Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-27 / 204. szám
20 MAGYAR SZÓ —A HÍD Közélet 2005. MÁJUS 27. Emlékezzünk ‘56-ra! Megalakult a Forradalom Félévszázados Emlékünnepét Szervező Bizottság május 24-én a Magyar Házban. Ezzel a New York és környéki magyar szervezetek és egyházak húsz éve nem látott összefogása valósult meg. A bizottság célja az 1956- os forradalom és szabadságharc ötven éves évfordulója méltó megünneplésének megszervezése, és eseményeinek minél szelesebb körben való ismertetése az amerikai társadalomban. Az alakuló ülésen részt vett Horváth Gábor főkonzul, aki felajánlotta segítségét és a szoros együttműködés lehetőségét a bizottságnak. Mindemellett kifejtette a New York-i Magyar Főkonzulátus terveit a 2006. évi október 23-ai ünnepségre vonatkozóan. Mint a főkonzul elmondta, felvették a kapcsolatot a New York-i Filharmonikusokkal, hogy október 21-ei, szombati koncertjüket dedikálják a forradalom tiszteletére, programfüzetükbe jelenjen meg leírás az akkori eseményekről és ezek jelentőségéről, valamint ha lehetséges magyar szerzők műveiből is adjanak elő. Másnap, azaz október 22-én megemlékező misét szeretne a főkonzulátus a Szent Patrick Székesegyházban, ezzel kapcsolatban is már elindítottak lépéseket. Október 23-án a szokásos konzuli fogadás hagyományát szeretnék folytatni. Horváth Gábor további ötleteket is felsorolt: felvették a kapcsolatot az International Center of Photography- val, amelynek alapítója Capa, magyar származású fotóművész volt. Az ICP kiállítótermébe emlékkiállítást szeretne a főkonzulátus 1956-os archív fotókból. A felkérésre pozitív válasz érkezett, az intézmény saját kurátort fog kiválasztani az anyag összeválogatására. A főkonzulátus a New York Times napilappal és a Time Life magazinnal is felvette a kapcsolatot, hogy archívumuk fotóanyagát használhassák. Egy könyv megjelenés is kapcsolódna az ötvenedik évfordulóhoz. Michael Korda, Vincent Korda fia, 1956 október végén, november elején néhány napot éppen Budapesten töltött, így kívülállóként, mégis magyarként figyelhette az eseményeket. Az ott töltött néhány napjának visz- szaemlékezéseit szeretné megjelentet- tni. Szerződése egy nagy amerikai könyvforgalmazóhoz köti, amely által lehetővé válik a könyv terjesztése az Egyesült Államok egész területén. A konzulátus segíteni szeretné a könyv magyarországi megjelenését is, valamint az író otthoni körútját. Emellett Horváth Gábor szeretné, ha Nagy Imre neve New York-ban is megörökítésre kerülne, így kérvényezni szeretné, hogy az 5 2nd Street konzulátusi szakaszának ez legyen a tiszteletbeli elnevezése. A bizottság örömmel fogadta az elképzeléseket, bár hiányolták egy központi, saját szervezésű koncert megvalósulását, lehetőleg a Carnegie Hallban. A tanácskozáson kiderült, hogy a bizottság ennek megszervezését elsődleges feladatának tekinti, annak ellenére hogy ez az ötlet több kérdést is felvet. A Carnegie Hall bérlése negyvenezer dollárba kerül, és közel háromezer férőhelyes. Ezzel kapcsolatban Horváth Gábor is felvetette aggályait, miszerint ha sikerül is adományokból a bérléshez szükséges összeget megszerezni, amelyben a konzulátus pénzgyűjtő akciókkal szívesen segít, sokkal fontosabb kérdés, hogy mi az a program, amellyel a termet meg lehet tölteni nem csak magyar, hanem amerikai közönséggel. Mint az elmúlt hosszú évek tapasztalatai mutatják még a legnagyobb saját rendezvényre sem lehet nyolcszáz magyarnál többet megmozgatni, és ezeknek az embereknek a többsége nem képes megfizetni egy Carnegie Hall-beli belépőt. Bár erre a kérdésre senki nem tudott konkrét feleletet adni, a bizottság több tagja már azon morfondírozott, hogy a bevételből származó kétszázezer dollárt, majd mire költi a bizottság. Elsődleges terve gy szobor vagy emléktábla felállítása az 1956-os események tiszteletére. Addig azonban még sok víznek kell lefolynia a Hudsonon. (fk) Új igazgató a New York-i Magyar Kulturális Központ élén A New York-i Magyar Kulturális Központ új igazgatója, Orsós László Jakab sajtótájékoztató keretében mutatkozott be május 25-én. Az intézet új vezetője felvázolta jövőbeli elképzeléseit és konkrét terveit. Ugyan a Magyar Kulturális Központ irodájának új helyét nem sikerült még megtalálni, annyi már biztos, hogy működését nem a konzulátus épületében fogja megkezdeni. A megújult intézmény jogi állása teljesen tisztázottá vált, működését függetlenül