Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-08 / 197. szám

S,^^^^lröSRE < PÉNZT A KORMÁNY A kői. .,ii milliárd forintot csoporto­sít át gyermekétkeztetésre, közölte az MSZP-frakció szociális munkacsoportjá­nak vezetője, Vidomé Szabó Györgyi. El­mondta: 1,5 milliárd forintot biztosít a kormány a helyhatóságok számára szep­tembertől az óvodai és iskolai étkeztetés támogatására. A kormány az önkormány­zatok kezét nem köti meg, a kedvezmé­nyek elosztásáról maguk dönthetnek. Mód nyílik arra, hogy a rászoruló gyere­kek akár ingyen kaphassanak ebédet, a je­lenlegi 50 százalékos költség befizetése helyett, említette példaként. Elmondta, hogy jelenleg a 340 ezer óvodás 96,5 szá­zaléka veszi igénybe a gyermekétkezte­tést, a 940 ezer általános iskolás körében ez az adat 60 százalék. Hozzászólók hiánya miatt ZÁRTAK VITÁT A PARLAMENTBEN Felszólaló híján több részletes vita is pilla­natok alatt lezárult április 4-én a Parla­mentben. Nem volt hozzászóló többek között a pártállam titkos iratainak nyilvá­nosságáról szóló fideszes törvényjavaslat­hoz, de az ORTT 2004. évi tevékenységé­nek beszámolójával kapcsolatos határoza­ti javaslathoz sem. Képviselői felszólaló híján Harrach Péter elnök lezárta annak a határozati javaslatnak a részletes vitáját is, amely a Bulgária és Románia Európai Unióhoz csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés aláírásával foglalkozik. Avarkeszi Desző MSZP-s képviselő elő­terjesztői felszólalása után lezárult a Szü­lőföld Alapról szóló 2005. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat rész­letes vitája is. Felmentését kérte A KORMÁNYFŐ FŐTANÁCSADÓJA Távozik posztjáról Braun Róbert, a mi­niszterelnök politikai főtanácsadója. Bra­un döntése mögött az áll, hogy az elmúlt hónapokban szervezeti és stratégiai kér­désekben képviselt véleménye jelentősen eltért Gyurcsány Ferenc álláspontjától. László Boglár kormányszóvivő elmondta, a kormányfő elfogadta Braun lemondását. ToRGYÁN KÖNYVET ÍRT ÉLETÉRŐL ÉS A POLITIKÁRÓL Torgyán József könyvet írt Antalitól Or­bánig címmel, és a kötet bemutatóján azt érzékeltette, hogy' fontolgatja a politikai színpadra való visszatérés lehetőségét. A szerző ismerteti gyermek- és ifjúkora is­meretlen mozzanatait, beszél 56-os tevé­kenységéről, választ ad arra, hogy' mit ke­resett a zárt osztályon, ki vagy mi elől me­nekült. Kitér arra, hogy hogyan került egy párt élére, milyennek látja pártja sze­repét a rendszerváltás folyamatában, s természetesen a könyvben szó esik a ma­gyar politikai élet szereplőiről is. Meghosszabbították a nyomozást Szász ellen Egy hónappal meghosszabbította a Szász Károly és tizenegy munkatársa ellen foly­tatott nyomozás határidejét a Fővárosi Főügyészség. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÄF) egykori ve­zetője a hosszabbítás megalapozatlansága Hazai hírek 2005. ÁPRILIS 8. ■ Szili megelőzte Dávidot a népszerűségi listán VÁLTOZÓ FRONTOK Helyet cserélt a népszerűségi rangsor dobogóján Dávid Ibolya és Szili Katalin. Az elmúlt egy hónapban jelentősen, 12 százalékkal emelkedett Németh Imre agrármin­iszter ismertsége. Gyurcsány Ferenc mutatói csak a Fidesz táborában romlottak - derül ki a Szonda Ipsos legújabb kutatásából. Április 6. Változott a sorrend a politi­kusok népszerűségi listájának elején. Helyet cserélt Dávid Ibolya és Szili Ka­talin, így a házelnök, Mádl Ferenc mö­gött, a második, az MDF vezetője a har­madik a Szonda Ipsos legfrissebb kuta­tása szerint, amelyet a Népszabadság is­mertet részletesen keddi számában. A választópolgárok a lista elején sze­replő két női politikusról csaknem azo­nos értékítéletet alakítottak ki. Nem csak összesített népszerűségi mutatójuk áll közel egymáshoz, hanem a társada­lom egyes rétegeiben is hasonlóan lát­ják őket. A legnagyobb eltérés is csak öt-hat pont, ennyivel kedvezőbb Szili Katalin megítélése Dávid Ibolyáénál az idősek és a fővárosiak körében. Gyurcsány Ferenc népszerűségi mu­tatója a szocialisták körében 78 pont, a múlt havival megegyező. A Fidesz tá­borában 24 pontos, ami néggyel alacso­nyabb mutató a februárinál. Németh Imre március első felében mindennap nyilatkozott a kormány és a gazdák tárgyalásairól. Ennek következ­tében sokat nőtt az ismertsége, 53 szá­zalékról 65 százalékra. A viták és a meg­egyezés összességében nem változtatta meg a róla kialakult korábbi vélekedé­seket. A Fidesz támogatói körében vala­melyest romlott Németh Imre renomé­ja: 30 