Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-03 / 205. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. JÚNIUS 3. / Észak-amerikai lapok szemléje MÁJUS 31. Viharos gyorsasággal terjed a gyer- mekbénulásos betegség több afrikai és ázsiai országban, ám a szülők nem hajlandóak beoltatni gyermekeiket, mert szerintük az amerikaiak vakcinája terméketlenné tenné őket - írja a New York Sun. A Washington Times szerint egy al-Kaida kézikönyv arra szólítja Jel a terroristákat, bogy kínzással vádolják fogvatartóikat. New York Sun Az 1988-ban megkezdett gyermekbénulás elleni egészségügyi kampány már a siker küszöbén állt, írja egy iszlám szakértő a New York S unban, mikor 2003-ban a nigériai muszlim lakosság körében egy ösz- szeesküvés-elmélet ütötte fel a fejét, amely a betegség elleni küzdelmet visszavetette. Az elmélet szerint az amerikaiak olyan segédanyagokat adnak hozzá a vakcinához, amely terméketlenné teszi az oltást megkapó gyermekeket, az egyik alternatív teória szerint pedig AIDS-szel fertőzi meg őket. Az elmélet a jelek szerint egy nigériai orvostól ered, aki az ottani Legfelső Sharia Tanács (muszlim törvénykezés) elnöke. Ibrahim Datti Ahmed szerint az amerikaiak "a legrosszabb bűnözők a Földön" és "még Hitler sem volt olyan gonosz" mint ők. Ahmed elmélete átterjedt Indiára és egyéb országokra, ahol az emberek nem voltak hajlandók védőoltásra vinni gyermekeiket. Részben ennek következtében 16 országban kezdett viharos gyorsasággal terjedni a betegség. Washington Times Egy al-Kaida kézikönyv azt tanítja az iszlamista terroristáknak, hogy ha fogságba esnek, vádolják meg fog- va-tartóikat kínzással. Ez a Bush-ad- minisztráció tisztviselői szerint magyarázatot ad a Guantanamo-öböl- ben található bázison történt számos incidensre, amelyben amerikai katonákat vádoltak meg al-Kaida terroristák. Ezek közül az egyikről (a Korán WC-n való lehúzása) már bebizonyosodott, hogy valótlan vádaskodásra épült - állítja a lap. (mnu.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Fogolytábor-hálózat működtetésével vádolják Amerikát NAPJAINK GULÁGJA? Visszautasította Londonban kiadott közleményében az amerikai elnök viszont- bírálatát az Amnesty International, és titkos fogolytábor-hálózat fenntartásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Május 31. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete egy hete kiadott idei világjelentésében súlyosan bírálta az amerikai kormányt, főleg a guantá- namói börtöntáborban uralkodó állapotokért. A 300 oldalas jelentés szerint változatlanul külföldi őrizetesek százai raboskodnak vádemelés és bírósági eljárás nélkül Guantánamón, és az amerikai kormány nemzetközi jogot sért azzal, hogy elutasítja a genfi konvenció alkalmazását e foglyokkal szemben, és megtagadja tőlük az ügyvédi segítséget. A szervezet szerint az Egyesült Államok "messze nem az emberi jogok érvényesítésének az a világbajnoka, amelynek beállítja magát". Irene Khan, az Amnesty International főtitkára a jelentést ismertető múlt heti londoni sajtótájékoztatón "napjaink gulágjának" nevezte a guantánamói tábort. George Bush amerikai elnök a jelentésben foglaltakat abszurdnak minősítette, és közölte, hogy az Egyesült Államok világszerte a szabadság érvényesülését ösztönzi. Kedd este kiadott viszontválaszában azonban az Amnesty International azt írta, hogy Guantánamo elszigetelt börtöntábor, ahol az őrizeteseket önkényesen, gyakorlatilag minden kommunikációs lehetőségtől megfosztva, vádemelés, per vagy megfelelő jogi eljárás nélkül tartják fogva. Egyetlen guantánamói őrizetes fogva tartásának törvényességét sem vizsgálta bíróság, jóllehet az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága tavaly ezt írta elő - áll a keddi Al-közleményben. Az emberi jogi szervezet szerint ráadásul Guantánamo csak a látható része a történetnek, gyűlnek ugyanis a bizonyítékok arra, hogy az Egyesült Államok Afganisztánban, Irakban és máshol olyan