Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-27 / 204. szám

2005. MÁJUS 27. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 Röviden 1937. május 23. (68 éve történt) Meghalt Jon Davison Rockefeller amerikai nagytőkés, a család legendás va­gyonának megalapítója. Rockefeller 1863-ban olajfinomító vállalatot létesített Cleveland közelében, az elsők között felismerve a motorbenzin jövőjét. 1870-ben megszerezte a világ első nagy kőolajipari monopóliumát, a Standard Oil Company of Ohio nevű céget, ezáltal a kezében tartva az egész amerikai olajipart. Vagyonából rendsze­resen jótékonykodott, az alapítvány számos magyart is támogatott. 1891-ben ő alapította a Chicagói egyetemet, (született 1839.07.09) 1813. május 24. (192 éve történt) Megszületett Kmety György, honvédtábornok, az 1848-49-es szabadság- harc kiemelkedő alakja. Kmety Budavár bevételénél hadtestparancsnokként szerzett érdemeket, de más csatákban is felfigyeltek bátorságára, parancsnoki és hadvezetési képessé­geire. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált, és Kursid pasa néven részt vett a krími háborúban. Irodalmi hírnévre is szert tett pamfletjé- vel, amelyben Görgey Artúr emlékiratát bírálta. 1564. május 27. (441 éve történt) Meghalt Kálvin János (eredeti nevén: Jean Cauvin) francia-svájci reformá­tor. 1541-ben lett Genf prédikátora, és haláláig szinte diktátori hatalommal kor­mányozta a várost. Kálvin elképzelései alapján Genf olyan várossá alakult, amelyben az élet minden területét a reformáció határozta meg. Kálvin tanai még életében elterjedtek Franciaországban, Angliában, Skóciában, Németal­földön, a rajnai Pfalzban és Magyarországon is. 1020. május 25. (985 éve történt) Megszületett Szent VII. Gergely, a korában nem túl népszerű pápa. Vasszigorral lépett fel az egyházi méltóságok adásvétele, a cölibátus és a vilá­gi személyek egyházi méltóságokba való beiktatása ellen. Ebből a törekvésből indult ki az invesztitúraharc, amikor VII. Gergely IV. Henrik német királyt 1076-ban, Canossában vezeklésre bírta. Pilinszky János 1981. május 27. (24 éve történt) Meghalt Pilinszky János költó. A Horthy korszak hajnalának Buda­pestjén született Pilinszky János gimná­ziumi tanulmányait a fővárosi piarista gimnáziumban kezdte, majd egyetemi hallgatóként jogi és bölcsészeti tanul­mányokat folytatott. Tizenkilenc éves korában, 1940-ben jelentek meg első versei az Élet, a Magyar Csillag, az Ezüstkor és a Vigilia munkatársaként. 1942-től az Elet szerkesztőségének ál­landó újságírójaként dolgozott, mígnem 1944 őszén katonaként Németországba került, ahol megismerte a koncentrációs táborok emberfeletti szörnyűségeit. Az itt szerzett tapasztalatai később megha­tározták egész világképét és költészetét. A háború után leszereléskor, 1946- ban jelentette meg Trapéz és korlát cí­mű első teljes verseskötetét. 1946 és Zrínyi Miklós 1508. MÁJUS 27. (497 ÉVE TÖRTÉNT) 1508. május 27. (497 ÉVE történt) A HORVÁTORSZÁGI ZRINBEN MEGSZÜLETETT ZRÍNYI MIKLÓS HORVÁT- DALMÁT ÉS SZLAVÓN BÁN, A SZIGETVÁRI HŐS, AKINEK HELYTÁLLÁSÁT DÉDUNOKÁ­JA, gróf Zrínyi Miklós énekelte meg "Szigeti veszedelem" című művében. 1948 között az Újhold című irodalmi fo­lyóirat társszerkesztőjeként dolgozott, miközben folyamatosan publikált a Vá­lasznak és a Sorsunknak is. 1947-1948- ban több hónapot is Rómában töltött, hazatérése után azonban az ötvenes években az irodalmi élet peremére kényszerült. 1956-ban egy rövid ideig a dolgozott a Magvető Kiadó lektoraként. 1957-től az Új Ember című katolikus hetilap belső munkatársa volt, nagy­részt itt jelentek meg riportjai, tárcái, vallásos és bölcseleti elmélkedései, film- és képzőművészeti kritikái. A 60-as évektől kezdve számos alka­lommal járt Nyugat-Európában és a hetvenes évek közepén járt az Amerikai Egyesült Államokban is. A hetvenes évek elején Párizsban megismerkedett Simone Weil írásaival, amelyek nagy hatást gyakoroltak világképének alaku­lására. 