Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-08 / 197. szám

14 MAGYAR SZÓ-A HÍD

A pápa: múlt és jövő

2005. ÁPRILIS 8.

Wadowicétől Vatikánig - egy ember útja és öröksége

A konzervatív jelöltek esélyesek a választáson

Nem számítanak meglepetésre az elemzők a 265. pápa személyét illetően, mivel a pápaválasztó bíborosok legtöbbjét maga Ll. János Pál nevezte ki, így az általa vallott konzervatív irány Követői a legesélyesebbek a pápaválasztáson.

Április 2. A pápa halálával elérkezett az ideje az utód kiválasztásának, aminek feladata a bíborosokból álló pápaválasztó testületre hárul. Bár a liberálisabb egyházért szurkolók hangja hangosabbnak tűnhet a sajtóban, elemzők szerint a II. János Pál után következő pápa a római katolikus egyház konzervatív vezetői közül kerül ki.

Nemcsak időszerű, de demográfiai szempontból is indokolt volna, ha ezúttal nem Európa adná a következő pápát a világnak. A föld katolikusainak 65 százaléka Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában él, miközben a fejlett északon folyamatosan zsugorodik a katolikus hívők aránya.

Esélyes jelölt a 72 éves, fekete Francis Arinze, aki egyike a pápa legközelebbi tanácsadóinak. A rendíthetetlenül konzervatív nigériai bíboros negyedik a vatikáni hierarchiában. A nigériai katolikusok Arinze sikerét attól remélik, hogy Afrika súlya a katolikus egyházban az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt.

A latin-amerikai bíborosok közül a brazil Claudio Hummes és Jorge Mario Bergoglio, a hondurasi Oscar Andres Rodriquez Maradiaga, vagy a 75 éves Dario Castrillon Hoyos érdemel említést.

Mások viszont úgy vélik, éppen azért kell európai pápa, mert a hívők száma a fejlett nyugaton fogy a legradikálisabb mértékben, ezért az öreg kontinensen kell erősíteni. Az európai esélyesek közül mind liberális, mind konzervatív jelölt is bőven akad.

Ugyanakkor vatikáni belső körökben érezhető némi szándék, hogy visz- szatérjenek a hagyományhoz, és újra olasz pápát válasszanak. Felmerült a velencei Angelo Scola volt egyetemi rektor neve, aki kapcsolatokat ápol az iszlám világgal. Esélyes a milánói Dionigi Tettamanzi, és szóba került a genovai Tarcisio Bertone, valamint Giovanni Battista Re, a vatikáni püspöki osztály vezetője is. Egy dolog mindenestre biztos a következő pápával kapcsolatban: amikor a fehér füst felszáll, vagyis a bíborosok kétharmados többséggel kiválasztották a jelöltet, a 265. pápa nevét a chilei Jorge Arturo Medina Estevez bíboros fogja bejelenteni. Erről maga II. János Pál döntött még március elején, (index)

me*#**®*

Szerkesztette: Czika Tihamér

Április 2. Karol Jozef Wojtyla 1920. május 18-án született a Krakkótól ötven kilométerre fekvő Wadowice kisvárosban. Karol Wojtyla nyugalmazott katonatiszt és szabó, és Emilia Kaczorowka tanárnő két fia közül ő volt a fiatalabb. Wadowicében járt gimnáziumba, majd 1938-ban a krakkói Jagelló Egyetemre iratkozott be. Ezzel párhuzamosan egy színiskolába is járni kezdett. Miután a náci megszállók bezárták az egyetemet, egy kőbányában, majd egy vegyi üzemben vállalt átmenetileg munkát.

1942-ben kezdte meg papi tanulmányait a krakkói érsek által vezetett, illegalitásban működő szemináriumban. Ugyanebben az időben tevékenyen közreműködött a "Rabszodikus Színház" nevű, titokban működő színtársulat munkájában. A második világháború után folytatta tanulmányait az újból megnyitott krakkói szemináriumon és a Jagelló Egyetem teológiai szakán.

1946. novemberében pappá szentelték, majd Rómába küldték, 1948-ban lett a teológia doktora. Papi hivatását lengyel emigránsok között gyakorolta Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában.

