webes levelezőszolgáltatását használják. A Google pontosan egy éve, 2004 április 1-én jeÁprilis 3. Az izlandi főváros, Rejkjavik egyik peremkerületében néhány hónap óta már működik egy hidrogént kiszolgáló üzemanyagtöltő állomás, amit hidro- gén-kútnak is titulálhatnánk. Egyelőre csak egy helyi közlekedési vállalat üzemanyag-cellákkal hajtott kisbuszai járnak oda. A hidrogént közönséges csapvízből helyben, elektrolízissel - az iskolai kísérletekből ismert módon - állítják elő. A töltőállomást a most létesített Izlandi Új Energia Konzorcium építtette. A szervezet tagjai: autógyárak, a Shell és az izlandi Norsk Hydro áramszolgáltató vállalat. Úgy tervezik, hogy az egész szigetországban átállnak szénhidrogének (benzin, gáz, dízelolaj) helyett a vízből előállítható, színtelen-szagtalan, szeny- nyező anyagot nem kibocsátó és megújuló hidrogén, mint üzemanyag használatára, mert azt tartják: a hidrogénnel működő üzemanyag-cellás erőgépeké a jövő. Izlandon valóban van lehetőség a hidrogénre való átállásra, mert a vízbontást végző elektrolízishez bőven van elektromos energiájuk. Az áramot termelő erőművek gőzturbináit ugyanis az ott egyedülállóan bőséges geotermikus, azaz a II Az állatok is nevetnek? Április 2. Egyes tudósok szerint a majmok, kutyák, sőt, patkányok csoportjait vizsgálva kénytelenek leszünk megállapítani, hogy az állatok is szeretnek kacagni - írta meg a LiveScience. Ez ellentmond annak az elképzelésnek, miszerint a nevetés a beszédből ered. Valójában a nevetés idegpályái az agy legkorábban kialakult részeihez köthetők, és a játék, nevetés kezdetleges formái megtalálhatók az állatvilágban is - mondta Jaak Panksepp idegtudós. A kutató szeLaboratórumi patkányok: mosolyognak? földhő-energiával forgatják, ahogy a távfűtést is a gejzírek ingyen melegvízével táplálják. Äz ottani energia-bőséghez hozzájárulnak még a vízenergiát hasznosító erőműveik is, így az egész energia- szükségletüknek csak 28 százaléka származik fosszilis (szénhidrogén) anyagok rint amikor a csimpánzok játszanak, és kergetik egymást, lihegésük meglepően emlékeztet az emberi nevetésre, ráadásul a kutyák is hasonló hangot hallatnak. A patkányok még ennél is messzebbre mennek: kuncognak. Panksepp úgy találta, hogy a rágcsálók csiklandozás hatására hajlamosak ciripelő hangot kiadni, és elkezdenek kötődni a csiklandozóhoz. Ráadásul igénylik a további szórakoztatást. A legvidámabb patkányok aztán elégedetten ledőlnek. A nevetés az embernél is fiatalon kezdődik, ami bizonyítja, hogy mélyen beágyazott agyi funkcióról van szó. A kisgyermekek - akiknek humorérzékük még elhanyagolható - önfeledten nevetgélnek és sikongatnak, miközben játszanak - jegyezte meg Panksepp. A párhuzamosságot bizonyítja, hogy a verbális viccek az embernél ugyanazokat az ősi agyi pályákat stimulálják, amelyek aktívak az állatoknál, amikor azok kergetőznek egymással. Ugyanakkor még sok tanulmány szükséges ahhoz, hogy kiderüljön, melyik állat nevet valójában. A kutatás eredményeképpen talán választ kapunk arra a kérdésre is, hogy miért nevetünk, de Panksepp szerint még a depresszió gyógyítását is segíthetné a felfedezés, (in- dex.hu) elégetéséből. A hidrogén előállításával, szállításával és felhasználásával foglalkozó szakértők azonban óva intenek a túlzott lelkesedéstől. A hidrogént ki is kell vonni valamilyen vegyületből, például a még korlátlanul rendelkezésre álló vízből. A Földön ugyanis ez a gáz önmagában nem fordul elő, ellentétben a Napunkkal, amelyben másodpercenként 600 tonna elemi hidrogén fúziója megy végbe. Bolygónk nagy részén nincs a hidrolízishez szükséges olyan olcsó energia, mint Izlandon a geotermikus. Ha pedig szénhidrogénekkel működő erőművekben állítják elő az elektrolízishez szükséges áramot, azok ontják a levegőbe a káros, szennyező anyagokat. így a tisztának vélt üzemanyagcellás autók közvetve továbbra is részesei lennének a széndioxid kibocsátásnak. A concept car-okban sikeresen bizonyító, protoncserélő membrános üzemanyagcellák élettartama mindössze 2000 óra. Ennek ellenére egyelőre a hidrogénmeghajtás legcélszerűbb, bizonyító kísérleti eszközei a személy- és kisteherautók lehetnek. A General Motors 2010-re ígéri a már kereskedelmi forgalomba szánt első hidrogénes kocsiját, (mti) Éhező fekete lyuk 350 éve lakott jól utoljára a Tejútrendszer közepén található hatalmas feketelyuk. A csillagászok már régóta tudják, hogy a nagyobb galaxisokhoz hasonlóan Tejútrendszerünk közepén is hatalmas, körülbelül 2,6 millió naptömegű fekete lyuk lapul. A Nyilas csillagkép irányában található, Sgr A jelű falánk óriás azonban meglepően csendes más galaxisok magjához képest. A Tejútrendszer centrumának környékéről a 2002 októberében indított, a röntgen- és gamma-tartományban érzékeny európai műhold, az Integral segítségével végeztek megfigyeléseket, amely az Univerzum nagyenergiájú folyamatait követi nyomon. Azt már korábban is sejtették a szakemberek, hogy a Galaxisunk centrumában lapuló fekete lyuk régóta "éhezik", a műhold mérései alapján azonban kinyomozható, mikor lakott jól utoljára. Az Integral mérései alapján kiderült, hogy Tejútrendszerünk magja valaha sokkal aktívabb lehetett, és a mainál milliószor több energiát bocsáthatott ki. A nagy tömegű fekete lyuk 350 évvel ezelőtt igen heves kölcsönhatásba kerülhetett a környezetével, és jelentős mennyiségű anyagot nyelt el. Mielőtt azonban a fekete lyuk végleg bekebelezte volna a környezetébe kerülő anyagot, a több millió fokra hevük gáz igen erős röntgen- és gamma- sugárzást bocsátott ki. A fekete Íjaikba zuhanó anyag e "halálsikolya" nemrégiben érte el a Tejútrendszer centrumától 350 fényév távolságban található, molekuláris hidrogénből álló gázfelhőt, (origo.hu) RÖHÖGŐ PATKÁNYOK Jaak Panksepp idegtudós szerint ugyanazok az idegpályák aktívak amikor az emberek nevetnek, és amikor az állatok játszanak egymással. Panksepp úgy véli, az állatok is nevetnek és egyes példányoknak kifejezetten jó a humorérzékük