őrzőközpontok hálózatát működteti, ahol titokban, minden megfelelő joghatóságtól távol tart fogva embereket. Az Amnesty International szerint az amerikai kihallgatási és őrizetben tartási gyakorlat a terror elleni háború jegyében szándékosan és módszeresen megsérti a kínzás és a rossz bánásmód abszolút tilalmát. A közlemény szerint előfordult, hogy az Egyesült Államok olyan országoknak adott át kihallgatásra őrizeteseket, amelyek köztudott módon gyakor- latszerűen alkalmazzák a kínzást. Az AI a keddi felhívásban követelte, hogy az amerikai kormány vessen véget a titkos és a kommunikációs lehetőségektől elzárt módon történő őrizetben tartásnak, engedjen hozzáférést a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának minden őrizeteshez, azokhoz is, akiket titokban tartanak fogva, és tegye lehetővé az őrizeteseknek a hozzáférést a jogi fórumokhoz. (MTI) H A francia népszavazás az Egyesült Államoknak jó EGY SEGÍTŐ “NEM” A franciaországi referendum eredménye a The Wall StreetJournal szerint az amerikai érdekeknek basznál, a The Washington Post pedig ágy vélt, bogy az Európai Uniónak új integrációs motort kell keresnie a francia nacionalizmus helyett. Május 31. A The Washington Post május 31-ei szerkesztőségi kommentárja szerint az európai alkotmány vasárnapi elutasítása a franciák mély gyanakvását tükrözi egy olyan szerződéssel szemben, amelynek a fő kezdeményezője éppen Franciaország volt. Az elutasítás nem katasztrófa, az Európai Unió tovább működhet fennálló szabályai alapján, de egyszer majd meg kell oldani az alapvető gondot, amely szükségessé tette az alkotmány kidolgozását. Az utóbbi időben olyan erős Európa megteremtése lebegett a francia vezetők szeme előtt, amely az Egyesült Államok ellensúlya lehet. Az ösztönösen Ameri- ka-párti kelet-európai országok csatlakozása azonban kikezdte az ellensúly elképzelését. Az Európai Unió növekedése és integrációja éppenséggel a gall Amerika-ellenesség ellensúlya lehet. Európának így olyan integrációs motort kell találnia, amely felválthatja a francia nacionalizmust - írta a washingtoni lap. A The Wall Street Journal szerkesztőségi kommentárja szerint a franciaországi népszavazás elutasító eredménye egészében használ az Egyesült Államok európai érdekeinek. Az alkotmány megkönnyítette volna a közös európai külpolitika alakítását, amely abban a francia-német felfogásban öltött volna testet, hogy Európának ellensúlyt kell képeznie Amerika hatalmával szemben. Az alkotmány bukásával viszont köny- nyebb lesz az Egyesült Államoknak a hajlandók koalíciójához hasonló alkalmi szövetségeket kötni. (MTI) Az USA nem adja fel Május 31. Az Egyesült Államok nem adja fel a terrorizmus elleni háborút - mondta Bush elnök a háborúk halottainak amerikai emléknapján. Az Egyesült Államok nemzeti ünnepét, az egyébként munkaszüneti napnak számító háborús hősök emléknapját (Memorial Dayt) 1868 óta tartják meg. Azóta valamennyi háború halottjaira, az amerikai polgárháborúkéira csakúgy7, mint az Afganisztánban elesettekre emlékeznek szerte Amerikában. Az idén az amerikai főváros melleti Arlingtonban, a nemzeti sírkertben is George W. Bush mondott beszédet, miután megkoszorúzta az Ismeretlen Katona sírját. Az amerikai elnök természetesen a most folyó két háborúra, az afganisztánira és az irakira is kitért. A terrorizmus elleni háború sokba kerül nekünk - mondta Bush elnök, de két terrorista rezsim mindörökre eltűnt, megérkezett oda a szabadság és Amerika is biztonságosabb - tette hozzá. Küldetését az Egyesült Államok be is fogja fejezni, legyőzi a terroristákat, elősegíti a szabadságot, és biztonságosabb világot épít - ígérte az elnök. Szavai szerint Amerika tartozik is ezzel az elesettek emlékének. Dick Cheney amerikai alelnök a CNN-nek adott egyórás interjújában arról beszélt, hogy7 bár szerinte az iraki felkelés a végéhez közeledik, az amerikai csapatok Bush második elnöki terminusában is végig Irakban maradnak. (Magyar Rádió)