1948-ban visszatért Lengyelországba, ahol Krakkó több parókiájában papként tevékenykedett, illetve 1951-ig ő volt a városi egyetem káplánja.

Ezután újból filozófiai és teológiai tanulmányokba fogott. Később a teológia és az etika professzora lett a krakkói és a lublini egyetemen. 1964-ben VI. Pál Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíboros lett.

1978. október 16-án választották a katolikus egyház fejévé. Az első szláv származású pápa a II. János Pál nevet választotta, közvetlen elődje I. János Pál iránti tiszteletből. 455 év után ő lett az első nem olasz pápa.

II. János Pál több mint száz pápai látogatást tett Olaszországon kívül és több mint 130-at Olaszországon belül. 26 éves pápasága alatt több mint ezer találkozót és audienciát tartott politikusokkal, kormány- és államfőkkel. II. János Pál volt az első pápa, aki meglátogatott egy zsinagógát, és szintén elsőként látogatást tett az auschwitzi holokauszt emlékműnél. Legtöbb alkalommal Lengyelországot, Franciaországot és az Egyesült Államokat, Mexikót és Spanyolországot kereste fel, nem látogathatott el viszont Kínába, Kelet-Timor kivételével Indonéziába, illetve Oroszországba.

II. János Pál volt az első pápa, aki bevallottan politikai szerepet szánt a katolikus egyháznak. Ezt az elvet érvényesítette akkor is, amikor kiállt a kelet- és közép-európai országok politikai szabadsága mellett, közreműködve a pártállami rendszerek destabilizálásában.

Liberális és szociálisan érzékeny nézeteket vallott ugyanakkor a halálbüntetésről, illetve a fejlődő országok adósságállományának elengedésének kérdéséről.

26 éves kormányzásának első feladata a modem kor és az egyház viszonyának tisztázása volt. Az egyházfő az óvatos megújulás útján járt: enciklikák és tanácskozások sorozatával párbeszédet kezdeményezett a filozófusokkal, a természettudósokkal, a médiával, ugyanakkor a katolikus hagyományt is hangsúlyozta. "II. János Pál kétségtelenül újító, hár sokak szerint nem elég radikális pápa volt. Megnyilatkozásaiban mindenesetre nem szövegkönyvírók szövegeit ismételte - mondta Tomka Miklós vallásszociológus -, hanem hosszabb dokumentumok esetén is személyes stílusban saját meggyőződését képviselte."

II. János Pál nagy hangsúlyt helyezett az ökumenikus közeledésre, a párbeszédre a többi a keresztény egyházzal és más vallásokkal. A világvallások 1986. évi assisi találkozója és békeimája is az ő személyes kezdeményezésére jött létre. Az ortodox-katolikus kapcsolatok újjáéledése ennek a pápaságnak történelmi teljesítménye volt.

A vallásszociológus szerint a pápa talán legfontosabb tette az ezredforduló hajnalán az egyház nevében kimondott bűnbánat és bocsánatkérés mindazért a bűnért, amit az egyház nevében vagy az egyház képviselői elkövettek.

II. János Pálról - aki túlélt egy, 1981. május 13-án ellene elkövetett merényletet is - egy 1991-es sebészeti beavatkozás során derült ki, hogy Parkinson-kór- ban szenved. A kilencvenes évek második felétől gyakran küszködött egészségügyi problémákkal, 1994 combcsontját törte el, 1996-ban vakbelét kellett eltávolítani.

2004 márciusában vette át a harmadik leghosszabb ideje regnáló pápa címet, az akkor már nyolcvannégy éves egyházfő nyilvánvaló testi gyengesége ellenére utasította vissza esetleges lemondásáról szóló híreszteléseket, és Vatikán orvosait arra kérte, amíg lehet, tartsák őt életben. (Magyar HírlaptIndex)

WOJTYLA SZÉP ELEJE

Színésznek tanult, majd a háború alatt papi tanulmányokat kezdett az első lengyel pápa, Karol Wojtyla, akit nagy meglepetésre választottak 1978-ban II. János Pál néven pápává. Elődeivel ellentétben sokat utazott és sokat tett a világbékéért, a történelmi egyházak megbékéléséért és a világ szociális igazságtalanságainak felszámolásáért.