Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-08 / 197. szám
A Kárpát-medence hírei Románia és EU: kedvező döntés született KISEBBSÉGVÉDELEM Az Európai Parlament külügyi bizottságának határozatát biztatásnak vehetik azok, akut autonómián gondolkoznak Erdélyben, illetve a romániai magyar kisebbség köreiben - nyilatkozta Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője. // m 7V// .HIRDETÉS rlLM ÜGYÉBEN ^rilis 11-én várható ítélethir- deu , íanon-film ügyében Székelyudvarhelyen. A székelyudvarhelyi bíróságon a március 7-ei első tárgyaláson meghallgatták Jakab Attilát, aki megfellebbezte a rendőrség 50 millió lejes (kb. 1700 dollár) bírsággal járó büntetését. A bírónő akkor további bizonyítást kért. Április 4-én tanúkihallgatással folytatódott a tárgyalás. A bíróságot elsősorban az érdekelte, hogy miért mentek oda az emberek, szedtek-e belépődíjat, mozifilmként tekintették-e meg a Trianon című filmet. A tanúk megerősítették, elsősorban a történelmi téma, a kulturális rendezvény vonzotta őket, természetesen nem voít belépődíj, és a film kapcsán tulajdonképpen egy vita, egy beszélgetés zajlott. Vajdaság: A Magyar Szó gondjairól Április 5. Szerbia és Montenegró egyetlen magyar nyelvű napilapja, a Magyar Szó néhány újságírója azzal vádolta a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy a lapból pártközlönyt akar csinálni. Orosz Klára újságíró, a Magyar Szó igazgatóbizottságának tagja azzal vádolta Mihók Rudolfot, a lap megbízott vezérigazgatóját és Kókai Péter főszerkesztőt, hogy a VMSZ-nek rajtuk keresztül sikerül befolyásolnia a lap szerkesztéspolitikáját, következésképpen a lapban nem jelenhet meg semmilyen bírálat a VMSZ-ről. Németh Zoltán, a Magyar Szó szakszervezeti elnöke elmondta, hogy a szerkesztőségben a fizetések rendkívül kicsik, másfél éve nem növekedtek. Németh elmondta azt is, hogy tárgyalni fog a lap vezetőségével, és hogy azután döntést hoznak az esetleges sztrájkról. Előadás Ausztriában: Dél-Tirol, mint példa Március 30. Dél-Tirol autonómiaszabályozása címmel tartott előadást Luis Durnwalder dél-tiroli tartományfőnök az alsó-ausztriai Klostemeuburgban. Durnwalder szerint a dél-tiroli kisebbségvédelmi modell az EU jelenlegi és jövőbeni tagállamai számára is példaként szolgálhat a saját kisebbségeikkel való bánásmódot illetően. „Dél Tirol szeretne eleget tenni annak az európai feladatának, bog)' példaként járjon elöl, még akkor is, ha az egyes kisebbségek helyzete meglehetősen eltérő, s ebből adódóan nem létezhet egyetlen olyan modell, amely valamennyi kisebbség számára megoldást jelenthet.” - jelentette ki a tartományfőnök, aki külön köszönetét mondott Ausztriának azért, hogy amikor szükség volt rá, mindig képes volt arra, hogy pártok fölötti összefogással tegyen eleget védőhatalmi szerepének. Folytatódik az észak-erdélyi AUTÓPÁLYAÉPÍTÉSE Április 5. Az észak-erdélyi autópálya építési munkálatai folytatódnak - legalábbis ezt állítja az Országos Autópálya Rt. Igazgatója, Mircea Pop. A román félnek a munkához körülbelül 250 millió euróval kell hozzájárulnia az állami költségvetésből, azt követően, hogy tavaly 106 millió Április 3. Pierre Moscovici francia szocialista EP-képviselő, volt uniós tárcavezető jelentést írt az uniós csatlakozás előtt álló Romániáról. Az európai törvényhozás külügyi bizottsága több módosító javaslatot fogadott el, amit győzelemként értékelt többek közt a magyar kisebbség helyi önigazgatásáért küzdő Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József volt RMDSZ-es szenátor is.- Milyen módosító indítványok érkeztek a Romániáról szóló jelentéshez? - kérdeztük Gál Kingát, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselőjét.- Számos módosító indítvány érkezett a Moscovici-jeletéshez. Ezek között több a romániai magyar kisebbség helyzetének további javítására irányult. Egy dél- tiroli képviselő is számos módosító javaslatot adott be, s nekem is voltak javaslataim. Végül egy kompromisszumos módosító javaslat keletkezett, amelyet egyhangúlag megszavazott a külügyi bizottság. A javaslatba bekerült, hogy az Európai Parlament tovább szorgalmazza a kisebbségek, így a romániai magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján. Április 5. Nyilatkozat rögzíti, hogy a felvidéki magyarság ezentúl minden esztendőben nemzeti emléknapot rendez az éppen hat évtizeddel ezelőtti hírhedt kassai kormányprogram kihirdetésére emlékezve, mert - idézzük a révkomáromi nyilatkozatot - „aki nem ismeri a múltját, az kiszolgáltatja öinna- gát és közösségét a történelmi ismétlődés veszélyének. Egyúttal kifejezzük igényünket arra az