végzi, diplomáciai kereteken kívül. Mint Orsós László Jakab elmondta, már az első konkrét programterv el is készült. Szeptember végére, Bartók halálának hatvanadik évfordulójára a Nemzeti Filharmonikusok érkeznek vendégszereplésre New York-ba. Egyelőre még nem tisztázott, hogy a Csodálatos mandarint vagy a Húsz magyar népdal című zeneművet adják-e elő. Egy ötfüzetes kiadvány megjelentetését is tervezi az új vezető, amelyben Magyarország kulturális életének kiemelkedő egyéniségei vallanának a magyar szellem állapotáról (State of the Hungarian mind), hasonlóan az amerikai elnök éves országértékelő beszédéhez (State of the union). Orsós László rövid ittléte alatt nem tétlenkedett, felvette a kapcsolatot a Tribeca fesztivállal annak érdekében, hogy egy magyar szekció csatlakozhasson New York legnépszerűbb független filmes megmozdulásához. Felkérte Forgách Péter filmrendezőt, aki az idei fesztivál dokumentumfilm kategóriájának győztese lett a spanyol polgárháborúról szóló Pierra Negra című alkotásával, hogy Ellis Island címmel készítsen dokumentumfilmet a magyar bevándorlásról az Amerikai Egyesült Államokban. A rendező a kutatómunkát jövő januárban kezdi meg a New York Universityn, a mű elkészülte szeptemberre várható. Az igazgató további ötleteket is felvázolt, emellett kiemelte, hogy az általa idehozott előadók és programok esetleg idegennek tűnhetnek az itt élő magyarságnak, de mindenkitől nyitottságot és bizalmat kér, akkor is, ha esetleg az itt élők számára ismeretlen nevek érkeznek, mert választásaiban mindenképpen a magas minőségi színvonalat tartja szem előtt. (kas) Végtisztesség Pongrátz Gergelynek 2005. május 18-án elhunyt Pongrátz Gergely, a Corvin Köz '56-os főparancsnoka. A Pongrátz Gergely kegyeleti bizottság közleménye szerint: 2005. május 28-án reggel 9 órakor a budapesti Szent István Bazilikában búcsúztató gyászmisére kerül sor. Ezt követően a gyászmenet a Corvin közbe vonul, majd a déli harangszóval a Corvin közben felravatalozott főparancsnok bajtársi és tisztelőinek elköszönésé- vel folytatódik a kegyeleti búcsúzás. 2005. május 29-én (vasárnap) délután 3 órakor a Kiskunmajsán, a Pongrátz Gergely által megálmodott és megvalósított (Csete György tervei alapján) 56-os Kápolnában helyezik örök nyugalomra Pongrátz Gergelyt. Pongrátz Gergely 1932-ben született Szamosújváron értelmiségi családban, apja 1940-ben Szamosújvár polgármestere volt. 1945-ben a család Mátészalkára, a következő évben Soroksárra költözött. Pongrátz Gergely Bácsalmáson végezte el a mezőgazdasági gimnáziumot. 1956. október 26-2 7-én került a Corvin közi fegyveres felkelőcsoporthoz, ahol testvéreivel hamarosan meghatározó szerephez jutottak. A fegyverszüneti tárgyalásokon ő volt leginkább bizalmatlan a politikai és katonai vezetőkkel szemben. November l-jén vagy 2-án vette át Iván Kovács Lászlótól a Corvin közi felkelők irányítását, és vonta befolyása alá a környező csoportokat is. A Corvin köz az ő parancsnoksága alatt is a legtekintélyesebb nemzetőr-bázis volt. November 4-én hajnaltól csoportjával megpróbált ellenállni a szovjet támadásnak, de a túlerő és különösen az aknatűz elől - tekintettel nagy veszteségeikre - társai egy részével még az éjszaka folyamán a Víg utcába mentek át, ahol Pongrátz lemondott a főparancsnokságról. Mivel kilátástalannak ítélte a további ellenállást, a hónap végén elhagyta az országot. Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1957 februárjáig Bécs- ben és Genovában tevékenykedett, majd New Yorkba költözött, ahol vagongyári munkásként kezdett dolgozni. 1957-ben Chicagóban megválasztották a Magyar Szabadságharcos Szövetség alelnökévé (1982 februárjában lemondott e tisztségéről). 1959-től tizenkét évig Madridban élt. 1967 októberében Toledóban az 1956- os emlékünnepségen Alcazar védőinek és a magyar szabadságharcosoknak eszmei közösségéről tartott beszédet. Visszatérve Amerikába biztosítási ügynök lett, később sertéstelepe volt Arizonában. 1990-ben látogatott haza először. 1991-ben végleg hazaköltözött Magyarországra. Pongrátz az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének budapesti elnöke és a POFOSZ tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese lett. A "Pesti Srácok" Alapítvány létrehozója és vezetője. 1982-ben Chicagóban (1989-ben, majd bővített kiadásban 1992-ben Budapesten) jelent meg a "Corvin köz - 1956" című, a forradalomról írott könyve. *
