Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-17 / 207. szám
2005. JÚNIUS 17. Kultúra MAGYAR SZÓ-A HÍD 15 M Nagy korszakváltás jön A NYUGAT VÉGE? "Régóta tudom, hogy mi, nyugati emberek egy egész korszak végéhez közeledünk, annak a korszaknak a végéhez, amely körülbelül ötszáz évvel ezelőtt kezdődött" - írja John Lukács az Egy nagy korszak végén című könyvének kezdő sorában, majd később így folytatja: "A polgári kor az állam kora volt, valamint a pénz kora, az ipar kora, a magánélet kora, a család kora, az iskolai oktatás kora, a könyv kora, a képviseleti rendszer kora, a természettudományok kora és a kibontakozó történelmi tudat kora. Az utolsó kettő kivételével most e jellemzők közül mindegyik gyorsan halványul és hanyatlik." Földessy Dénes John Lukács, vagyis Lukács János sztárvendége volt Budapesten az idei Ünnepi Könyvhétnek, kiemelkedve a most megjelent tudományos könyvek szerzői közül. Budapesten született, s onnét emigrált egészen fiatalon, 1946- ban az Egyesült Államokba, ahol, miközben még egyetemeken nemzedékeket is nevelt és nevel, világhírű történésszé nőtt. A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete című főművét, - mint a kötet úgynevezett fülszövegében olvasható: "gondolatainak legteljesebb foglalatát" - 1955-1968 között írta, s az Európa Kiadónál 2004-ben az 1985-ben átdolgozott változat magyar fordítása jelent meg. Az Európa az idei könyvünnepen az Egy nagy korszak végén című alkotását adta ki magyarul. Ebben a szerző a történelmileg a Földközi tenger környéke népeinek, az általában keresztény, vagy zsidó úgynevezett fehér embernek, már félezer éve kialakult társadalma, társadalmi gondolkodása végét kutatja, jelzi. Az emberiségnek ez a része általában Nyugat-Európában és Amerikában él, - ez a "Nyugat"! Lukács Jánossal a korszakváltásról, a történelmi tudatról, vagyis világkérdésekről beszélgettünk az Amerikai Magyar Szó olvasói számára. Az újságírás egyik legnehezebb feladata és hivatása, hogy a tudomány mély gondolatkötegeit az átlagolvasó számára lényegre törően, olvasmányosan értelmezze. Lukács János alapműve, A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete talán egy benne olvasható Goethe idézettel is jól megközelíthető: "Valamely tárgy természetének lényege (...) csak akkor kerül napvilágra, ha a tárgyat kapcsolatba hozzuk az emberrel.” Ez esetben: a történelmet az emberi tudattal. Ez a kötet alapmű, s arról szól, hogy vége annak a világfelfogásnak, mely szerint - jobbára természettudományos alapon -, az embertől független, előre meghatározott erő determinálja, szabja meg a világ folyását, egyáltalán a világképünket, sőt az életvitelünket is. Valójában ugyanis a tárgyat, az eseményeket az ember tudata formázza. A történelem értékelését, a történelmi tudatot is.- Az eddigi korszak gondolkodásával szemben tehát miről van szó? A szinte forradalmi módon, a tárgyi, objektív világ fölé az emberi tudatot, a szubjektumot helyezzük? Avagy a szubjektum és objektum között átjárás van, amit az embernek használnia kell?- Objektív és szubjektív olyan, mint egy érme két oldala. Csak együtt létezik. De az objektum nem szabhatja meg a szubjektumot, mert az formázza is őt. Eltörölhetetlen kapcsolat van az ember és a világ között: az ember e kapcsolatnak a részvevője.- Az egyes emberben tehát úgy for- mázódik a történelmi tudat, hogy az iskolában megismeri, megtanulja a történelem leckét, s alkata, élményei szerint dolgozza fel önmagában, formálja a saját magán történelmi tudatát. De a földkerekség sokféle történelmi hagyományú népeinek s a Nyugat népeinek történelmi gondolkodása, a tömegek gondolkodása, sőt, az ebből fakadó eltérő, ellenséges, napi politikai közgondolkodás nem teszi-e a történelmet veszélyesen kiszámíthatatlanná?