pontról 26 pontra. Az MSZP tá­mogatóinál viszont sokat javított a föld- művelési miniszter: egyetlen hónap alatt 50-ről 59 pontra emelkedett a ro- konszenvmutatója. Ebben a hónapban Baráth Etele pontszáma emelkedett a legtöbbet, a négypontnyi növekedés tényleges szimpátiaváltozást jelent. A vizsgálat módszeréről: Az adatfelvétel ideje: 2005. március 17-23. A megkérdezettek száma: 1500 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik. / « Április 4.: felszabadulás vagy megszállás? MEGOSZTOTT NÉP Az emberek harmada felszabadulásnak, harmada megszállásnak tekinti a szovjet csapatok bevonulását Magyarországra, vagyis az április 4-ei eseményeket - írja a Népszabadság. A Medián által megkérdezettek harmada szerint azonban egyik kife­jezés sem helyes. Április 5. Három részre szakadt az ország április 4. megítélésével kapcsolatban - derül ki a Medián felméréséből, melyet a Népszabadság kérésére készítettek. Az ország harmada szerint a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot, ugyanennyien gondolják azt, hogy megszállták az országot, és egyharmad gon­dolja, hogy egyik kifejezés sem helyes. A Népszabadság cikke szerint a válasz­adóknak nem objektív okok miatt alakult ki a véleményük, és az életkor is csak kis mértékben befolyásolja álláspontjukat. A ma élők leginkább a szocialista rend­szerhez való viszonyuk szerint ítélik meg április 4-ét. A Medián felmérésében négy százalék nyilatkozta azt, hogy érte sérelem a rendszerváltás előtt, húsz szá­zalék mondta azt, hogy családtagjaival történt ilyesmi. Az ilyen módon érintet­tek fele értelmezi megszállásként az 1944-45-ös eseményeket. A volt MSZMP-tagok kétharmada felszabadu­lásként értékeli a történteket. A pártpre­ferenciák legalább ekkora mértékben meghatározzák az álláspontokat. A Fi­desz szavazóinak 41 százaléka szerint a szovjet csapatok megszállták, az MSZP- sek 43 százaléka és az SZDSZ-esek 51 százaléka szerint viszont felszabadítot­ták az országot. A felmérésben azt is megkérdezték, hogy Horthy Miklós mekkora felelősséget visel a magyarországi zsidóság jelentős részének haláláért. Mindkét nagy párt szavazótáborában egyaránt minden második ember felelősnek tartja a kormányzót is a magyar holokausztért. Sokan vannak azonban, akik min­den felelősséget a németekre hárítanak. A megkérdezettek harmada egyetért azzal, hogy erre az időszakra sem a felsza­badulás, sem a megszállás kifejezést nem lenne szabad használni, mert az emberek különböző módon élték át a történteket, ezért sokan az egyiket, sokan a másikat érezhetik sértőnek, (index, nol) Alapsokaság: 18 éves és idősebb, állan­dó magyarországi lakóhellyel rendelke­ző magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele meg­egyezik. Minden hónapban más-más 1500 főt kérdeznek meg személyes megkereséssel, kiválasztásuk az úgyne­vezett kétlépcsős rétegzett mintavétel­lel, a teljes véletlent biztosító módszer­rel történik, azaz minden felnőtt ma­gyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre. (Népszabadság) Vita a felsőoktatási törvényről Április 4. Megkezdődött a parla­mentben az új felsőoktatási törvény általános vitája. A tervezetet a kor­mánypártok támogatják, az ellenzék azonban ebben a formában nem. A jogszabály lényegesen megváltoztat­ná a felsőoktatást: módosulna töb­bek között az egyetemek és a főisko­lák finanszírozása és irányítása, s át­alakulna a képzési szerkezet. A ha­gyományos szakok helyébe az úgy­nevezett többciklusú képzési rend­szer kerül. Szabó Zoltán, a szocialis­ták vezérszónoka az általános vita so­rán azt mondta: versenyképes tudást csak versenyképes felsőoktatás ad­hat, a versenyképességet pedig a kontinentális felsőoktatásnál az an­golszász típusú felsőoktatás lényege­sen jobban képes garantálni. Emlé­keztetett rá: a tervezetet a felsőokta­tásban érintett hét legfontosabb rep­rezentatív szervezet is támogatásáról biztosította. Pokomi Zoltán (Fidesz) erre úgy reagált: a Gyurcsány-kor- mány számára nagyon fontos ez a felsőoktatási törvénytervezet, kell egy reform egy szocialista kormány életében. Úgy fogalmazott: Európa más országában sem forgatták fel fe­nekestül a képzési rendszert azért, hogy a kétciklusú képzési forma megvalósulhasson. Kijelentette: ah­hoz, hogy a törvényt szakmai és po­litikai konszenzussal elfogadják, mó­dosítani kell a finanszírozást, az in­tézmények irányítását és a kétciklu­sú képzés bevezetésének módját.

Next

/
Thumbnails
Contents