1972-ben a Sorbonne-on tartott előadást "A kelet-európai kultúrák né­hány adottsága" címmel. Bár Pilinszky elsősorban költőként szerzett elismerést magának, versein és cikkein kívül élet­művéhez tartoztak színművei, valamint a Rekviem című filmforgatókönyv és több filmvázlat is. Még életében jelent meg lírai költe­ményeinek gyűjteménye "Kráter" cím­mel. Az Összegyűjtött versei mellett itt jelentek meg az addig csak folyóiratok­ban közzétett versei, verses meséi és lí­rai műfordításai is. Az "Életképek" című színművét, halála után pár hónappal, 1980-ban bemutatták az Egyetemi Színpadon is. 1947-ben Baumgarten- díjat kapott, 1971-ben József Attila díj­jal jutalmazták, majd 1980-ban megkap­ta a Kossuth-díjat is. 1526-ban, a mohácsi csata után, I. Ferdinándhoz pártolt, 1529-ben a törö­kök által ostromolt Bécs védelmében vett részt. 1542-ben a király bánná ne­vezte ki, 1546-ban adományul kapta a Muraközt Csáktornyával együtt. 1556- ig tartó bánsága idején állandó küzdel­met folytatott a törökök ellen: 1542-ben győzelmet aratott Somlyónál, 1545-ben vereséget szenvedett a szlavóniai Szelnicénél, 1556-ban ismét győzött Kosztajnicánál, majd Babócsánál. 1557- ben tábormester lett, 1560-tól haláláig Baranya és Tolna vármegye főispánja, 1561-től Szigetvár kapitánya, valamint 1563. és 1566. között dunántúli főkapi­tány volt. 1566. 08. 06-án II. Szulejmán török szultán 100 000 fős seregével megostromolta a 2500 emberrel védett Szigetvárat. A 600 főre csökkent várőr­ség visszaszorult a belső várba, a száraz idő miatt a vár védelmét erősítő vizesárkok és mocsarak kiszáradtak, a Győrnél táborozó császári hadsereg nem sietett a segítségükre. Végül Zrí­nyi Miklós a megmaradt 300 fős csapa­tával kitört a várból, és mindannyian hősi halált haltak az egyenlőtlen küzde­lemben. Henrik Ibsen 1906. MÁJUS 23. (99 ÉVE TÖRTÉNT) 1906. MÁJUS 23. (99 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Henrik Ibsen norvég író, a DRÁMATÓRTÉNET LEGNAGYOBB ALAKJA. Kiemelkedő műve A vadkacsa; a Nóra; a Solnes építőmester és a Hedda Gabler című dráma, valamint a Peer Gynt című drámai költemény. A világirodalomban Ibsen a XIX. század legnagyobb drámaírója. Sokak szerint az egész drámatörténet két és fél ezer évének egyik legnagyobb alakja. Hozzánk talán el sem érkezett volna költői híre, ha 1849-ben, huszonegy éves korában nem írja meg egyik leg­szebb elégiáját, amely a magyar szabad­ságharc bukását siratja el. Költő volta azonban abból is kitetszik, hogy né­hány drámája - köztük legnevezetesebb a "Peer Gynt" - verses remekmű. Mégis - elsősorban drámaíró, aki a drámai műfaj különböző változataiban alkotott példamutatót. Ha végigtekintünk szín­padi műveinek stílusán, szinte a stílus- történet egész gyűjteményét vehetjük tudomásul. Legkorábbi művei romanti­kus hazafias történelmi drámák Majd a hatvanas évek elején a középkori emlé­keket is felidézve a "drámai költemény" az időszerű. A "Faüst" a példakép, ná­lunk "Az ember tragédiája", Franciaor­szágban Flaubert "Szent Antal megkí- sértése" című misztériumjátéka jelzi a stílusváltozat újraéledését, Ibsen ekkor írja egymás után a "Brand"-ot és a "Peer Gynt"-öt. Innét vált át a polgári társa­❖ dalmat bíráló realista drámára, amely formájában magába szívja az ókori gö­rög és a barokk kori francia "klasszikus" tragédia, valamint a divatos francia tár- salkodási színmű formai szabályait. Ez a realizmus egyre jobban tolódik egy­részt a naturalizmus, de ezzel párhuza­mosan a szimbolizmus felé. Végül éle­tének és íróművészi pályájának alko­nyán végső három drámájában az öreg­kor, a semmibeveszés remekmívű szín­padi elégiáit alkotja meg. Ez a sokféle­ség példás egységbe sorakozik: egy nagyszerű művészi út példázatává.

Next

/
Thumbnails
Contents