- Ennek az az oka, hogy a modem élet, sok egyéb között például a modern média (a sajtó, a rádió, de különösen a televízió) korlátozza az emberi önismeretet. Az lenne a hasznos, ha az ember némelyik befolyásoló tévéadás után önmagába nézne, feltenné a kérdést: én ezt gondolom, amire a tévékommentátor célozgat? Tényleg ezek az emberek, ez vagy az a társadalom, nép, akiket itt bemutatnak, az én ellenségem, gáncsolja a jövőmet? Legalább próbálnánk megőrizni a saját szuverén gondolkodásunkat. Sajnos, a modern élet ritmusa, a modern tanítás, a modem emberismeret nagy akadálya mindennek. A mai amerikai közfelfogás hajlamos azt hinni, hogy a legnagyobb problémánk a terrorizmus, s nem például a gazdaság? De vajon tényleg azt hiszem-e? Holott csak azt hiszi, hogy ő azt hiszi. Mert nem gondolja végig. Nyugaton az emberiség elért egy olyan világhoz, ahol már a gondolkodásról kellene gondolkodni. De kényelmesebb a már készen kapott véleményt átvenni. Ez persze kicsit mindig így volt, de ma már tömegessé, egységessé, tehát veszélyessé vált. A könyv füljegyzete pedig így végződik: Lukács János éppen azt akarja, hogy az olvasó gondolkozzék vele együtt és reméli, "hogy egyesek számára könyve zenéjéből kihallatszik az igazságnak legalább valami halovány visszhangja". Hosszas kihagyás után Sándor Pál visszatér a Noé bárkájával Várhatóan 2006 első felében kerülhet mozikba Sándor Pál Noé bárkája című filmje, amelyben Garas Dezső, Kállai Ferenc és Törőcsik Mari mellett legutóbb a Le a fejjel! Tímár Péter darabban szereplő "Döglény úr”, Ganxta Zolee is helyet kapott. A 260 millió forintos költségvetéssel készülő mozi a PremierPark jelentése szerint egy Frankel Leó utcai "mocskos-gyönyörű" házban játszódik, itt él egy 74 éves nyugalmazott moziigazgató, egy komisz alak (Garas Dezső) és barátja, a 81 éves agglegény (Kállai Ferenc), aki a rendszerváltás óta ki nem mozdul a házból, és otthonában csak a tévét nézi. A nagy ház lakói között van egy költő, egy levitézlett futballista, egy férjét szemérmetlenül csaló asszony, három filmsztárnak készülő lány, továbbá egy rapper (Ganxta Zolee). Amikor egy televíziós csatorna vetélkedőt hirdet és ötmillió forintot ajánl fel az ország legjobb nagypapájának. Eredmény: felbolydul a "hangyaboly". A mozi egyik különlegessége, hogy a két Nemzet Színésze, Kállai Ferenc és Garas Dezső hosszú pályafutásuk alatt most dolgozik először együtt. (port.hu) A Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal nemrég névtelen feljelentést kapott, amely a Debreceni Egyetem Agrárcentrumának egyik professzorát érintette. A levél olyan konkrét adatokat tartalmazott, amelyek bűncselekmény elkövetésének gyanúját alapozták meg, s ezért a nyomozást elrendelték. A lefolytatott eljárás során beszerzett további adatok megerősítették a feljelentés igaz voltát. E szerint az egyetem egyik profesz- szora a hallgatók sikeres tanulmányi előmenetele illetve az államvizsgák abszolválása fejében anyagi ellenszolgáltatást kért és fogadott el, több személytől. Mindez megvalósította a vesztegetés bűntettét és a fontosabb ügyekben intézkedő, hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett vesztegetést bűntettét is. E cselekmény büntetési tétele magas: ameny- nyiben valamennyi minősítő körülmény fennáll, öttől-tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény jellegére tekintettel, illetve az eredményes eljárás biztosítása érdekében nem tekintettek el a gyanúsított előzetes letartóztatásától. A Debreceni Városi Bíróság ezért harminc napra elrendelte az egyetemi oktató előzetes letartóztatását. Eddig kiderült, hogy több, a tanulmányait munka mellett végző, felnőtt egyetemi hallgató a saját államvizsga dolgozatát íratta meg a profesz- szorral. A professzornak ezért nagyobb mennyiség pénzt adtak, illetve egy hallgató természetben fizette meg ezt a törvényellenes segítséget. E hallgatókat az eljárás befejezéséig eltiltották az államvizsgától, a kész, de nem általuk írott szakdolgozatokat pedig érvénytelenítették. (FD) A Államvizsga hamisítás R m Ipsp n '/Ef' I WWW.GIMAGINE.COM I HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! ' Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A nűkrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441