erkölcsi kárpótlásra, melyet 1989-et követően a demokratikus szlovák parlamenti képviselet a németek és a zsidó emberek irányában már kinyilvánított. Mivel az eltelt 60 év az igazságos egyéni kárpótlást szinte lehetetlenné teszi, ezért minimumként ragaszkodunk a szlovákiai magyar nemzeti közösség szimbolikus, egyszeri anyagi kárpótlásához” - áll a kedden közzétett nyilatkozatban, melyet Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja, Száraz József a Csemadok, Fehér Csaba, a Szőllő Géza Polgári Társulás és Pék László a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke írt alá. A kassai kormányprogram következményeként a jogaitól teljes mértékben megfosztott csehszlovákiai magyarság földönfutóvá vált a szülőföldjén, elkezdődhetett magyar családok tízezreinek kitelepítése Magyarországra, illetve deportálása Csehországba.- Többféleképpen értelmezték a külügyi bizottság határozati javaslatát. Napvilágot látott, hogy az EU a román csatlakozás feltételeként szabja az „erdélyi magyar önkormányzat megteremtését”.- Ami a konfúzióhoz vezethetett, talán az, hogy a francia nyelvben az önkormányzatiságot „autonómiának” fordítA Benes-dekrétum politikai értelmű megtagadását szükségesnek tartja Bársony András Magyarország külügyi államtitkára is.- Ezeket a dekrétumokat mi a magunk részéről politikailag elfogadhatatlannak tartjuk - így Bársony András. - Természetesen ez a kérdés az Európai Unióhoz való cseh és szlovák csatlakozás időpontjában is fölmerült. Mi is úgy gondoljuk, hogy a dokumentumok politikai értelemben vett megtagadása szükséges volna a két ország kormányai, parlamentjei részéről. (Magyar Nemzet) 2005. ÁPRILIS 8. ják. Ez így is maradt a francia szövegváltozatban, azzal a kijelentéssel, hogy hozzáteszik az angol „self-governments” szót. Óriási előrelépés történt, de nem mondhatnánk, hogy az önkormányzatiságot tűzték volna ki a román EU-csatlakozás feltételeként. Ez nagyon messzemenő következtetés lenne.- Miben jelent áttörést az európai parlamenti bizottság határozata?- Ilyen jellegű megfogalmazásban még nem szerepelt a kisebbségvédelem, s nem volt - a romániai magyar kisebbségre lebontva - ilyen dokumentum. Az önkormányzatiság elve ugyanis a kulcsa, az alfája és az ómegája lenne mindenféle kisebbségvédelemnek, hiszen ez mindenféle autonómia alapja is. Ha így értelmezzük, akkor a határozatot biztatásnak vehetik azok, akik bármiféle autonómián gondolkoznak Erdélyben, illetve a romániai magyar kisebbség köreiben. Nemcsak a nyelvhasználatról és a már jól bevett fordulatokról van szó. A megoldást most arra kell keresni, hogy érvényesülhessen az Európai Unió két, szerintem fontos alapelve: a szubszidiaritás, avagy a legalacsonyabb szinten történő döntés- hozatal és az önkormányzatiság. A jelentésről előreláthatólag április 13-án szavaz az EP a strasbourgi plenáris ülésem (Magyar Nemzet) Nem álltak ki? A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) lemondásra szólítja fel Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselőket - közölte Patrubány Miklós, a szövetség elnöke. Április 4. Patrubány Miklós mindezt azzal indokolta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottságának március 29-30-ai ülésén, amelyen a Románia és Bulgária csatlakozási folyamatáról szóló jelentéseket fogadtak el, nem magyar képviselő, hanem egy dél-tiroli nyújtotta be az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiatörekvéseire vonatkozó igényt. Ismertetése szerint a két képviselő nem támogatta az erdélyi magyarság autonómiatörekvésének utat nyitó indítványt, ráadásul nem magyarul szólaltak fel, miközben az Európai Parlamentben az is hivatalos nyelv. Döbbenetesnek tartják ugyanakkor, hogy a magyar Országgyűlés szinte azonos időben ülésező külügyi bizottsága egyetlen kérdést vagy észrevételt sem fűzött a Románia 2007-es európai uniós csatlakozásáról szóló szerződéshez. Mint mondta, emiatt különös felelősség terheli Németh Zsolt fídeszes bizottsági elnököt, akit korábban a Székely Nemzeti Tanács levélben kért fel az erdélyi magyar autonómia-törekvések támogatására. Szent-Iványi István (SZDSZ) az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy azt az indítványt, amely ténylegesen tartalmazza az autonómia elvét, nem kis részben az ő és Tabajdi Csaba (MSZP) felszólalása következtében fogadták el (Szabadság) 11 Felvidék: a Benes-dekrétumok kihirdetésére emlékeztek RÉGIJOGFOSZTÁSOK A szlovákiai magyarok nemzeti emléknapot tartottak annak emlékére, hogy a kassai kormányprogram kihirdetésével 60 évvel ezelőtt földönfutóvá tették saját szülőföldjükön az országban élő magyarokat.
